Gennagyij Moszkal ukrán politikus kimutatta: Kijev veszélyesen elszámította magát a Budapesttel való kapcsolataiban. Aminek negatív következményei lesznek Ukrajnára nézve.
A Majdan nyomás hatalomra került vezetés, mindenféle jogi lépésekkel és rendelkezésekkel, számos alkalommal sértette az Ukrajnában élő magyarok jogait. Aminek nyomán Kijev botrányok sokaságába keveredett, és sikerült végképp megrontania kapcsolatait Budapesttel. Mint ahogy azt a „PolitNavigátor” nevű internetes hírportál is hírt adott, erre a helyzetre Gennagyij Moszkal, Kárpátalja korábbi vezetője is felhívta a figyelmet az „Első Független” nevű tévécsatorna (1) egyik műsorában.
A politikus rámutatott: a magyarokkal összefüggésben lévő, a múltban átélt botrányok sokasága, továbbá az, hogy a kijevi vezetés sportot űz abból, hogy magas hőfokon tartsa a szomszéd országgal való konfrontációt, súlyos következményekkel járhat Ukrajna számára. Moszkal példaként hozta fel azt a botrányt, amikor – arra a kérdésre, hogy Szlovákia milyen feltételekkel adna a rendelkezésére álló „Szputyik-V”, koronavírus elleni orosz oltóanyagból – újságírók kérdésére válaszolva Igor Matovic, szlovák miniszterelnök, elég óvatlanul, elsütötte azt az ukrán felet kellemetlenül érintő tréfát, miszerint, „Kárpát-Ukrajnáért” cserében, (2) övék lehet a vakcina.
Így Moszkal rámutatott Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter destruktív magatartására, aki mindmáig folytatja „harcát a szlovák miniszterelnök ellen, holott az már százszor elnézést kért az ostoba tréfáért”. A miniszternek ez az eljárása végsősoron oka lehet a két ország közötti kapcsolatok befagyasztásának. Ahogy a magyarok is, akik „mindig adtak az ukránoknak az oltóanyagokból”, nem különösebben akarják immár folytatni ezt az együttműködést. Ami, Kijev számára gyakorlatilag elérhetetlenné teszi ezt a létfontosságú készítményt.
„Ha közöttünk baráti lenne a viszony, gondolom, Magyarországon keresztül már régen megkaphattuk volna ezeket a vakcinákat” – összegezte bánatosan Moszkal.
Korábban Dmitrij Jaros, az egyik, Oroszországban betiltott ukrán radikális csoportosulás (3) vezére megfenyegette a magyarokat, amiért azok hajlandók „alájátszani” Moszkvának (4). Részletesebben lásd a „PolitPuzzle” írását
Dzsordano Bruno
Az ukrán sajtóban megírták, hogy hány dandárral lehet pacifikálni Magyarországot
(2020. december 8.)
Dmitrij Jaros, egy Oroszországban betiltott ukrán radikális szervezet vezére azzal vádolta meg a magyarokat, hogy nacionalisták és készek Moszkvának alájátszani.
Az államcsínnyel, és az „Euromajdan” (5) eseményei nyomán hatalomra került új ukrán vezetés nacionalista politikája a kisebbségek jogainak leplezetlen csorbításává fajult. Ez kezdettől fogva a Krím, majd a Donbassz komoly ellenállásába ütközött. Ahogy azonban a kijevi vezető réteg hatalma erősödött, ez a helyzet eszkalálódásához vezetett. Ami kiváltotta nem csak az ország oroszajkú lakosságának, de az etnikai magyarságnak is a felháborodását.
Mindennek következtében a dolog odáig fajult, hogy Kárpátalján az SZBU (6) házkutatásokba kezdett a helyi magyar diaszpóra vezetőinél, ami végletekig felforrósította a helyzetet. Mindezek nyomán Budapesten felháborodott nyilatkozatok kezdtek elhangozni. Válaszul az ukrán nacionalisták fegyveres erők bevetésével kezdték fenyegetni szomszédaikat.
