Ukrán nagykövet: Németország blokkolta Ukrajna NATO-tagságát

https://newzfeed.ru/2021/03/05/dorogu-v-nato-ukraine-zablokirovala-germaniya-posol/?utm_source=mirtesen&utm_medium=direct&utm_campaign=65808&utm_content=10069791&utm_term=50008

  1. 03. 05.

Ha minden Kijev tervei szerint alakult volna, ma már a NATO teljes jogú tagja lehetne.

Ukrajna azzal számolt, hogy még az előtt belép a NATO-ba, hogy kapcsolatai Oroszországgal 2014-ben kiéleződtek. Így Viktor Juscsenkó elnök (1) biztos volt benne, hogy országa még az ő elnökségének idején megkapja a Tagsági Akciótervet (MAP) az Észak-atlanti Szövetségtől. Németország álláspontja miatt azonban ez meghiúsult.

Alekszandr Csalij ukrán diplomata (2) visszaemlékszik rá, hogy a NATO 2008-as bukaresti csúcsértekezletén a részvevők egy egész órán át vitatták Ukrajna kérdését. Végül arra jutottak, hogy nem adják át Ukrajnának az akciótervet. Ebben döntőnek bizonyult Merkel német kancellár véleménye, aki nemmel szavazott.

Csalij emlékezete szerint Juscsenkót ez váratlanul érte, és „nagyon lehangolt” volt. Merkellel találkozva, választ követelt tőle: miért akadályozta meg, hogy Kijev tovább közeledjen a nyugati katonai tömbhöz.

„Országom biztonsága többet nyer attól, ha maguk nem tagjai a NATO-nak, mintha a tagjai lennének. Így ellene leszünk” – idézi fel a kancellár asszony szavait a „24-es Novini Tévécsatorna.

Most immár az új ukrán vezetés nyomul a NATO-ba. 2021 februárjában Vlagyimir Zelenszkij javasolta a szövetségnek, hogy bővítse jelenlétét a Fekete-tengeren. Korábban pedig megnyitotta az utat a szövetség számára az Ukrajna területére való belépéshez.

Olga Sztyefanyisina, ukrán Európa-ügyi és európai integrációs miniszter szerint Nyugaton feltétlenül méltányolni fogják Kijev erőfeszítéseit, és az ország már 2021-ben kézhez kapja a Csatlakozási Akciótervet. Onnantól még 10 év, és Ukrajna a NATO-ban van – közli a tévécsatorna.

Korábban a német sajtó arról írt, hogy Zelenszkij csalódást okozott.

 

Megjegyzések:

(1)  A Nyugat-barát Viktor Juscsenkó elnök „az első Majdan” eredményeként került hatalomra. Amikor 2004-ben az elnökválasztás második fordulóját is ellenfele, az oroszbarátnak tartott Viktor Janukovics nyerte meg, az addigi, szintén oroszbarátként elkönyvelt Leonyid Kucsma alatt elharapózott korrupció, és az e miatti állandóan romló életszínvonal miatti elégedetlenség miatt tömegtüntetések robbantak ki. Ez a Majdan, ellentétben a tíz évvel későbbi másodikkal, még vértelenül zajlott. Kikényszerítették azonban egy újabb választási forduló kiírását, amit Juscsenkó nyert meg.

Aki így 2005 és 2010 között volt államfő. Nyugat-barátság ide, vagy oda, a korrupció az ő idején tovább burjánzott, az életszínvonal tovább romlott. Öt évi elnökösködés után ugyanolyan dicstelenül távozott a hatalomból, mint elődje. A Donbasszból származó Viktor Janukovics ezúttal fölényesen megnyerte a választást – ám 2013. november végén már ő ellene robbant ki a második, ismert – erőszakos, véres – Majdan, ami a hatalomból és az országból való elüldözésével végződött.