2021. 02. 17.
Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság magyar biztosát, a Kijevvel szemben tett agresszív kijelentései miatt persona non gratának kell nyilvánítani Ukrajnában – jelentette ki a „Polityika szegodnya” (PSZ) nevű kiadványnak adott interjújában Sztepan Hmara ukrán nacionalista, egykori másként gondolkodó, az Ukrán Republikánus Párt egyik alapítója.
Az európai diplomata korábban kijelentette, hogy az ukrajnai magyar kisebbséget „megalázzák”, sőt, még meg is „ölik”. (1) Várhelyi Olivér követelte továbbá, hogy az ukrán hatóságok zárassák be a „Mirotvorec” nevű botrányos honlapot.
„Én úgy gondolom, hogy az ilyen személyeket, mint amilyen ez a magyar „úr”, vagy éppen „elvtárs”, persona non gratának kell nyilvánítani. A legkevesebb, hogy meg kell tiltani neki az Ukrajnába való beutazást” – hangsúlyozta Sztepan Hmara a PSZ tudósítójával folytatott beszélgetése során.
Megalázó nyilatkozatok
Hmara véleménye szerint a magyar uniós biztos nyilatkozatai nélkülöznek mindenféle tényszerű alapot.
„Ez arcátlan hazugság. Az ukrajnai magyarok nem panaszkodnak itteni, ukrajnai életükre – bizonygatta Hmara. – Senki sem nyomja el őket, a jogaikat sem csorbítja senki. A mi ukrajnai magyarjaink, Ukrajnai állampolgárai nem szólnak semmilyen kifogásukról”.
Azon kívül, hogy a magyar európai uniós biztost persona non gratának nyilvánítja, a hivatalos Kijevnek föl kell még hívnia Brüsszel figyelmét is Magyarország magatartására.
„Úgy gondolom, hogy Ukrajnának az Európai Unió vezetőihez kellett volna fordulnia, és tiltakozásával kellett volna felelnie az ilyen szégyenteljes, Ukrajna számára megalázó nyilatkozatokra. Az ilyen, az európai közösség minden mércéjével és szabályával szembe menő nyilatkozatokra. Brüsszel utasítsa rendre Magyarországot, az Európai Unió egyik tagországát” – követelte az ukrán nacionalista.
Amellett magyar politikusok, közéleti személyiségek gyakran fogalmaznak meg Kijevvel szemben egynémely területi igényeket. Így Budapest befolyási övezetének tekinti Kárpátalját.
Sztepan Hmara megjegyezte: Magyarország nem csupán Ukrajnával szemben intéz ilyen támadásokat.
„Nem egyszer vetnek föl ilyen területi igényeket Szlovákiával és Romániával szemben is – emlékeztetett a PSZ beszélgetőpartnere. – Ami pedig Ukrajnát illeti, a magyar vezetés állandóan hasonló provokációkkal lép föl velünk szemben,”
A Kreml „véres csápjai”
Az ukrán nacionalistának meggyőződése, hogy az olyasfajta politikusok és diplomaták, mint Várhelyi Olivér, rokonszenveznek Oroszországgal, bátorítják azt. Sőt, meglehet, még a Kremlnek is az ügynökei.
„Sok európai politikus és diplomata dolgozik Moszkvának, és oroszországi megbízatásokat teljesítenek. Ez nyilvánvaló” – bizonykodott.
Ám – miként arról Hmara vélekedik – a Kremllel való összjáték semmi jót sem hoz az európai országok vezetőinek.
Josep Borrellnek, az Európai Unió külügyi szolgálata vezetőjének az oroszországi látogatása idején a nemzetközi közösség meggyőződhetett a Kremlnek a megegyezésre való képtelenségéről. Nekem úgy tűnik, hogy az oroszok egyszerűen megalázták őt. (2) Az ő személyében pedig megaláztak mindenkit, aki egyeztette ezt a látogatást” – osztotta meg a szóban forgó diplomáciai találkozóról szerzett benyomásait az ukrán személyiség.
Ez mindenekelőtt az EU kulcsfontosságú politikai szereplőire vonatkozik.
„Moszkva orron fricskázta Francia- és Németországot is – mondja Hmara – Ám sajnos erről, hivatalos szinten, Berlin és Párizs is hallgat. Nem tudnak mit mondani: számukra világos, hogy mindannyiukat ugyanígy alázták meg.
