Totális ultraliberális-újkommunista fordulat Amerikában. (Megjegyzésünk: a kommunizmusnak ehhez a bacchanáliához semmi köze)

https://hu.news-front.info/2021/01/07/totalis-ultraliberalis-ujkommunista-fordulat-amerikaban-megjegyzesunk-a-kommunizmusnak-ehhez-a-bacchanaliahoz-semmi-koze/

Jelenleg úgy tűnik a georgiai szavazatszámlálás jelenlegi állása alapján, hogy a republikánusok elvesztik a szenátust is, hiszen a szavazatszámlálást novemberben is a demokraták nyerték. Ez azt jelenti, hogy az USA-ban teljes liberális és baloldali fordulat következett be. A teljesen zavarodott republikánusok pedig képtelenek egységesek lenni. A Trumpot támogató szavazó- és aktivistatábor hiába erős, hiába erősebb, mint bármilyen konzervatív erő valaha is, nem rendelkezik komoly befolyással a mainstream sajtóban, a gazdaságban és az államapparátusban, sőt, még a republikánus pártban és a konzervatív értelmiségben sem.

Tulajdonképpen mindegy, hogy csaltak-e vagy nem a demokraták, olyan erők mozdultak meg mögöttük és mellettük, amelyek kizárnak minden olyan demokratikus megoldást, ami megnyugtatná a két oldal híveit. A szélsőséges liberálisok pedig nem is akarnak semmiféle megbékélést, ők teljes győzelemre játszanak. A demokrata pártot és a liberális fősodort már Trump megválasztása előtt is olyan szélsőségesek befolyásolták, akiknek célja egy olyan rendszer létrehozása, amelynek lényege az identitáspolitika, a genderőrület, és a fehérek és ázsiaiak elleni rasszizmus.

Nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk, ma az amerikai társadalom lényegesen jobban ketté van szakadva, mint akár a magyar. Ez egy etnikailag sokszínű országban, ahol a lakosság húsz százaléka rendelkezik lőfegyverrel és az elmúlt 25 évben módszeresen szították az etnikai ellentéteket, sokkal tragikusabb, mint egy békés közép-európai országban. Trump rosszul kezelte valószínűleg a járványt és bizonyosan rosszul kezelte a választási vereségét követő helyzetet. Trump természetesen megnyerte volna ezt az elnökválasztást, ha a Facebook és a techcégek, a majdnem teljes sajtó nem dolgoznak ellene, de ma egy konzervatívnak ezeket az aktorokat is le kell győznie, ha birtokolni akarja a hatalmat.

A republikánusok sajnos most teljesen lejáratják magukat, egy részük azzal, hogy kiáll Trump mellett, egy másik részük pedig azzal, hogy nem áll ki mellette. Ez a republikánusok igaz tragédiája, nem véletlenül lett az elnökjelöltjük Trump 5 évvel ezelőtt, már akkor sem volt alkalmas vezetőjük. Trumpot természetesen belehajszolták ebbe a zsákutcába, már az elnöksége kezdetétől, de valószínűleg most már nincs az elnökségre alkalmas állapotban. De ez már elég régóta hagyomány az amerikai elnököknél: Bush sem volt, Obama sem volt alkalmas elnöknek, ezt mindkettőnek fényesen sikerült bebizonyítania. Trump legalább szinte végig képes volt hozni azt a figurát, aki látványosan belerondít a washingtoni elit megszokott életébe.

Biden és Harris alkalmasságát pedig felvetni sem érdemes. Az elnöki hatalom Reagan és az idősebb Bush óta példátlanul devalválódott. Már Nixon óta így ment ez, a liberálisok gyengítették az elnöki hatalmat, hogy aztán csodálkozzanak, hogy ha ők adják az elnököt, akkor az is kap hideget-meleget a republikánusoktól. A mélyállamba “lecsúszó” hatalomgyakorlás pedig azt eredményezte, hogy Amerika folyamatosan gyengül politikailag, katonailag, gazdaságilag, tudományosan, mert nincsenek az érdekeit figyelembe vevő szuverén döntések. Csak érdekegyeztetések vannak a számtalan hatalmi konglomerátum között, akik minden nap megküzdenek egymással a koncért.

