https://donbasstoday.ru/jurij-grymchak-ugrozhaet-glave-dnr-sudboj-aleksandra-zaharchenko/
Volt ukrán kormánytisztviselő Zaharcsenkó sorsával fenyegeti a DNR vezetőjét
- 01. 22.
Gyenyisz Pusilint, a DNR (Donyecki Népköztársaság) vezetőjét az ukrán titkosszolgálatok ugyanolyan módon likvidálhatják, ahogy Alekszandr Zaharcsenkót, a köztársaság első vezetőjét is. Mint azt a „Donbassz Szegodnya” nevű kiadvány tudósítója jelenti, ezt Jurij Grimcsak, az Ukrajna „ideiglenesen megszállt területeivel” foglalkozó tárca korábbi miniszter-helyettese közölte.
Az ukrán kormányzati tisztviselő e kommentárjában válaszolt a donyecki politikusnak arra a bejelentésére, miszerint: megerősítendő a Donbassz népének akaratát, kész egy, az Ukrajnából való kiválásról szóló, megismételt népszavazásra. A DNR vezetője megerősítette továbbá: ha folytatódnak Kijevnek a népköztársaságok megtámadására tett kísérletei, megeshet, hogy akkor Novorosszija egész területét birtokba veszik. (1)
Grimcsak arról beszélt: Ukrajna megteheti, hogy pont úgy, ahogy ezt Alekszandr Zaharcsenkóval is tették – akivel pokolgép végzett, amikor befelé tartott a Donyeck központjában lévő „Szepar” (2) kávéházba – Pusilint is elteszi láb alól. Emlékeztetett rá, hogy Kijev rögtön azt követően határozta el ezt a lépést, hogy Zaharcsenkó kijelentést tett Malorosszija létrehozásáról. (3)
„Bármilyen furcsa legyen is: pár hónappal később Zaharcsenkó ellátogatott a „Szepar” kávéházba. És ezzel a dolog el lett intézve. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen lehetőség is nyitott” – mondta. (4)
Megjegyzések:
(1) Novorosszijának (Új-Oroszországnak) eredetileg a mai Ukrajna teljes keleti és déli részét felölelő, Nagy Katalin cárnő által az 1780-as években alapított kormányzóságot nevezték, mely Harkovtól Ogyesszáig húzódott. (Novorosszija a világosabb zölddel jelezve.)
A Donbassz két népköztársasága – Donyeck és Luganszk – néhány hónap múltán elhatározta, hogy Novorosszija néven egyesül. Össze is ült már az egyesített parlament első ülése, amely Oleg Carjovot, az ukrán parlament egykori képviselőjét választották meg. A terv azonban egy idő után megfeneklett, kisiklott. Forma szerinti okozójának a közvélekedés Igor Plotnyickijt, Luganszk akkori vezetőjét tartották. Aki feltehetően Moszkva utasítására fúrta meg az elképzelést. Moszkvai vélekedések utóbb azt tartották: jobb, ha a minszki tárgyalásokon két küldöttség vesz részt, és hallatja hangját.
A hazafias erők mindig is azt tartották: a két aprócska népköztársaság együtt erősebb lenne. A megosztottság ahhoz is vezetett, hogy a két hadsereg még akciót sem egyeztette egymással. Egyetlen közös műveletük a debalcevói katlan felszámolása volt 2015. január-februárjában. A két kis törpe állam még vámhatárt is létesített – amit aztán egy idő után mégiscsak töröltek.
Novorosszijából mostanra már csak a zászlaja maradt meg: vörös alapon, fehér csíkokkal együtt futó sötétkék András-kereszt.
(2) „Szepar”-nak („szeparatisták”, „szakadárok”) az ukrán nacionalisták hívják a Donbassznak nemcsak a harcosait, de a polgári lakosságát is. A kávéház megalapítója iróniaként adta ezt a nevet műintézetének. A néhai Zaharcsenkó kedvelt helye volt. 2018. augusztus 31-én is ott akartak megemlékezni közelebbi barátaival, a nem sokkal korábban elhunyt Joszif Kobzonról, a 60-as, 70-es évek népszerű szovjet táncdalénekeséről, aki a Donbassz szülötte volt.
(3) 2017 nyarán vetette föl Alekszandr Zaharcsenkó, a Donyecki Népköztársaság vezetője ezt a gondolatát. Sokan próbálták akkor megfejteni, hogy ki lehet e talányos elképzelés ötletgazdája: Zaharcsenkó-e, vagy valaki Moszkvában. A meglehetősen irreális gondolat egy idő után el is halt.
Az elgondolás abból indult ki, hogy az ország, „Ukrajna” elnevezése, a kijevi junta bűntetteivel, teljesen lejáratta magát. Így annak eltávolításával, új – „Malorosszija” – néven kell újjáteremteni azt, ami eddig „Ukrajna” volt. „Malorosszijának” (Kis-Oroszországnak) a cári időkben hívták a mai Ukrajna központi vidékeit. Sokan ma is „kisorosz nyelvjárásnak” tekintik az ukrán nyelvet.
Zölddel a valamikori Novorosszija kormányzóság. Pirossal “Malorosszija” (Kis-Oroszország)
A hazafias erők körében mind többen vannak olyanok, akik örömmel megválnának az 1939-ben Ukrajnához csatolt Galíciától, amely idegen test, afféle rákos daganat Ukrajna testében. Elterjedt felfogás, hogy a „Majdan” keretében voltaképpen Galícia hódította meg, és rendelte maga alá Ukrajnát.
(4) Mint minden, a Donbassz magas rangú állami és katonai vezetőjének meggyilkolására személyesen Porosenkó elnök szokta kiadni az utasítást. Így történt ezúttal is. A Zaharcsenkó elnök fölvetése, és az ellene sikerrel végrehajtott merénylet között eltelt több mint egy év arra utal: azt nagy gonddal, körültekintéssel készítették elő. (Ez egyébként a hetedik merénylet-kísérlet volt ellene.)
Zaharcsenkó halála, valószínűleg nem különösebben rendítette meg a moszkvai kamarillát. A meggyilkolt politikus, aki következetesen ragaszkodott a Donbassz Ukrajnától való függetlenségéhez, illetve Oroszországhoz való visszatéréséhez, zavarta azokat a moszkvai elképzeléseket, amelyek arra épültek, hogy a régió visszatér (visszatérítik) Ukrajna kebelébe. Pusilinről viszont úgy tartja a közvélekedés, hogy lojális eszköz a moszkvai vezetés kezében. Esetleges meggyilkolása ezért alávágna Moszkva rendezési elképzeléseinek. Így a geopolitikai játszma állásától, a szereplők közötti erőviszonytól függ az ukrán vezetés tervének a sorsa.