- 02. 27.
Azt nem mondhatni, hogy Szergej Viktorovics (1) olyan nagyon „puhány diplomata” lenne. Nem. Ért ahhoz, hogy szavaival égesse ellenfeleit. De úgy, hogy sok kijelentéséből szállóige lett a nép körében. Ám életkoránál fogva – az idén március 21-én 71 éves lesz – úgy adódhat, hogy érdemekben dúsan egy nyugalmasabb helyre húzódjon vissza. Hacsak, egyáltalán, nem a mellett dönt majd, hogy nyugdíjba vonul.
Minden jel szerint megvan már az, aki majd a posztján váltja. Már kezdik is bevezetni őt a széles nyilvánosság előtt. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ő. Hivatásos orosz diplomata ő is, akárcsak Szergej Viktorovics. Dolgozott ő az Egyesült Államokban, felelőse volt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) való együttműködésnek. És alighanem jól ismeri, hogy ott miként működnek a dolgok, miből áll az az egész. Az ő reszortja a BRICS (2), ő felügyeli az Irán irányában végzett munkát. Érdekes, vajon nem az ő érdeme-e az, hogy elkezdődtek a tárgyalások Irán teljes jogú csatlakozásáról az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz? Hozzá tartoznak a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések, illetve az észak- és dél-amerikai országokkal való kapcsolatok.
Egy hét sem telt el azóta, hogy Szergej Alekszejevics (3) arról beszélt: Oroszország kész hozzálátni ahhoz, hogy minden téren aktívan feltartóztassa az Egyesült Államokat. Mindezt tegnap még kiegészítette azzal, hogy nem túl kellemetes kijelentéseket tett az Egyesült Államok és valutájának a címére:
El kell határolnunk magunkat az amerikai pénzügyi és gazdasági rendszertől. Meg kell szabadulnunk az ellenünk irányuló állandó ellenséges akciók mérgező forrásától (…) Mindenféle pénzügyi műveletben csökkentenünk kell a dollár szerepét.
És nem lehet azt állítani, hogy e téren semmi sem történik. Az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli kereskedelmi elszámolásokban a nemzeti valuták részaránya már elérte a 80 %-ot. Felszólalása módfelett jelzés jelzésértékű volt. Főleg ha ehhez hozzávesszük a róla a „Médiatechnológus” nevű Telegram-csatornán mondottakat:
„Szergej Rjabkov, a Külügyminisztérium második embere, a tárca vezetőjének helyettese arra szólított föl: ki kell küszöbölni Oroszország függőségét az amerikai dollártól, csökkenteni kell annak szerepét mindenféle pénzügyi műveletben. Ezt indokolja, mindenekelőtt Bidennek az amerikai adminisztráció új vezetőjének az a szándéka, hogy bővítse az Oroszország elleni szankciókat. És egyébként is, erősödőben van a Washington és Moszkva közötti kölcsönös ellenszenv – jegyezte meg a diplomata.
Rjabkov korábban kifejtette: kétség sem fér ahhoz, hogy végig fogják vinni az „Északi Áramlat-2” vezeték építését. (4) Ezzel egyidejűleg az utóbbi időben kommentárt fűzött mind az USA és Irán közötti nukleáris alkuhoz, mind a rövid- és közép hatótávolságú rakétákról szóló szerződéshez, mind az Egyesült Államok katonai feltartóztatásának a kérdéséhez.
Lavrovtól megkülönböztetik őt összehasonlíthatatlanul keményebb hangvételű kommentárjai, közérthetőbb álláspontja. Márpedig az utóbbi időben a legkülönbözőbb ügyekhez fűzött kommentárt. Magáról Rjabkovról már régen jósolják, hogy ő váltja majd fel a külügyi tárca mostani vezetőjét. És jó, ha tudatosul bennünk: sok kérdésben alkotott álláspontja összehasonlíthatatlanul szilárdabb. És ami a lényeg: már most inkább kivehetően fejezi ki az oroszországi eliten belüli közhangulatot.
És hogy milyen ez a közhangulat? A lehető legharcosabb.
Megjegyzések:
(1) Mármint: Lavrov
(2) BRICS – angol betűszó: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. Ez az öttagú országcsoport néhány éve megpróbált a világpolitikában és -gazdaságban meglévő amerikai dominancia ellen. Ez a szépreményű országcsoport mostanra gyakorlatilag már nem funkcionál. Brazíliában pár éve megbuktatták az oroszbarát államfőt – most egy szélsőjobboldali, Amerika-barát van helyette. India barátságtalanul járt el egy sor nagy oroszfegyver vásárlás alkalmával. Dél-Afrika – ahol a fehér apartheidet a fekete váltotta föl – szintén elhidegült Oroszországtól. És ellentmondásosak a kínai-orosz kapcsolatok is.
(3) Mármint: Rjabkov
(4) Az USA teljes támadásba lendült a vezeték megépítésének megakadályozására. A gazdasági konkurencián kívül ennek elsősorban (geo)politikai okai vannak: 1. Oroszország kiszorítása mindenhonnan, ahonnan csak lehet; 2. Ha Európa ezzel függetleníteni tudná magát Ukrajna politikai szeszélyeitől és simliskedéseitől, azzal Kijev fontos aduját veszítené el.
Az USA szankciókat léptetett életbe mindazon cégek ellen, amelyek részt vesznek a projektben (legújabban 18 ilyen cég jelentette be, hogy kiszáll az építkezésből). A két fél részéről rendszeresek a flottatüntetések: orosz részről haditengerészettel és légierővel kénytelen védeni az építkezés résztvevőit. Ellenséges a projekttel szemben két közeli ország – Lengyel- és Svédország – miközben Dánia és Németország politikája határozatlan, kétszínű.