- FEBRUÁR 05.
Miközben a nyugati világ figyelmét szinte teljes egészében a koronavírus-vakcinák (illetve azok hiánya) köti le, az Amerikai Egyesült Államokban történt valami, aminek a következményei ma még beláthatatlanok, de az biztos, hogy nem csak az amerikaiakat fogja érinteni. Hatással lesz minden nyugati ember magánéletére, mindennapjaira, azokra a politikai és gazdasági berendezkedésekre, amelyeket ismerünk és amelyekben élünk,- figyelmeztet Lánczi Tamás.
Amire gondolok, az nem más, mint a hír, amely szerint Mark Zuckerberg felajánlotta a Facebook szolgálatait a Biden-adminisztrációnak. A kiszivárgott hangfelvételeken Zuckerberg többek között arról beszél, hogy a bevándorlás és az illegális bevándorlók támogatásában, a klímaügyekben, valamint a faji igazságosság és egyenlőség témájában tudnak majd segíteni Bidenéknek. Az, hogy a Facebook előnyben részesíti a liberális tartalmakat, nem újdonság. Ami miatt igazán félelmetes ez a hangfelvétel, az az, hogy a Facebook vezetősége elismeri: olyan ügyekben van döntéshozatali kompetenciájuk, amelyek a demokratikusan választott testületeket illetnék meg, ezért itt az ideje, hogy hatalmukat megosszák a demokratikus világ vezetőjével, az Egyesült Államok elnökével.
A helyzet emlékeztet arra, amikor Szilárd Leó, az atombomba egyik feltalálója és létrehozója 1945 júliusában levelet írt Rooseveltnek, amelyben az atombomba használatának korlátozásáról próbálta meggyőzni az amerikai elnököt. Csak itt épp az ellenkezője történik. A Facebook-bomba bevetésre készen áll, és Mark Zuckerberg most tette le az indító gombokat a világ első számú hatalmának az asztalára. A virtuális és a valódi hatalom egy kézben.
Már tavaly júliusban Lánczi írt arról, hogy a Facebook közreműködésével egy high-tech diktatúra közeleg: „Az évek óta tartó folyamat, amely a közösségi médiát az elnyomás tartóoszlopává formálja, valójában messze túlmutat azon, hogy milyen bejegyzéseket és hirdetéseket látunk a Facebookon. Globális szinten a szemünk előtt zajlik a képviseleti demokrácia leváltása egy olyan rendszerre, amelyben a nagy cégek a polgárok, nekik van polgárjoguk, ők írják a szabályokat.
Ebben a szép új világban már nincs szükség államra, hiszen a szabályszegők megbüntetéséhez nem kell többé hatósági beavatkozás: a rendfenntartás új eszközei a megbélyegzés és a bojkott – és ha ezekkel nem tudnak célt érni, akkor jöhet a fosztogatás, gyújtogatás, fizikai agresszió. […]
Ha a Facebook beadja a derekát, és teret enged a totális ideológiai irányításnak, az olyan helyzetet fog teremteni az online térben, mintha a televízióban csak egyetlen csatorna működhetne: a liberálisoké.”
Nagyon úgy tűnik, hogy a Facebook most, fél évvel később tényleg beadta a derekát: az a Facebook, amiről eddig azt állították, hogy nem több, mint egy államoktól független magánvállalkozás, mostantól a demokraták által vezetett kormányzat szolgálatában áll. A Facebookot már eddig is sokan vádolták azzal, hogy túl szoros kapcsolatba kerül a politikai hatalommal, és a számlájára írják az „arab tavasz” után következő közel egy évtizedig tartó szíriai és líbiai polgárháború poklát.
A Facebook kikerülhetetlen szereplője a mai nyugati világnak. A jelenlét elengedhetetlen, ezt kevesen vitatják, de a kiszolgáltatottságot nem szabad elfogadni. Az egyoldalú függés túl nagy kockázatot jelent. Kell, hogy legyen egy B-forgatókönyv – a szuverenitás forgatókönyve.