https://donbasstoday.ru/rf-v-ljuboj-moment-mozhet-peresmotret-granicu-s-ukrainoj-azarov/
Nyikolaj Azarov volt ukrán miniszterelnök, az „Első Független” televízió (1) adásában kijelentette: Ukrajna területe exlex állapotban van. Erről a „Donbassz szegodnya” újságírója számol be.
Porosenkó kezdeményezésére felmondták a nagy szerződést. Ez volt az egyetlen olyan jogi dokumentum, ami meghatározta Ukrajna határait.
„Most olyan helyzetbe hoztuk magunkat, amikor Oroszország azt mondhatja: számunkra nem megfelelő a határ Szumi megyében. Mi egy ilyen határba nem egyezünk bele. Száz évvel ezelőtt a határnak nem itt kellett volna húzódnia. Egyébként Harkov kapcsán is vannak kérdéseink (2), a Krímet pedig általában véve is elfelejthetik (3). Oroszország tehát mondhatná mindezt. De, szerencsére, most ezt nem teszi” – jelentette ki Azarov.
Nyikolaj Azarov volt nagykövet szerint Ukrajna ez esetben semmilyen érvet sem fog tudni felhozni. Az ukrán fél volt az, ugyanis, amelyik minden olyan dokumentumot kettétépett, amelyek rögzítették az orosz-ukrán határt. (4)
Korábban Nyikolaj Azarov kijelentette: a legszívesebben szétzavarná Zelenszkij kormányát. Azt is elmondta, hogy a Donbassz nélkül Ukrajna Afrikából lesz kénytelen behozni szenet. (5)
Megjegyzések:
(1) Az Ukrajnában betiltott három ellenzéki televízió összeállt és létrehoztak egy közös tévécsatornát.
(2) 1918 és 1922 között a szovjet kormány Ukrajnának adta lényegében az egész egykori Novorosszija kormányzóságot, Harkovtól (egyes térképek szerint pedig Poltavától) egészen Ogyesszáig.
Az elsöprő többségében oroszok lakta, másfél milliós iparváros, Harkov Ukrajna második legnagyobb városa. 1930-ig Harkov volt Ukrajna fővárosa.
(3) A Krím „elvesztését” még az ukrán rezsimmel szembenálló ellenzék is fájlalja. Ők is jobb ügyhöz méltó buzgalommal ágálnak a mellett, hogy a félszigetnek vissza kell térnie Ukrajnához. Kiváltképpen ez az álláspontjuk pedig a Donbasszal kapcsolatban. Legalábbis a legutóbbi időkig az orosz vezetés álláspontja – mely mindvégig egy Moszkva iránt lojális új ukrán vezetés létrejöttében bizakodott/reménykedett – is az volt, hogy Ukrajna területi egységét mindenáron meg kell őrizni.
(4) Az Ukrajna kezdeményezésére felmondott (meg nem hosszabbított) kétoldalú barátsági szerződés afféle ernyőként magába foglalt minden, a két ország közötti területi kérdéseket rendező szerződést is. Ezek között van, például, az Azovi-tenger státuszáról szóló szerződés is.
Az Azovi-tenger a két ország közös beltengerének számít (amelyre így nem vonatkoznak a nemzetközi tengerjogi megállapodások). A kérdés azért is aktuális, mivel Ukrajna amerikai támaszpontot akar becsempészni Mariupol környékére, az Azovi-tenger partjára. Márpedig a tenger státuszáról kötött, a szokásjog szerint még érvényes megállapodás szerint Oroszország hozzájárulása is szükséges (lenne).
(5) Korábban, Porosenkó idején, már próbálkoztak dél-afrikai szén importjával. Ami azonban nemcsak aránytalanul drága volt, de – a Donbassz megszokott feketeszenéhez (antracitjához) képest – rossz minőségével sorozatos meghibásodásokat okozott a hőerőművekben.