Maia Sandu kijelentése a Dnyeszter-mellékről megfoszthatja Ukrajnát Ogyesszától

https://t.stopnews.online/214049-zayavlenie-sandu-po-pridnestrovyu-privedet-k-potere-ukrainoj-odessy-ekspert/?utm_source=24smi&utm_medium=referral&utm_term=2061&utm_content=3200436&utm_campaign=14579

Moszkva kénytelen lesz egy deszanttal szárazföldi folyosót vágni a Dnyeszter-mellék (PMR) felé.

2020. 11. 23.

Konsztantyin Szivkov, a hadtudományok doktora kijelentette: amennyiben Maia Sandu, Moldova újonnan megválasztott elnöke, a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz békefenntartó kontingens kérdésében áthágja a vonalat, Moszkva kénytelen lesz csapataival partra szállni Ogyessza körzetében. (1)

Szivkov így reagált arra az interjúra, amit a moldáv politikus a „Jevropejszkaja Pravda” nevű ukrán kiadványnak (2) adott. Ebben Sandu támadta Kisinyov „túlságosan puhány megközelítési módját” a Dnyeszter-melléki rendezés kérdésében, és bejelentette: igyekezni fogja elérni Moszkvánál az orosz békefenntartók kivonását az el nem ismert köztársaságból. (3) Egyszersmind azt tanácsolta Kijevnek, hogy amikor a Donbassz ügyében lép, vegye figyelembe az ő országának tapasztalatait.

Szivkov ezzel kapcsolatban kijelentette az „EADaily” nevű kiadványnak: „ha Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság újonnan megválasztott elnöke a Dnyeszter-mellékkel kapcsolatban megpróbálja keresztülvinni az ilyesféle terveit, akkor Moszkva részéről elkerülhetetlenek lesznek a válaszlépések.”

Szivkov megjegyezte: a Kreml közbelépett az Azerbajdzsán és Örményország között Hegyi-Karabah körül keletkezett konfliktus ügyében, jóllehet, ott orosz állampolgárok nem voltak érintve. A Dnyeszter-melléken azonban több mint 200 ezer, orosz útlevéllel rendelkező ember él – emlékeztetett a katonai szakértő.

„Ha Kijev és Kisinyov megpróbálják őket elzárni a külvilágtól, akkor nem „fenyegető hallgatás” lesz a válasz. Oroszország a végsőkig fog harcolni. Ehhez Ogyesszát „a magunkévá fog kelleni tenni”, partra kell majd tenni egy orosz deszantot, amelyik egy gyors mozdulattal leküzdi majd a célig lévő pár tucat kilométert” – összegezte Szivkov.

 

E témával kapcsolatban már kellő számban megnyilatkoztak szakértők. Így a múlt héten Viktor Baranyec katonai szakértő azt tanácsolta a moldovai elnöknek, hogy tanuljon meg tisztességes hangnemben érintkezni Moszkvával. És hogy be ne üsse a fejét valamibe, hagyjon fel a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz kontingens kérdésével összefüggő spekulációkkal. A publicista feltételezése szerint „a kislánnyal elszaladt a ló”.

Ugyancsak a mai napon Dmitrij Vidrin politológus úgy vélekedett, hogy Sandu hatalomra kerülésével Moldova területeket veszíthet és felhívta a figyelmet a „Majdanon” átesett Ukrajna „tapasztalataira”.

Vlagyimir Dzsaralla politológus viszont úgy gondoljam, hogy a Kisinyov és Tiraszpol (4) közötti konfliktus megoldásának kérdésében Kijev Moldova pártját fogja. Ez komoly szembenálláshoz vezet majd Moszkvával, mely utóbbi kénytelen lesz „komoly döntéseket” hozni.

 

Megjegyzések:

 (1)  Ezzel kapcsolatban az azért gond lehet, hogy – még 2014-ben – a vérengző Igor Kolomojszkij oligarcha (kihasználva a 2014. május 2-i ogyesszai rémtett által a városban kiváltott döbbenetet, rettenetet és általános bénultságot) megkaparintotta a város kereskedelmi kikötőjét, míg a hadikikötőt átjátszotta az Egyesült Államok kezére. Amely rövidesen haditengerészeti támaszpont komplexum kiépítésébe kezdett a város, illetve az onnan 200 km-re lévő Ocsakov város bevonásával. (Ezzel az amerikaiak – részben kárpótolva magukat a zsebükből kicsúszott szevasztopoli támaszpontért – a Krím-félsziget háta mögött ellenőrzésük alá vonják a Fekete-tenger északnyugati szögletét). Egyelőre nehéz elképzelni, hogy az USA miként tűrne el egy ilyen akciót az oroszoktól.

(2)  Hivatalos ukrán közlöny, mely az Európai Unióról tudósít. Maia Sandu a lapnak adott interjújával az Unió figyelmét is fölhívta élesen oroszellenes terveire.

(3) 1940-ben, az újonnan megalakult Moldáv Szovjetköztársasághoz csatolták a Dnyeszter bal partján lévő, addig Ukrajnához tartozó, zömben szlávok lakta moldáv autonóm köztársaság területét. 1941 és 1944 között ők is megtapasztalták a román megszállók kegyetlen nemzeti elnyomását. Ezért amikor 1989-től az önállósodó Moldova élére román tudatú nacionalista vezetés került, a Dnyeszter-mellék önhatalmúlag kivált Moldovából és 1991-ben kikiáltották a Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaságot, Tiraszpol székhellyel. A következő évben a kisinyovi kormány katonai-rendőri akciót indított a terület visszaszerzésére, de véres kudarcot vallott. A béke biztosítására akkor – a felek közötti megállapodás alapján – orosz békefenntartók érkeztek. Jelenlétük a kezdetek óta szálka a román tudatú nacionalisták szemében.

(4)  Tiraszpol – a Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaság (orosz betűszóval: PMR) fővárosa.