- 12. 27.
Andrej Koskin katonai szakértő úgy véli: a Krím közelében, Herszon megyében (1) tartott ukrán hadgyakorlatok az egész világ, így Európa számára is veszélyesek.
Mint a Baltnews jelenti: az ukrán hadsereg e tréning során a „Szmercs” sorozatvető rakétarendszerekből a feltételezett ellenségre mérendő csapást gyakorolták. Andrej Koskin tartalékos ezredes kijelentette, hogy az ilyenfajta hadgyakorlatok nem csak Oroszország számára jelentenek veszélyt – noha az, veszély esetén képes megfelelő választ adni Ukrajnának. Ám Kijevnek az a szándéka, hogy támadásra készítse föl hadseregét, mindenki számára kockázatot jelent.
Koskin emellett emlékeztetett rá, hogy az idén a NATO, az Egyesült Államok erői gyakori aktivitást mutatnak az orosz határok közelében. Az legutóbbi évben jelentősen megnőtt a hadgyakorlatok száma. Mint mondta, ez a fajta közhangulat nyugtalanságra ad okot. Ezért hogy szembeszállhasson a potenciális fenyegetéssel, Oroszország, válaszul, tovább folytatja határainak megerősítését.
Korábban közöltük: Alekszandr Serin parlamenti képviselő, az Állami Duma honvédelmi bizottságának első elnökhelyettese rámutatott: tömeges invázió veszélyét kockáztatja Ukrajna azzal, hogy egy „Pearl Harbort” akar rendezni a Krímben.
Jelena Ivanova
Ukrajna tömeges inváziót vált ki maga ellen, ha megpróbál a Krímben egy „Pearl Harbort” rendezni
- 12. 22.
Zinovij Szvereda ukrán politológus, a közgazdaság-tudományok doktora azt javasolta az ukrán vezetésnek, hogy rendezzenek egy „új Pearl Harbort” – csak éppen a Krími Híd (2) és az orosz flotta ellen. Alekszandr Serin, az orosz Állami Duma képviselője erre megjegyezte: az orosz légvédelem fegyverrendszerei az ukrán kamikázékat még útközben meg fogják semmisíteni.
Szvereda a „Prjamoj” („egyenes / közvetlen / nyílt”) tévécsatorna adásában kijelentette: ki kell dolgozni a Krím és a Donbassz katonai értelemben vett „felszabadításának” a stratégiáját. Meggyőződése, hogy a „normandiai formátum”, úgymond, elvezetett a semmibe, minthogy Német- és Franciaország ebben a kérdésben már nem egyszer helyezkedett kétértelmű álláspontra.
Ennek kapcsán az ukrán politológus javasolta, hogy a párbeszédbe vonják be Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, továbbá – felülvizsgálva a „védekezés stratégiáját” – alakítsák ki az offenzíva tervét. Mint mondta: föl kell robbantani a Kercsi hidat, és „egy új Pearl Harbort” kell rendezni az orosz flotta számára”.
„Az igazi védelem: ez a nép hazafias öntudata, elszántsága, hogy semmiféle feltételekkel sem adja meg magát; hadseregünk helyreállítása, sőt, űrhadseregünk megteremtése (3)” – jelentette ki Szvereda, megjegyezve: ezzel Ukrajna egy sorba kerülhet az élenjáró országokkal.
Alekszandr Serin, parlamenti képviselő, az Állami Duma honvédelmi bizottságának első elnökhelyettese, a „PolitExpertnek” adott kommentárjában emlékeztetett: hamarosan beköszönt a 2021-es esztendő. Az orosz hadsereg fegyverzete nagyságrendekkel múlja felül azt, amivel az amerikaiak rendelkeztek a japán flotta Pearl Harbor elleni támadása idején. Ezért Szvereda forgatókönyvének kivitelezése még elméletileg sem lehetséges.
„Azokat az ukrán kamikázék által irányított repülőgépeket, amelyek ilyen esetekben, ha jól értem, a hajóinkat akarnák megtorpedózni, még iderepülésük közben le fogjuk lőni. Másodszor is, van szárazföldi határunk. Ha a föntebb említett támadás bekövetkeznék, ez azzal járna együtt, hogy az Orosz Föderáció Szárazföldi Csapatai betörnének Ukrajna területére. Azon nyomban! Ezért ha az ukrán fél, akárcsak elméletileg is ilyesmivel próbálkozna, ez igen siralmas következményekkel járna számára” – mondta, meggyőződéssel, a képviselő.
Serin úgy véli, hogy az ukrán politológus csak önmagára akarta felhívni a figyelmet. Ezért nem kell őt komolyan venni, hivatalos szinten aggodalmat kifejezni, vagy tiltakozó jegyzéket nyújtani át a nagykövetnek. Az utóbbi években Moszkva és Kijev e nélkül is egy csomó együttműködési megállapodást mondott már föl.
„Beszélhetnek, amit akarnak. Ez, egyebek mellett, nekünk is szabad kezet ad. Ha összevetünk két rosszat, akkor alighanem ez az üres locsogás az a kisebbik rossz, amit Ukrajnától kaphatunk. Inkább csak hadd fecsegjenek, mintsem hogy valamit csinálnának. A rosszabb az, ha hallgatnak, és úgy kezdenek tenni valamit. Amikor Hitler azt ígérte, hogy nem fog támadni, aztán mégiscsak támadott – az volt a rosszabb. Ha tehát Ukrajna folyvást beígéri, hogy támadni fog, aztán mégsem támad – valószínűleg az a jobb” – összegezte a politikus.
Korábban Rosztyiszlav Iscsenkó ukrán politológus (4) kijelentette, hogy az egykori Szovjetunió országainak felül kellene vizsgálniuk az Oroszországhoz való viszonyukat. Mint mondta, együttműködésüket a kölcsönösség és a partnerség alapján kell kiépíteni.
Megjegyzések:
(1) A Krím-félszigettel határos dél-ukrajnai megye.
(2) A Krími Híd szálka az ukrán nacionalisták szemében, eszeveszetten gyűlölik. Annak a jelképe, hogy a Krím-félsziget, amelynek immár közvetlen, szárazföldi összeköttetése van az oroszországi Nagy Földdel, mindörökre elveszett a számukra. (Hasonló okból tiltakoznak a kijevi puccsista, tömeggyilkos, háborús bűnös, terrorista náci juntát mindenféle fenntartás nélkül támogató nyugati, un. „demokráciák” is. Még olyan követelés is elhangzott a részükről, hogy Oroszország azonnal bontsa le a hidat. Mások meg azt tették szóvá: mi az, hogy az amerikai repülőgép-anyahajók nem férnek át a híd alatt?)
A hidat (mi tagadás) Oroszország úgy építette meg, hogy ne férjenek át alatta a NATO flottájának terjedelmes hadihajói. Ami gátolja azokat a nyugati terveket is, hogy a kizárólag Oroszország és Ukrajna közös beltengerének számító Azovi-tenger partján amerikai/NATO támaszpont létesüljön. (Most azon mesterkednek, hogy – amerikai pénzen – az ukránok építsenek egy támaszpontot a Moszkva által 2014 szeptemberében bevenni nem engedett, így ukrán kézen maradt Mariupol kikötőváros tőszomszédságában. Amit, természetesen, az USA használna.)
(3) Űrhadseregnek nevezett fegyveres testületet eddig Oroszország hozott létre.
(4) Politikai okokból Moszkvába áttelepült ukrán politológus