Putyin válaszolt a Donbassz befogadásáról föltett kérdésre: „Nem hagyjuk cserben”

https://novorosinform.org/846133?utm_source=pushworld&utm_medium=push&utm_campaign=common&utm_content=link

 

  1. 02. 11.

Az oroszországi sajtó vezetőivel tartott zártkörű videokonferencián Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: a Donbassz Oroszországgal való újraegyesítésének kérdése „fontos, és összetett”. Mint arról a „Kommerszant” tudósít: az orosz államfő ezzel válaszolt Margarita Szimonyan, a Russia Today (RT) tévécsatorna főszerkesztőjének a kérdésére.

Az RT főszerkesztő asszonya beszámolt a Donbasszban tett látogatásáról (1). Megjegyezte: a Donyecki (DNR) és a Luganszki (LNR) Népköztársaság lakosai Oroszországgal képzelik el a jövőjüket, vagy éppen már úgy is tartják, hogy Oroszországban élnek. (2)

A „Kommerszant” idézi Szimonyan asszony kérdését. Eszerint: „2014-ben volt, ugye, az «Orosz Tavasz». (3) Nem lenne-e már itt az ideje annak, hogy továbblépjünk az «Orosz Nyár» felé? Abban az értelemben, hogy most már ideje befogadnunk a Donbasszt – még mielőtt újra elkezdenék lőni”.

Vlagyimir Putyin erre azt mondta: a Donbassz egyesítésének kérdése Oroszországgal „összetett és fontos”. Ezért ő, mint elnök csak úgy dönthet ebben, hogy az „minden orosz érdekeit szolgálja”, illetve hogy „döntésének azon kell alapulnia, hogy az mindenkit érint”. És így, mindezek alapján kell „mindent megvizsgálni és mérlegelni” (4).

„De, ugye, nem hagyjuk cserben a Donbasszt?” – firtatta tovább Margarita Szimonyan. „Nem, a Donbasszt nem hagyjuk cserben” – ígérte az orosz elnök.

Mint emlékezetes, január 29-én Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kommentálta Margarita Szimonyannak, a Russia Today főszerkesztőjének az Oroszország és a Donbassz újraegyesítésével kapcsolatban elhangzott felhívását.

Mint mondta, jelen pillanatban a Kreml nem vizsgálja a Donbassz Oroszországgal történő egyesítésének a lehetőségét, Szimonyan pedig a saját nézeteit, és semmiképpen sem a hivatalos moszkvai álláspontot ismertette.

Mint emlékezetes, Szimonyan felhívását Kirill Benegyiktov orosz író is kommentálta. Véleménye szerint, már önmagában az a tény, hogy az újságírónő megjelent a fórumon, azt mutatja, hogy a Kreml most olyan fontos politikai döntés meghozatala előtt áll, amihez foghatót csak 2014-ben a Krím és Oroszország egyesítése jelentett.

 

Megjegyzések:

 

(1)  Január 28-án „Az orosz Donbassz” címmel került sor konferenciára. Ezen, hasonló címmel, kidolgozták a Donbassz fokozatos, Oroszországba történő integrálódásának 50 oldalas programját. Ez alkalommal intézte Margarita Szimonyan szívhez szóló felhívását: „Oroszország anyácska! Fogd kézen és (több mint száz év után) vezesd haza a Donbasszt!”

(2)  A Donbassz „hazatérése” kín keservesen és módfelett ellentmondásosan történik. Magának az orosz elnöknek a már nagyon sokszor elhangzott nyilvános állásfoglalásából leginkább az következik, hogy a Donbassznak ELŐBB VISSZA KELL TÉRNIE UKRAJNÁBA, és annak (jó esetben konföderatív) részeként a külföld szemében is, úgymond, „legálisan” tűzheti napirendre az Oroszországhoz való visszatérésről szóló népszavazást. (Már persze, ha tűzheti – a mostani rezsim mellett ez elképzelhetetlen.)

Az élet számos területén azonban olyan jelek mutatkoznak, mintha a hazatérés folyamata megindult volna. Oroszországban a népköztársaságok mind több okiratát fogadják el az oroszországival egyenértékűnek. Az iskolákban már az orosz tanrend szerint folyik az oktatás, újabb és újabb felsőfokú tanintézetek kapják meg az oroszországi akkreditációt. A törvények összhangba hozása az oroszországiakkal is folyamatban van. Az oroszt tették meg egyetlen államnyelvnek, bár (Ukrajnával ellentétben) ettől még megmarad az ukrán, mint oktatási nyelv. Különböző adatok vannak arról, hogy a Donbassz hány állampolgára jutott már orosz állampolgársághoz. (Immár nem is titkoltan beszélnek arról: az ukrán hadsereg kiújuló offenzívája esetén Oroszország – már csak állampolgárainak védelmében is – beavatkozna.

(3)  „Orosz Tavasznak” azt a tiltakozó akciósorozatot nevezik, aminek során a Krím és a Donbassz lakossága fellázadt a 2014. februári, kijevi törvénytelen, nacionál-fasiszta puccs, az illegitimmé vált államhatalom ellen. (Eredetileg az egész, főként oroszok lakta Kelet és Dél talpra szökkent, de ezeket a mozgalmakat sorra eltaposták. Ennek legvéresebb, legszörnyűbb mozzanata a 2014. május 2-i „Ogyesszai Hatiny” volt, ahol leírhatatlan kegyetlenséggel mészárolták le a szélsőséges nacionál-fasiszta suhancok vad rohama elől a – vesztükre – a szakszervezetek megyei tanácsának épületébe menekülő békés tüntetőket. Ogyesszában azóta is a temetők csendje honol.

(4)  Putyin elnök a „Mérleg” jegyében, (október 7-én) született.