Vlagyimir Putyin orosz elnöknek joga van csapatokat bevetni a világ bármelyik országában, anélkül, hogy erről egyeztetnie kellene a Szövetségi Tanáccsal. Korábban a felsőház állandó engedéllyel ruházta föl az elnököt, hogy Oroszország határain kívül felhasználja az orosz Fegyveres Erőket. Ezt Dmitrij Peszkov az államfő szóvivője jelentette ki, amikor (annak idején) újságírók a Hegyi-Karabahba küldendő orosz békefenntartó kontingenssel (1) kapcsolatban kérdezték.
Mint Peszkov elmondta, az ezzel kapcsolatos határozat még 2015-ben megszületett. „2015. szeptember 30-án, az Orosz Föderáció Szövetségi Gyűlésének Szövetségi Tanácsa, elfogadta a 355-SZF sz. határozatot. Ez felhatalmazza Oroszország elnökét, hogy – összhangban a nemzetközi jog elveivel és normáival – Oroszország határain kívül is bevesse a fegyveres erőket. Ez a határozat mindmáig érvényben van – márpedig érvényben van, nem történt benne változtatás –, vagyis megvan a jogalap ahhoz, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert elvei és normái alapján egy ilyen döntés megszülessen” – magyarázta Peszkov.
Jelenleg egy, a 15. Önálló Berlini, Kutuzov renddel és Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Alekszandria gépesített lövészdandárból 2005-ben, az ENSZ égisze alatt kialakított orosz békefenntartó kontingens állomásozik Hegyi-Karabahban, mely 1960 főből, 90 páncélozott csapatszállító járműből, 380 gépjárműből és speciális technikából áll.
Elkerülhetetlen az orosz békefenntartók bevetése: Puskov a Donbasszról
Az oroszországi hatalom képviselője elmagyarázta, hogy a Donbassz miért nem Karabah. Alekszej Puskov, a Szövetségi Tanács tagja kielemezte: mi történik abban az esetben, ha Kijev mégiscsak a Luganszki (LNR) és a Donyecki (DNR) Népköztársaság erőszakos megszállására adja a fejét.
„Kijevből mind több olyan értesülést kapunk arról, hogy a karabahi forgatókönyv alkalmazását tervezik a Donbasszban is. Mondván: ha Azerbajdzsánnak sikerült, miért ne sikerülne Ukrajnának is? Ám ha geopolitikai értelemben vizsgáljuk a kérdést, ez több okból sem sikerülhet” – írta Puskov Telegram-csatornáján.
Leszögezte: a DNR-nek és az LNR-nek közös határa van Oroszországgal. Amellett Bakut segítette Törökország.
Kijevnek, ezzel szemben nincs ilyen „nagy testvére”, a NATO-tól várható közvetett segítség pedig nyilvánvalóan kevés lesz.
A legfontosabb pedig az, hogy Karabahban az orosz békefenntartók bevetése véget vetett a konfliktusnak. (1) A Donbasszban egyelőre nincsenek orosz békefenntartók. Ám megjelenhetnek, ha Kijevnek az jutna az eszébe, hogy katonai úton próbálják meghódítani a DNR-t és az LNR-t.
„A kijevi hatalmi berkekben, mint tudjuk, nem kevés híve van a meggondolatlan, forró fejjel meghozott döntéseknek. Akik számára csábító lehetőség a háborús forgatókönyvet választani – ha ugyan nem a mellett döntöttek máris. Ám ez nagy hiba lenne: a Donbassz – nem Karabah” – összegezte a szenátor.
Megjegyzés:
(1) Azok, akik optimistán ítélik meg az eseményeket, úgy vélik: egy, a Donbassz elleni ukrán fegyveres támadás Moszkvának is szabad kezet ad. És Oroszország expressz gyorsasággal leszámol az ukrán agresszióval. E körökben diplomáciai mesterhúzásnak tartják, hogy Moszkva villámgyorsan cselekedett a békefenntartók Karabahba küldésével. Ukrajnában csakugyan nem kevesen visszahőköltek. De Kijev agresszív kurzusa tovább tart. És felelőtlenség lenne teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a kardcsörtető retorika, a frontvonalak felé szakadatlanul áramló fegyverek és haditechnika, az újra egyre szaporodó fegyveres provokációk pusztán egy idegháború részét képeznék. Melynek célja nem több mint „kiugrasztani a moszkvai nyulat a bokorból”.