- 02. 14.
A világhálón megjelent az a videó, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszol arra a kérdésre: lehetséges-e a Donbassz visszatérése Oroszországba. (1)
Mint emlékezetes, Margarita Szimonyan, a Russia Today (RT) tévécsatorna főszerkesztője tette föl Vlagyimir Putyinnak a Donbasszal kapcsolatos kérdést az oroszországi tömegtájékoztatási eszközök vezetőinek részvételével megtartott zártkörű videokonferencián. A „Pool No. 3” elnevezésű Telegram csatorna tette közzé az orosz elnök ott elmondott beszédének azt a részletét, amely a kérdésre adott választ tartalmazza.
„Szemeim előtt ott vannak a Donbasszból azok az emberek – kiváltképpen pedig a gyermekek –, akik megsérültek, csonkolódásokat szenvedtek el. Ám nekünk, mindannyiunknak itt terheli a vállunkat az Oroszország egésze iránti óriási felelősségtudat. És mielőtt bármilyen döntést hoznánk, át kell gondolnunk, hogy milyen következményei lesznek bármilyen lépésünknek. A Donbasszt mi nem hagyjuk cserben. Semmi szín alatt” – mondta Vlagyimir Putyin.
Január 29-én Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kommentálta Margarita Szimonyannak, az RT főszerkesztőjének az Oroszország és a Donbassz újraegyesítésére vonatkozó felhívását.
Mint Peszkov elmondta, jelen pillanatban a Kreml nem vizsgálja a Donbassz Oroszországgal történő egyesítésének a lehetőségét. Szimonyan pedig a saját véleményének, és nem Moszkva hivatalos álláspontjának adott hangot. (1)
Megjegyzés:
(1) Január 28-án Donyeckben rendezték meg „Az orosz Donbassz” elnevezésű konferenciát, amelyet a Donbassz Oroszországba történő integrálásának szenteltek. (El is fogadták a hasonló című, 50 oldalas programdokumentumot.) A konferencián, papír nélkül elmondott felszólalását zárta a főszerkesztő asszony azzal a szívhez szóló felhívással: „Oroszország-anyácska! Fogd szépen kézen a Donbasszt, és VEZESD HAZA!”
A túlnyomó többségében orosz nemzetiségű, illetve oroszajkú ipari proletariátus lakta bánya- és iparvidéken 1918-ban létrehozták a Krivoj Rog – Donyecki Köztársaságot (DKR, mely kezdetben, autonóm területként, Oroszország része volt. Abból a megfontolásból, hogy a születőben lévő ukrán szovjetköztársaság döntően paraszti-kispolgári (így nacionalista) jellegét ellensúlyozzák, az a döntés született, hogy a vidéket (pontosabban a mai Ukrajna teljes keleti és déli részét, a történelmi Novorossziját) hozzácsatolják a most először államisághoz jutó, tengerparttal korábban nem rendelkező Ukrajnához. (Oda került a döntően szintén oroszok és oroszajkúak által lakott Ogyesszai Népköztársaság is).
A DKR vezetője, „Artyom” (Fjodor Szergejev) a Donbassz nemzeti tudatának a része. A nevét viseli Donyeck főutcája. Róla keresztelték át a korábbi Bahmutka várost. (Amelyet, miután az ukrán hadsereg elfoglalta, visszakereszteltek korábbi nevére.)
A folyamat halasztást szenvedett a polgárháború (1918-1922) viharos, fordulatokban gazdag történetében. Ezekben az években a mai Ukrajna területe 13 alkalommal cserélt gazdát. A Szovjetunió 1922. december 30-án történt megalakulásával azonban Ukrajnáé lettek a mostani területének keleti és déli részén lévő térségek: Szumitól, Csernyigovtól és Harkovtól kezdve egészen Ogyesszáig, nyugaton pedig a Dnyeszterig, ami 1940-ig a Szovjetunió (Szovjet-Ukrajna) és Románia közötti határfolyó volt. (A Dnyeszter bal partján volt az 1924-ben Szovjet-Ukrajna keretében létrejött moldáv autonóm szovjetköztársaság, amelynek területét 1940-ben hozzácsapták a román megszállók távozását követően létrejött moldáv szovjetköztársasághoz – és amely területen 1990/91-ben létrejött a Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaság [PMR]). A legutóbbi moldovai elnökválasztáson győztes Nyugat-barát, román tudatú Maia Sandu elnök asszony máris kilátásba helyezte, hogy – Ukrajnával közösen – lerohanják a közel kétharmad részben szlávok (ukránok, oroszok) lakta Dnyeszter-melléket.
Ukrajnát korábban Besszarábiához tartozó területekkel (Észak-Bukovina, illetve az Ogyessza környéki Dél-Besszarábia) kárpótolták területi veszteségeiért.