Ezeket a válságokat azonban eluralta, majd felváltotta az ultraliberális és a kommunista (1) ideológia által okozott egyre brutálisabb társadalmi és közösségi dezintegráció. Akik most megszerezték az elnöki hatalmat és a képviselőházat és a szenátust is, miután elmebeteg társadalommérnökök vezetik őket, százmillió amerikainak a megszokott életét fogják teljesen szétzilálni. Ilyen szintű és ennyire elmebeteg társadalmi változást csak erőszakkal lehet megvalósítani. A liberálisok pedig csak olyan szélsőséges csoportokra, de rendkívül nagy létszámú sokszor etnikai vagy fanatikus csoportokra számíthatnak, akik nemcsak agresszívek, militánsak, hanem hisztériásak is, vagyis teljesen uralhatatlanok.

 

Amerikában nem polgárháború lesz, hanem káosz.

 

Ha a republikánusok vagy a Trump-támogatók megpróbálkoznak valamivel, csak rontanak a helyzeten, csak azon tudnak változtatni, hogy gyorsan zilálják szét őket vagy kapnak még némi időt. Ha tüntetnek, vagy megpróbálnak forradalmat csinálni, csak lehetőséget adnak a hatalomnak, hogy felszámolja őket. Nemcsak innen eldönthetetlen, hogy mi rejtőzik a rendkívül fragmentált amerikai társadalom mélyén, hanem valószínűleg a most hatalomra jutó liberálisoknak sincs fogalmuk róla. Minden haladár csoport, ideológia, szekta akkor létezhet, ha van egy olyan társadalom, gazdatest, amely eltartja a tagjait és amely biztosítja azt a rendet, amelyben a “forradalmárok” felhasználva a rend infrastruktúráit, lázadni, “haladni” tudnak. A társadalommérnökök, progresszívek sosem veszik észre, hogy csak az általuk elpusztítani kívánt rend teszi lehetővé a létezésüket.

A Capitoliumot elfoglaló Trump-támogatók, szegények nem forradalmat akarnak, hanem a régi Amerikájukat akarják visszakapni. Az azonban már rég nem létezik. A hatalmi kiegyenlítés régi módszerei megszűntek és újak nem körvonalazódnak. Most egy “nagy ugrás” jön majd a demokraták ígéretei szerint. Minden csodás lesz. Mi itt, Közép-Európában már nem hisszük el az ilyen hülyeségeket.

Nem tudjuk, nem tudhatjuk pontosan, hogy most mi történik az USA-ban. Csak abban lehetünk biztosak, hogy sem az átlag-amerikaiaknak, sem a világnak, sem nekünk nem lesz jó.

A Capitoliumon belül készült képek és felvételek számomra kísértetiesen hasonlítanak a 2006-os tévéostrom képeire. A “nép” el tud foglalni egy helyet, de végül is nem szerez meg semmit. A hatalom valahol máshol rejtőzik.

 

Megjegyzés:

(1)  „Kommunista ideológia”: lásd a címhez önhatalmúlag hozzátoldott megjegyzésünket. Ilyen felületes, ostoba megállapítások sohasem jöhetnének létre, ha a teljes burzsoá szellemi holdudvar – az MSZP-től a „Mi Hazánkig” – leszokna végre arról, hogy szitokszavakkal illetne, jellemezne ideológiai-politikai mozgalmakat, áramlatokat. Mint amilyen szitokszavak, például: „kommunista”, „zsidó”, „cion”, „cigány”, „balliberális”, „liberális-kommunista”, stb. De ilyen az amerikai politikai szótárból kritikátlanul átvett „háttérhatalom”, illetve „mélyállam” is (mindkettő: „deep state”). Ezek rejtettnek szánt jelentése a magyar köznyelvben ugyanaz: „zsidó”, „cion”.

Erről a kérdésről lásd még külön.