- 02. 22.
Noha elvileg Oroszország és Belorusszia államszövetségre lépni készül, Lukasenkó elnök ezzel nehezen összeegyeztethető kokettálást folytat harmadik országokkal – közöttük a Moszkvával nyíltan ellenséges Ukrajnával. A két ország közötti kapcsolatokat kemény szakítópróbának tették ki a július végén történt események.
Az ukrán titkosszolgálat régi törekvése, hogy valamiképpen kézre kerítsen valakiket az oroszországi Wagner magán fegyveres szolgálat azon tagjai közül, akik a Donbasszban zsoldosokként harcoltak, és akik ott, Kijev állítása szerint, súlyos háborús bűntetteket követtek el. Egy évi előkészítő munka után sikerült is kivetni hálójukat összesen mintegy 180 fegyveres vagyonőrre. Akik esetében azt tervezték, hogy – egy latin-amerikai munka ígéretével – lépre csalják és elfogják őket. Az oroszokat több csoportban tervezték utaztatni. Az első 33 fős csoportot olyanokból állítottak össze, akik közül 28-an valóban harcoltak is a Donbasszban.
A csoportos emberrablás kitervelőinek a kezére játszott, hogy a világjárvány miatt a világ repülőterei nem fogadtak moszkvai járatokat. Minszkből érkezőket viszont igen. A 33 orosz vagyonőrt azzal csalták át ezért Minszkbe, hogy onnan – Isztambul érintésével – elrepülhetnek Venezuelában ígért munkahelyükre. Minszk és Isztambul között a repülőgép ukrán légtérben halad. A terv az volt, hogy az ukrán titkosszolgálat egy embere – utasként, már ukrán légtérben – rosszullétet szimulál. A gép ezért leszáll Kijevben, az oroszokat pedig ott elfogják.
A szupertitkos akció részletei azonban valahogy kiszivárogtak. A 33 orosz július 24-én este érkezett egy kisbusszal a belorusz határra. Ezért-e, vagy másért, de a határőrök és vámosok olyan hosszasan vizsgálódtak, hogy az oroszok (szerencséjükre) lekésték a 25-én induló isztambuli járatot. Ukrán kurátoraik mindenesetre gondoskodtak róluk: egy Minszk környéki szanatóriumban találtak részükre szállást, amíg – 30-án – tovább indulnak.
Időközben az ukrán titkosszolgálatok háta mögött álló amerikaiak rájöttek, hogy (a maguk számára) többet is kihozhatnak az ügyből: ÖSSZE LEHET UGRASZTANI MINSZKET ÉS MOSZKVÁT. Eldugták hát a bogarat a beloruszt titkosszolgálat fülébe (azok meg az elnökébe), hogy a 33 orosz fegyveres azért érkezett, hogy valami terrorcselekménnyel megzavarják az augusztus 9-én esedékes elnökválasztást. A belorusz titkosszolgálat ezért a július 28-ról 29-re virradó éjszaka lecsapott az oroszokra. Az elfogottakat nagy lelki nyomásnak kitéve próbálták arra kényszeríteni, hogy „bevallják” azt, amit tőlük hallani akartak. Lukasenkó haragja tombolt, és voltaképpen már arra is csaknem kész volt, hogy az oroszokat kiadja Ukrajnának. Magának Putyin elnöknek – no meg jó pár kemény moszkvai üzenetnek – sikerült csak lecsillapítania a belorusz elnököt, hogy föl ne rúgja a két ország kapcsolatait, illetve elengedje az igaztalanul, súlyosan megvádolt orosz állampolgárokat.
Az ukránok e súlyos kudarca után Kijev és Minszk addig csaknem szívélyes viszonya erősen megromlott. Főleg Lukasenkó orrol amiatt, hogy ilyen csúnyán rászedték. De mérgesek Kijevben is: sokat reméltek a lépre csalt oroszokból kicsikarandó vallomásoktól, a tervezett látványos kirakatpertől. Néhány elfogott (és kellőképpen „megdolgozott”) oroszt pedig fel kívántak használni a 2014 júliusában lelőtt maláj utasszállító ügyében Hágában, Oroszország ellen folyó koncepciós perben is.
* * *
Lukasenkó különgépe kénytelen volt megkerülni Ukrajnát.
Az ukrán légügyi szolgálat nem engedte a belorusz elnök gépét berepülni az ország légterébe. Arra késztetve ezzel azt, hogy Szocsi felé tartva jelentős kanyart tegyen meg. Ennek egyik okaként említik, hogy a belorusz elnök éles hangú nyilatkozatokat tett a hivatalos Kijev címére. Mi több, ilyesmi egyáltalán nem először fordult elő.
Az elnöki különgép útvonaláról mellékelt térképen látható, hogy Lukasenkó repülőgépe nyugodtan átszelhette volna Ukrajna légterét úgy, hogy még csak nem is érinti a Krím légterét (Belorusszia hivatalosan nem ismeri el, hogy a Krím Oroszországhoz csatlakozott – a szerk. megjegyzése). Elemzők véleményéből ítélhetően azonban Lukasenkó gépét egyszerűen nem engedték be Ukrajna légterébe.
Megjegyzendő azonban, hogy aznap, február 22-én Szocsiban találkozó volt tervbe véve Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve Lukasenkó között. Hivatalos értesülések szerint a két vezetőnek megbeszélésén az országaik részvételével megalakítandó Szövetségi Állam biztonsági kérdései szerepeltek a napirenden. Nem hivatalos értesülések szerint Lukasenkó azzal a szándékkal utazott Oroszországba, hogy ott újabb hitelt kérjen. A belorusz sajtó állításai szerint egy 3 milliárd dolláros összegről van szó.