https://donbasstoday.ru/na-ukraine-budut-shtrafovat-nositelej-russkogo-jazyka/
2021. 01. 14.
A „Donbassz Szegodnya” tudósítója – hivatkozva a vonatkozó ukrán törvényre – jelenti: még két nap és nagy összegű pénzbírsággal sújtják majd mindazokat, akik oroszul szólalnak meg. A törvény 2021. január 16-tól lép életbe.
A törvény értelmében Ukrajnában a szolgáltatói szférának teljesen át kell majd térnie az ukrán nyelvre. Az üzletekben, a szállodákban, a fodrászatoknál, a sportlétesítményekben és más tömeges szórakoztató intézményekben a kiszolgáló személyzet kizárólag csak az államnyelven beszélhet.
A kiszolgáló személyzet csak a vendég kérésére térhet át oroszra. Ha tehát saját akaratából szólal meg oroszul, 5000-től 6800 hrivnyáig (1) terjedő pénzbírsággal sújthatják.
Mint emlékezetes, korábban Ukrajnában elismerték: nincs pénz arra az olyan ukrán nyelvtanfolyamokra, melyek célja, hogy azt a lakosság körében népszerűsítsék.
Korábban egy szlavjanszki (2) iránytaxiban történt meg, hogy onnan kiraktak egy, az utasokat az ukrán nyelvvel provokáló nőt.
Megjegyzések:
(1) Nagyjából 52-53, illetve 71-72 ezer forint,
(2) 2014 forrongó tavaszán, április közepén, a főként oroszajkú Szlavjanszk bányász- és iparvárosának lakossága elsőként szállt szembe a városba bevonulni akaró ukrán csapatokkal. A lakosság segítségére érkezett a Krímből, félszáz fős csapatával Igor Sztrelkov nyugalmazott orosz titkosszolgálati ezredes, aki megszervezte a város védelmét. (Sztrelkovot május elején a Donyecki Népköztársaság honvédelmi miniszterének nevezték ki, miután elődjén, annak szülővárosában, egy portyázó ukrán alakulat ütött rajta és hurcolta magával. Sztrelkov a lelőtt maláj utasszállító ügyében most folyó hágai per elsőrendű vádlottja.)
A város hősies, sok áldozattal járó védelme 85 napig tartott. Az ukrán hadsereg ott próbálta ki azokat a módszereket, ahogyan az ostrom alatt tartott településeket, azok védtelen lakosságát ágyúzzák. Az ukránok ott vetettek be először foszforbombákat. És bár Sztrelkov magától Putyintól kért segítséget szorult helyzetükben, az orosz elnök nem segített. A kért, de elmaradt segítség okán, a minden szempontból nyomasztó ukrán túlsúly következtében, a várost július elején föl kellett adni. A stratégiai fontosságú Harkov-Rosztov út közelében fekvő Szlavjanszk elestével, az ukrán hadsereg akadálytalanul törhetett előre, egészen az orosz határig, amelynek birtoklásáért heves, sok áldozattal járó harcok kezdődtek.
(Csak az érdekesség kedvéért: ezernyi veszélyes kaland és viszontagság közepette, mindössze 12 nappal az előtt vonultak el a városból, hogy a maláj Boeinget lelőtték. Ráadásul két napba tellett, mire elvergődtek Donyeckig. Ám azt senki sem kérdezi meg: ilyen körülmények közepette mikor lett volna idejük a maláj Boeing lelövését előkészíteni. A hágai perben koronatanúnak kiszemelt és 2019 nyarán elrabolt Vlagyimir Cemah – Szlavjanszk légvédelmi parancsnoka, Sztrelkov harcostársa – egységével együtt, elvonulás közben, ukrán tüzérségi tűz alá került, amiben maga is megsebesült és légnyomást kapott.)
A város bevétele után Szlavjanszkra rázuhant az ukrán fasizmus rémuralma. Orosz lakosságát rendszeresen alázzák meg, terrorizálják ilyen-olyan ukrán fasiszta felvonulásokkal. A hős város lakossága immár hetedik éve kénytelen összeszorított fogakkal tűrni mindazt, amivel az ukrán világ visszatérte járt már eddig is, és jár továbbra is.
