A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokból – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Kijevben, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalásuk után tartott vendéglátójával.
Szijjártó Péter elmondta: arra kérte hivatali partnerét, hogy kezdjenek közös munkába a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt években feszültséget keltő oktatási törvény ügyében, és a két ország között létrehozott közös oktatási munkacsoport kezdjen konzultációkat. Dmitro Kuleba kiemelte: nincs semmilyen alap azt feltételezni, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség hajlana a szeparatizmus felé.
Szijjártó Péter elmondta: abban a reményben érkezett, hogy őszintén és nyíltan beszéljenek a két ország közötti kapcsolatról, amely az elmúlt időszakban nem jó irányba fejlődött. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a mai találkozó eredményes volt abból a szempontból, hogy megállítsák a kapcsolatok romlását és jó irányba fordítsák a folyamatokat.
Ukrajnában tudjátok, hogy nekünk fontos a kárpátaljai magyar közösség, de mi erre a közösségre úgy tekintünk, mint egy összekötő kapocs, egy erőforrás a két nemzet együttműködése és jó kapcsolata szempontjából. Ezért, amikor mi támogatjuk a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget, azzal mi a hitünk szerint erősítjük a magyar–ukrán együttműködést
– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a magyar állam mindig kiállt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ami értelmetlenné teszi a kárpátaljai közösségre irányuló szeparatizmussal kapcsolatos vádakat.
Egyetértek Dmitróval abban, hogy Kárpátalját közös sikertörténetté kell tennünk, és Magyarország készen áll ennek a sikertörténetnek a további építésére, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt
– nyilatkozta Szijjártó arra utalva, hogy elkészültek a záhonyi Tisza-híd felújítási tervei, és továbbra is napirendi pont a Nagyhódos és Nagypalád közötti határátkelő megnyitása.
Továbbra is készen állunk ötvenmillió eurónyi hitellel támogatni a kárpátaljai útépítéseket. Eddig összesen 16 milliárd forinttal támogattunk 34 ezer kárpátaljai gazdasági pályázatot, aminek köszönhetően 22 milliárd forintnyi fejlesztés jött létre Kárpátalján
– tette hozzá.
Kárpátalja új kormányzójának a mai napon megerősítettem, hogy készen állunk az M3-as és az M34-es autópálya elvezetésére az ukrán határig, és készek vagyunk részt venni a túloldali infrastruktúra megépítésében is
– fogalmazott a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokban az elmúlt években feszültséget keltő oktatási törvényt illetően egy oktatási munkacsoport felállításával közös munkába kezd a két ország. Kifejtette, hogy ha a munkacsoport konzultációja sikeres tud lenni, sok bizonytalansági tényezőt ki tudnak iktatni a kétoldalú kapcsolatokból, például azt, hogy mi lesz azzal a negyven, részben vagy teljes egészében magyar nyelvű középiskolával, amelyek ötvenezernél kevesebb lakosú településeken működnek, vagy hogy mi lesz a magyarnyelv-órák számával. Hangsúlyozta, hogy ha ezeken az egyeztetéseken megoldást találnak, akkor „nagyon komoly teher kerülhet le” a kétoldalú kapcsolatokról.