https://ura.news/news/1052471544?utm_source=smi2
1) Igor Sztrelkov (eredeti családneve: Girkin), a Donyecki Népköztársaság honvédelmi minisztere 2014 májusa és augusztusa között. Korábban az Orosz Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) szolgált, volt önkéntes a Dnyeszter-melléken, mindkét délszláv, illetve csecsen háborúban. 2014 tavaszán előbb a Krímbe érkezett, majd amikor ott a dolgok már eldőltek, mintegy félszáz fős csapatával a Donyeck megye északi részén lévő, már forrongó Szlavjanszk városába érkezett, ahol segített eldönteni a küzdelmet a népi erők javára. Élére állt a város védelme irányításának, szakszerű véderőt szervezett a katonáskodásban addig járatlan népfelkelőkből.
A fiatal Igor Sztrelkov a Dnyeszter-melléken (a képen balról)
Május elején egy portyázó ukrán egység behatolt Mariupol, Azovi-tengeri kikötővárosba. Ahol, egyebek mellett, foglyul ejtették és magukkal hurcolták Igor Hakimzjanovot, a Donyecki Népköztársaság első honvédelmi miniszterét.
Oleg Ljasko fasiszta parlamenti képviselő vallatja az elfogott Igor Hakimzjanovot, elszállítása előtt
Helyébe Sztrelkovot nevezték ki , aki azonban továbbra is Szlavjanszkban maradt.
Népfelkelő egységek Szlavjanszk utcáin
(Mellette dolgozott, a város légvédelmi parancsnokaként Vlagyimir Cemah ezredes, akit aztán 2019. június végén a holland titkosszolgálat, ukrán kollégáival elraboltatott és Kijevbe hurcoltatott. Az akkor már nyugalmazott katonatisztet szánták a 2020 márciusában, Hágában, a Donbassz fölött 2014 júliusában lelőtt maláj repülőgép ügyében, Oroszország ellen megindítani tervezett büntetőper koronatanújának. Akiből, szükség esetén kínzásokkal, tudatmódosító injekciókkal tervezték kicsikarni az Oroszországra terhelő vallomást.
Vlagyimir Cemah, a donyecki Népi Milícia otthonából elrabolt nyugalmazott légvédelmi tüzérezredese, kihallgatásra várva
Az emberrablás tervébe be volt avatva a Magyarországot emberi jogokból és jogállamiságból folyvást leckéztető Mark Rutte holland miniszterelnök is. Aki Putyint akarta sarokba szorítani a lelőtt maláj gép ügyében. Cemah elrablásának másnapján, a G20 oszakai csúcstalálkozóján sürgős, négyszemközti, bizalmasan kezelendő találkozót kért Putyintól. Hogy közölhesse vele: kezünkben van az az ember, aki majd mindent elmond magukról.)
Mark Rutte holland miniszterelnök, aki az állami politika rangjára emelte a kalózkodást, a banditizmust
Június közepétől az ostromlott Szlavjanszk helyzete kritikussá vált. Amikor azután július elsejétől gőzhengerként indult meg az ukrán offenzíva, a város tovább már nem volt tartható. Előzőleg Sztrelkov folyamatosan, magát Putyin elnököt ostromolta segítségért, aki azonban a kisujját sem mozdította (kezdettől fogva orrolván Sztrelkovra annak, az általa, felelőtlen kalandnak minősített szlavjanszki akciója miatt). Így nem maradt más hátra: 85 napos hősies, rengeteg áldozattal járó ellenállás után, a július 5-ről 6-ra virradó éjszaka föl kellett adni a várost (ellenkező esetben az ukrán hadsereg felmorzsolta, megsemmisítette volna védőit).
Ukrán megszállók a szlavjanszki városi tanács előtt
Az immár harcedzett csapatokból alakult meg viszont az egyik legkiválóbb egység, a „Szlavjanszk” dandár.) Sztrelkovot mindmáig sok támadás éri szlavjanszki elvonulása miatt.
Szlavjanszk eleste súlyos következményekkel járt. Odalett a DNR teljes északi része, a frontvonal közvetlenül a főváros, Donyeck, illetve a közeli Gorlovka alá nyomult (ott húzódik mindmáig).