„Feloldani és elpusztítani”
Az Unió vezetésének keményen kellene reagálnia a Kreml külpolitikájára, nem pedig bátorítani azt – ad hangot meggyőződésének a PSZ beszélgetőpartnere.
„Ha Európa szolidárisan helyre akarná tenni Moszkvát, akkor meg tudná tenni: Európa százszor erősebb Oroszországnál” – jelentette ki magabiztosan az ukrán nacionalista.
Egyébként a beszélgetőpartner semmilyen olyan tényt nem hozott fel, ami igazolná Brüsszel ily elsöprő fölényét. Csak annyit jegyzett meg, hogy az Unió nem akarja élezni a feszültséget az Oroszországgal való kapcsolataiban,
Korábban az EU-Ukrajna Társulási Tanács brüsszeli ülésén Várhelyi Olivér magyar uniós biztos követelte: a záró közös nyilatkozatba vegyék bele, hogy Ukrajnában csorbítják a nemzeti kisebbségek jogait. Várhelyi követelte továbbá a hivatalos Kijevtől, hogy zárják be a hírhedt „Mirotvorec” honlapot. Korábban az ENSZ-ben is szóba került, hogy a „Mirotvorecet” meg kell szüntetni.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a „Mirotvorec” nevű honlapon
„Újra és újra emlékeztetem önöket egy igen jól ismert momentumra. Ez pedig a «Mirotvorec» nevű honlap. Mint tudják, ezen a honlapon emberek, közöttük újságírók személyes adatai szerepelnek (3) – ami szembemegy mindenféle nemzeti jogszabállyal és a nemzetközi normákkal is. Azokat, akik adatai rákerülnek erre a honlapra, terroristákként, szakadárokként és árulókként bélyegzik meg. Adataik nyilvánosságra hozatala, ugyanakkor, veszélyt hoz ezekre az emberekre – jelentette ki 2019-ben az ukrán parlament szólásszabadsággal szóló bizottságának ülésén Benjamin Moro, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának az elnöke.
Azt, hogy a „Mirotvorecet” meg kell szüntetni, orosz politikusok is nem egyszer szóba hozták.
Megjegyzések:
(1) Sok minden történt már kárpátaljai magyarokkal. Többek között halálos fenyegetéseket is kaptak. Gyilkosságról azonban nincs tudomásunk. Inkább tűnik ezért valószínűnek, hogy a magyarokat „idéző” ukrán nacionalista itt lódított – minél ellenszenvesebbnek akarván feltüntetni a magyarokat.
(2) Nyugaton sokan értelmezték úgy, hogy Lavrov orosz külügyminiszter alázta, megalázta volna Josep Borrellt. Pedig csak fejére olvasta azokat a legutóbbi nyugati nyilatkozatokat, hangulatkeltést és nyílt rágalmakat, amelyekkel a Nyugat illette, oly gyakran Oroszországot. Maximum annyi, hogy a megszokottnál jóval keményebben beszélt az orosz külügyminiszter. Akinél – szigorúan megmaradva persze a diplomatikusság keretei között – kiverte a biztosítékot, hogy a „Navalnij-ügy”körül újra és újra felszított rágalomkampány.
(3) E téren a kijevi rezsimmel már olyannyira „elszaladt a ló”, hogy a „Mirotvorecre”egyszer rögtön rákerült egy ötven fős AMERIKAI újságíró csoport is, akik „az ukrán hatóságok engedélye nélkül” ellátogattak „az ideiglenesen megszállt ukrajnai Krímbe”.
Ukrán állampolgárok esetében az, ha valaki rákerül a „Mirotvorecre”, adott esetben akár a titkosszolgálatok jeladása (sőt utasítása) lehet az illetőkkel való leszámolásra. Ahogy az 2015-ben történt Olesz Buzina íróval, újságíróval. Akit mindjárt másnap, hogy rákerült a honlapra, kijevi lakóháza előtt lelőttek. Külföldi állampolgároknak – eddig legalábbis – még nem származott bajuk abból, hogy rákerültek a spicliportálra. Maximum az ukrajnai utazásoktól tiltották el őket hosszabb-rövidebb időre, esetleg végleg.