Mirosnyik: Lavrov felhívását mindenki hallja – kivéve Kulebát Kijevből

https://donbasstoday.ru/obrashhenie-lavrova-uslyshat-vse-krome-kuleby-v-kieve-miroshnik/

  1. 2020. 12. 05

Mint a „Donbassz szegodnya” tudósítója jelenti, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter december 3-án, az EBESZ Külügyminiszteri Tanácsának ülésén kifejezte azt a reményét: Kijev felhagy azzal, hogy szabotálja a minszki megállapodásokat, illetve hogy kitérjen a Donbassz köztársaságaival folytatandó közvetlen párbeszéd elől. Rogyion Mirosnyik, a Luganszki Népköztársaság (LNR) képviselője a minszki tárgyalásokon, kétli, hogy Ukrajnában meghallják Moszkvát és elkezdik végrehajtani kötelezettségeiket.

Szergej Lavrov elmondta, mennyire szükség van az EBESZ potenciáljára a konfliktusok rendezése során. (1) Ennek során elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy a válsághelyzetek megoldása során, végrehajtásuk érdekében, erősítsék e megállapodások támogatását. A miniszter hozzátette: értékeli azt, ahogy a nemzetközi misszió képviselői együttműködnek az EBESZ Minszki Csoportjának három társelnökével. (2)

Rogyion Mirosnyik, az LNR képviselője a minszki tárgyalásokon kommentálta Szergej Lavrov szavait és megjegyezte, hogy Kijevben nem fogják meghallani az orosz minisztert. Hiszen Ukrajna nem fogékony a diplomácia hangja iránt.

 „Úgy tűnik, Szergej Viktorovics egészen föllelkesült azon, ahogy Kijev tegnap aktív részt vállalt azokban a próbálkozásokban, hogy meghiúsuljon az ENSZ Biztonsági Tanácsának tegnapi ülése, amelyen részt vett a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság. Csak hát a helyzet az, hogy Kijevben már réges-régen nem értik meg a „diplomáciai célzásokat” (kiemelés a fordítótól). Az ukrán külügyminisztérium Londonból kapja a közvetlen utasításokat. És egyeztetett szövegterv szerint mondanak valamit az adásban. Az elhangzottak tartalmi része elment Kuleba úr füle mellett. Ugyanez vonatkozik minden másra is, ami a számukra kívülről elhangzik. Vagyis Lavrov felhívását sokan meghallják ugyan – de nem az ő kijevi kollégája” – vonta meg a mérleget Rogyion Mirosnyik.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezető orosz rádióállomásoknak adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország immár változtat a nemzetközi porondon tanúsított magatartásán, és nem fog a Nyugat véleményére odapislogni. A miniszter szerint Moszkva nem látja szükségét egy újabb, „normandiai formátumban” megtartandó csúcstalálkozónak. (3)

 

Megjegyzések:

(1)  Ha megkérdeznénk az orosz külügyminisztert, hogy az EBESZ potenciája, mégis, hol járult hozzá a konfliktusok rendezéséhez, meglehet, zavarba jött volna. A Donbasszban, mindenesetre, semmivel sem. Amit a Donbasszban még az egyszerű falusi öregasszonyok és kisiskolás gyerekek is tudnak. Amiért is, már a Donbassz vezetői is számtalanszor bírálták a szervezet ukrajnai misszióját. Egy lakossági fórumon a két köztársaság vezetője aztán a tényleges misszióvezető fejére is olvasták egyoldalúságukat, elfogultságukat – azt, hogy GYAKORLATILAG KIJEV SZEME ÉS FÜLE VOLTAK, „ellenőrző útjaik” során rendszeresen megosztották az ukrán féllel a látottakat. Maga a donyecki államfő is szóvá tette, hogy a misszió egyik látogatása után az ukránok célzott tüzérségi tüzet zúdítottak a népiek olyan fegyvereinek raktáraira, amiről addig nem volt – nem lehetett – tudomásuk. Az EBESZ adta ki egy alkalommal az ukránoknak 11, aknamentesítést végző donyecki tűzszerész munkaterületének koordinátáit. Az ukránok tüzérségi tüzet zúdítottak a munkaterületre. Három utász életét vesztette, a többi nyolc, súlyos légnyomást szenvedett, eszméletlen, magatehetetlen katonát ukrán felderítők szedték össze és hurcolták magukkal.

Tette mindezt az EBESZ annak dacára, hogy az ukrán fél nem bizonyult hálásnak. Állásaikba egyszerűen nem engedték őket oda, vagy elrejtették fegyvereiket. A dolog mostanra már odáig fajult, hogy ukrán katonák tüzet nyitnak az EBESZ járőreire, lelövöldözik ellenőrző drónjaikat (erre immár parancsuk is van). Volt, hogy gépkocsijaikat szándékosan aláaknázott útszakaszra irányítottak – ebből már halálos vesztesége is volt a missziónak.

(2)  A három társelnök: a Kontakt Csoport három tagjának (egyben a három hadviselő fél országának) – Ukrajna és a két népköztársaság – főtárgyalója. És bár a minszki megállapodások 2015 februárjában előírták Ukrajna számára, hogy a Donbassz két népköztársaságának képviselőivel közvetlen párbeszédben kell lenniük, mostanra kerek perec megtagadnak bármiféle közvetlen érintkezést: mindennel az orosz küldöttségvezetőhöz szaladnak. (Amivel Oroszországot, mintegy, a Donyec-medencei konfliktus részesévé teszik. Ami az ukrán diplomácia egyik legfőbb törekvése.)

(3)  Egy évvel ezelőtt ugyanezt mondták – aztán mégis elmentek a párizsi csúcstalálkozóra. Ami – pedig mint ahogy az előjelekből is az jól látható volt – csúfos kudarcot hozott az orosz diplomácia számára: Kijev ezúttal is az orránál fogva vezette meg Putyin elnököt és az orosz diplomáciát.