Neves orosz politológus az ukrajnai rendszer elismerésének a megvonását javasolja

https://donbasstoday.ru/v-moskve-hotjat-otozvat-priznanie-ukrainskoj-vlasti/

  1. 03. 16.

A „Donbassz Szegodnya” nevű kiadvány munkatársának jelentése szerint Moszkvában fölvetődött: a Kremlnek vissza kell vonnia az ukrán kormány legitimitásának az elismerését. (1) Ezt Nyikolaj Sztarikov (2) orosz politikus, közéleti személyiség és író, publicista jelentette ki a Komszomolszkaja Pravda tévécsatornájának egyik műsorában.

„Feltétlenül vissza kell vonni az ukrán állam jogi elismerését. 2014 után ez az állam, annak minden, ebből fakadó következményével együtt, megszűnt létezni korábbi formájában (3)

Sztarikov véleménye szerint Oroszország minden, a Donbasszban élő állampolgárának részt kell vennie a közelgő parlamenti választásokon. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a népköztársaságok sorsa szempontjából ennek nagy a jelentősége.

„Amikor a választásokon részt vesz félmillió, a Donbasszban élő orosz állampolgár, akkor képviselőik nem a Radában, hanem a Dumában (4) ülnek majd. És hát kié ez a terület akkor, ha képviselői az Orosz Föderáció Állami Dumájában lesznek majd? És akkor még nem is szóltam a nagyvilágnak küldött politikai jelzésekről” – fejtegette a politikus.

Emlékezetes: korábban Nyikolaj Sztarikov kijelentette: csak újraegyesülésükkel lehet elkerülni egy Ukrajna és Oroszország közötti háborút. Ennek során megjegyezte, a Donbassz lakóinak annak köszönhetően lehetnek majd saját képviselőik az orosz Állami Dumában, hogy orosz útlevelek birtokosai – és kifejezte reményét, hogy ez így is lesz.

 

Megjegyzések:

(1)  Ellentétben azzal, ahogy ezt a Donbasszal tette, Oroszország sietett azonnal elismerni Petró Porosenkó győzelmét a 2014. május 25-i ukrajnai elnökválasztáson. Oroszország ezzel, a maga részéről legitimálta az alkotmányellenes módon hatalomra került, hatalombitorló juntát, élén annak az Egyesült Államok által pártfogolt főkolomposával, akit ezzel maga is segített a nemzetközi politika teljes értékű szereplőjévé tenni.

Oroszország ezzel a lépésével megkötötte saját kezét, eldobott magától minden olyan jogi eszközt, amivel a továbbiakban legalább a maga részéről, felléphetett volna a náci junta elkövetkező jogsértéseivel, szerződésszegéseivel, égbekiáltó gaztetteivel, háborús bűntetteivel szemben. Moszkva bojkottja végig gyengíthette volna a puccsista rezsim legitimitását, Damoklész kardjaként lógathatta annak feje fölött a jogi bojkott következményeit. Az orosz államfő az ezzel kapcsolatos bíráló szakértői véleményeket kezdettől fogva elengedte a füle mellett – még akkor is, amikor ezek a hangok már szaporodtak, egyre hangosabbá váltak.

(2)  Nyikolaj Sztarikov éles eszű, kőkemény, de az érzelmektől teljesen megtisztított logikával gondolkodó ember. Állásfoglalásai az orosz vezetés logikáját követték, álláspontját védték, támogatták. Annak mértékében azonban, ahogy Sztarikov nézeteiben erősödni kezdtek a pánszláv, nagyorosz vonások, álláspontja némileg eltávolodott a Kremlétől.

(3)  A Donbasszban kezdettől fogva mérvadó vélemény volt, hogy Ukrajna 2014-ben jogilag megszűnt létezni. Ilyen volt a fegyveres akciók megindítása a Donbasszban, lényegében már 2014. április közepétől. A legtöbb ember szemében 2014. május 2. volt a fordulópont, amikor két súlyos, tragikus esemény is történt, ugyanazon a napon. Az egyik az ogyesszai szakszervezeti székházban elkövetett rémtett. Az áldozatok számát erősen csökkentő hivatalos adatok szerint 48, maguk, az eseményeket átélő tanúk szerint azonban „legalább 116” ember vesztette akkor életét. A hivatalos Kijev nagyon nem is titkolta, hogy a borzalmas leszámolás a Donbassz lakosságának megfélemlítését is célozta, amely ellen ugyanazon a napon indultak be a teljes értékű hadműveletek.

És Donyeck lakossága Ukrajna legitimitása elvesztésének napjaként tartja számon 2014. május 26-át, amikor, a donyecki repülőtér birtoklásáért megindult harcokkal párhuzamosan, az ukrán légierő a város lakosságára támadt, rakétákat lőve ki, géppuskatüzet nyitva lakóházakra, civil létesítményekre, az utcákon gyanútlanul közlekedő emberekre.

(Három évvel ezelőtt, Donyeckben tett látogatásakor a fordító maga is látta egy porig bombázott szupermarket, illetve a város éppen akkorra elkészült, de azon a napon szétlőtt Nyugati Autóbusz-pályaudvarának romjait.)

(4)  A Legfelsőbb Rada (Tanács) az ukrán parlament, az Állami Duma az orosz parlament alsóházának a neve.

Szeptemberben Oroszországban választások lesznek az Állami Dumában. Azt már az illetékes orosz állami szervek részéről is megerősítették, hogy a Donbassznak az orosz állampolgárságot már elnyert lakosai részt vehetnek a választásokon. Gyenyisz Pusilin donyecki államfő pedig éppen most jelentette be, hogy a választásokon induló oroszországi pártok képviselői szabadon agitálhatnak a Donyecki Népköztársaságban. Ukrajna pedig máris „megtiltotta”, hogy a Donbassz lakói részt vegyenek az oroszországi választásokon.

.A választásokon a Donbasszból érkező, becslések szerint mintegy félmillió állampolgár többsége, minden bizonnyal a kormányzó „Egységes Oroszországot” erősíti majd szavazataival. A Donbasszban (a két kommunista párton kívül) ma még formálisan nincsenek politikai pártok. Helyettük civil mozgalmak versengenek a szavazók voksaiért. Ezek közül a leginkább meghatározók politikai irányvonala az Egységes Oroszországéhoz áll közel.