Az ukrán hadsereg akkor birtokba vehette a Harkov-Rosztov autóút teljes ukrajnai szakaszát, és azon előretörve az orosz határig, hozzálátott annak elfoglalásához. Melynek birtoklásáért hosszú, véres csaták kezdődtek. Aminek eredményeként a Donbassz néphadseregeinek sikerült biztosítaniuk az ellenőrzést a határ ottani szakasza fölött.
Donyeckbe érve Sztrelkov, saját elmondása szerint, árulás nyomára bukkant: az összeesküvők a főváros feladására készültek. Ezt még sikerült felszámolnia, hozzálátott ahhoz, hogy a szedett-vedett, fegyelmezetlen népfelkelőkből erős, szakavatott hadsereget faragjon. 2014 nyarának furcsa, nyugtalanító, érthetetlen eseménysorozata közepette azonban hamarosan távozni volt kénytelen. Az orosz állampolgárságú Sztrelkov így hazatért. Mindmáig Putyin elnök kemény bírálója, de a politika fő sodrától távol tartja magát. Egy humanitárius segélyszervezetet irányít (amely a hatóságok hallgatólagos engedélyével, egyéb humanitárius segélyek mellett fegyvereket is szállít a Donbassz harcosainak).
Az említett hágai, lényegében Oroszország elleni koncepciós per négy fő vádlottja között Sztrelkov áll az élen. A többi három vádlott – két másik orosz, és egy ukrán – (hogyan, hogy nem), mind a donyecki katonai felderítésnél dolgozik. A másodrendű vádlott a szolgálat vezetője: a két orosz korábban hazájában is ezen a vonalon dolgozott.
A hágai koncepciós per négy vádlottja
Egyes feltételezések szerint az elrabolt Cemahot Sztrelkovval kapcsolatban is vallatták volna. Ám 2019 szeptemberében, egy fogolycsere során, Cemah is kiszabadult: elengedéséhez, állítólag, maga Putyin elnök ragaszkodott. Aki tisztában volt vele: a mai kínvallatási technikákkal, a mostanra kifejlesztett tudatmódosító injekciókkal bárkit, bármilyen vallomásra rá lehet kényszeríteni. Márpedig a tét óriási: Oroszország terrorista államként való kiátkozása a nemzetek közösségéből. Márpedig a középkorból tudjuk: akit kiátkoztak, azzal – büntetlenül – mindent meg lehetett tenni.
Az Európai Parlament negyven képviselője, az ukrán elnökhöz írt levélben KÖVETELTE, HOGY NE ENGEDJÉK SZABADON (a kínvallatásokra szánt) idős embert. A minket emberi jogokra és jogállamiságra oktató holland kormány, az emberrablás megrendelője pedig még most is, több mint egy év elteltével is, szemrehányásokkal illeti az ukrán hatóságokat, amiért Cemahot elengedték.
Kati Piri, magyar származású holland euroképviselő. Ő vezette a Vlagyimir Cemah szabadon bocsátása elleni tiltakozó akciókat
Az elmúlt nyáron az ukrán titkosszolgálat újabb két alkalommal próbálkozott azzal, hogy a hágai perhez, Sztrelkov, Oroszország ellen valló tanúkat szerezzen. 33 olyan orosz fegyveres vagyonőrt, akik közül 28 megjárta a Donbasszt, egy Latin-Amerikában adódó munkalehetőség ígéretével csapdába csaltak: a terv szerint repülőgépüket az ukrán légtérben Kijevbe térítve, az ukrán hatóságok elfogták volna őket.
Ugyanaznap pedig Moszkva környékén el akarták rabolni „a népfelkelők egyik (máig meg nem nevezett) parancsnokát” (a jelekből ítélve a Donyecki Népköztársaság első, orosz állampolgárságú miniszterelnökét). Mindkét akció azonban meghiúsult.
Alekszandr Borodaj, a Donyecki Népköztársaság első miniszterelnöke, 2014 májusa és augusztusa között
Döntés született egyben egy olyan nemzetközi büntetőbíróság létrehozásáról is „az Ukrajnában elkövetett háborús bűntettek kivizsgálására”, mint amilyen a délszláv háborúval összefüggésben rendre a szerbeket ítélte el.
