- 12. 28.
Ukrajna örményei fenik a fogukat Vlagyimir Zelenszkij elnökre, amiért a Hegyi Karabah elleni harcok idején ukrán fegyvereket szállított Azerbajdzsánnak. (1) Erről Vilen Martiroszjan, az ukrán hadsereg altábornagya, a „Narodnij Ruh” (2) társelnöke beszélt a „Nas” tévécsatorna egyik adásában.
„Föl nem foghatom, mit gondol Zelenszkij, hogy vetemedhetett ilyen aljasságra. Én azt hittem, hogy ez egy megbízható ember, aki mindenki számára normális életkörülményeket akar teremteni. De hogy alávaló módon, éjnek idején rakodnak fegyvereket egy teherautóra… Ez nem egy államfőre vall. Éppen ezért, akárhogy is legyen, de akadnak majd olyanok, akik ezért, ezeket az embereket, meg fogják büntetni” – mondta az altábornagy.
Martiroszjan elmondta továbbá, hogy Ukrajna számára a legrosszabb forgatókönyv készül. (3)
„Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi folyik Ukrajnában, és mi készül ellene” – összegezte Martiroszjan.
Emlékeztetőül: Szarik Andreaszjan, orosz filmrendező, Zelenszkij volt barátja korábban elmondta: az ukrán elnök foszforbombákat szállít Hegyi-Karabah bombázásához. (4)
Megjegyzések:
(1) A karabahi háború jó alkalmat teremtett ahhoz, hogy – Törökország személyében – a kijevi rezsim új szövetségest keressen és találjon magának. Hamar létrejött kettejük között az érdek- és dacszövetség. Az egykori Oszmán Birodalom helyreállításáról álmodozó Törökország, első lépésként, már korábban is szemet vetett a Krímre, támogatva a krími tatárok nacionalista, szakadár mozgalmát (melynek vezetése 2014 után áttelepült Kijevbe, onnan próbálva szervezkedni). Törökország most a kijevi rezsim segítségével igyekszik megszerezni a Krímet. Cserében kész segíteni az ukrajnai náci rezsimet a Donbassz elleni háborújában. Török szélsőséges mozgalmak – például a „Szürke Farkasok” – soraiból származó zsoldosok már eddig is harcoltak a kijevi rezsim oldalán.
Törökország addig is fegyverekkel, pénzzel segíti a kijevi rezsimet. Zelenszkij nemrégiben Törökországban tett látogatásakor, egyebek mellett, megállapodtak, hogy Törökország nem csupán ad Ukrajnának a karabahi harcok idején bevált „Bayraktar” nevű, harci feladatokat is ellátni képes pilóta nélküli robotrepülőgépekből, de meg is szervezik annak, és más török fegyvereknek a közös gyártását Ukrajnával. Török beruházással hamarosan meg is kezdik ilyen üzemek építését.
Ukrajnában lelkesedést, új reményeket ébresztett a török-azeri csapatok gyors győzelme Hegyi-Karabahban, azt példaértékűnek tartják a maguk számára a Donbassz elleni háborújukban. Törökország készségét nyilvánította ezzel kapcsolatos tapasztalataik megosztására.
(2) „Narodnij Ruh” – teljes nevén: „Narodnij Ruh Ukrajinyi za perebudovu” („Ukrajna Népi Mozgalma a Peresztrojkáért”) – 1987-ben alakult, az első legális szovjet- és kommunistaellenes szervezetként Ukrajnában.
A 80-as évek végén, egy, a szervezet vezetőjével folytatott tévévitában csúfosan leégett Leonyid Kravcsuk, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága ideológiai osztályának akkori vezetője. Az ostoba, korlátolt hivatalnok képét nyújtó személyiség – aki a tévévita előtt láthatóan nem is olvasta a „Ruh” programját, lehordva azt mindenféle nacionalista szervezetnek (akkor még nem volt az, csak később), és olyasmikkel vádolva őket, ami nem is volt a programban – nem sokkal később Ukrajna első elnöke lett. Ma pedig országának minszki főtárgyalójaként, ontja magából oroszellenes, a minszki megállapodások megtorpedózására hivatott ötleteit, és e megállapodásokkal alapvetően szembemenve, nem hajlandó szóba állni a Donbassz népköztársaságainak hivatalos képviselőivel.
(3) Ezt tekinthetjük a hevesvérűségükről, lobbanékonyságukról ismert déli emberekre jellemző nagyzoló kijelentésnek. Ugyanakkor tény: a 20-as években örmény terrorszervezetek Nyugat-Európában több merénylettel is megtorolták az örményekkel szemben 1915-ben elkövetett török népirtást, a főbb bűnösök egyikén-másikán.
(4) A foszforbomba kegyetlen, válogatás nélkül gyilkoló, tömegpusztító fegyver. Bevetésekor a tűznél magasabb hőfokon égeti le, csontig, húsig, a megtámadott áldozat bőrét, pokoli kínokat okozva annak. Másodlagos hatásként pedig mérgez, hatásával, kóros elváltozásokat okoz a megtámadott ember szervezetében. Használata, éppen ezért, a vonatkozó nemzetközi egyezmények értelmében még a szembenálló hadsereg katonái ellen is tiltott – nem is beszélve a polgári lakosságról.
Ennek ellenére 2014 júniusában az ukrán hadsereg irgalmatlanul bevetette a foszforbombákat az ostromlott Szlavjanszk városát és a környező településeket védő népfelkelők ellen éppen úgy, mint a polgári lakosság ellen. Eddig még senkit sem vontak ezért felelősségre. Nem tudni, hogy az ukrajnai háborús bűntettek kivizsgálására és megbüntetésére most felálló hágai Nemzetközi Büntető Bíróság figyelme kiterjed-e majd, például, erre is. Vagy – miként az a délszláv háború idején is történt – a szemben álló felek egyikét, Oroszországot, kívánják-e csupán felelősségre vonni, büntetni, végső soron pedig – a középkori egyházi átokhoz hasonlóan – kitagadni a nemzetközi közösségből, hogy aztán mindent meg lehessen vele tenni.