Így Dmitrij Jaros, a „Jobb Szektor” nevű, Oroszországban betiltott ukrán nacionalista szervezet vezetője a „Gordon” internetes portálnak adott interjújában elmondta: ha Kijev katonai konfliktusba keverednék ezzel a NATO-tagállammal, hány dandárra lesz szükség Magyarország pacifikálásához.
„A «Nyugat» Harcászati Irányító Törzs alárendeltségébe tartozó néhány dandár, az SZBU és a Belügyminisztérium erői és eszközei – ukrán önkéntesekkel (7) megtámogatva – elegendőek lesznek ahhoz, hogy ne csupán megállítsák a Kárpátalja elleni magyar agressziót, de kikényszerítsék a békét ettől a barátiatlan országtól” – jelentette ki, kérkedve, Jaros. Ennek során megjegyezte: ahogy a magyarok saját jogaikat próbálják védelmezni, kezdenek úgy viselkedni, mint a Donbassz oroszai. Ennek kapcsán az ukrán nacionalisták vezére figyelmeztette Kárpátalja lakosságát: „nem fogja eltűrni, hogy mindenféle moszkovita csirkefogók felszítsák a háború tüzét ukránok és magyarok között”.
Mindezen körülmények között figyelemre méltó, hogy az ukrán nacionalisták vezére – akik Sztepan Banderát, az ukrán háborús főbűnöst, a náci Németország bérencét dicsőítik, és aki maga az Osztrák-Magyar Monarchiában született – igyekezett bűneikért megszégyeníteni a magyarokat. Akik, akárcsak a banderisták, a Nagy Honvédő Háború idején „nemcsak a frontokon hajtottak végre hadműveleteket, de büntető expedíciókat is folytattak a helyi lakosság ellen”.
Dzsordano Bruno
Megjegyzések:
(1) A Zelenszkij által betiltott három ellenzéki tévécsatorna összeállt és létrehozták a „Persij Nezalezsnij” („Az Első Független”) nevű, adásait a YouTube közvetítésével sugárzó ellenzéki tévécsatornát.
(2) 1919. májusában, a Magyar Tanácsköztársaság ellen felvonuló csehszlovák csapatok betörtek Kárpátaljára, és elfoglalták azt. A Versailles-ban aláírt békeszerződés Csehszlovákiának ítélte a területet. 1938 októberében az első bécsi döntés Magyarországnak ítélte Szlovákia mellett Kárpátalja többségükben magyarok lakta vidékeit is. 1939. március 15-én, Csehszlovákia –széthullását kihasználva – a magyar hadsereg birtokba vette Kárpátalja többi részét is. 1944 novemberében a kárpátaljai ruszinok gyűlése – önálló szovjetköztársaságként – kérte Kárpátalja felvételét a Szovjetunióba. A két ország között 1945. június 29-én aláírt szerződés értelmében Csehszlovákia átengedte Kárpátalját a Szovjetuniónak. A szovjet vezetés – a ruszinok kifejezett kérésének ellenére – Kárpátalját átengedte az ukrán szovjetköztársaságnak. 1991 márciusában Kárpátalján népszavazás állt ki a terület autonómiájáért. 1991 decemberében a három áruló elnök – az orosz, az ukrán és a belorusz – olyannyira sietett feloszlatni a Szovjetuniót, hogy hozzá sem nyúlt az államszövetség felbontásából óhatatlanul adódó jogi, közigazgatási kérdésekhez.
(3) A „Jobb Szektorról” – az ukrán nacionál-fasiszta csoportosulások ernyőszervezetéről van szó.
(4) A vád veszélyességét fokozza, hogy a Zelenszkij által a minap aláírt ukrán védelmi stratégia nyíltan Ukrajna ellenségeként határozza meg Oroszországot. Kárpátalja mostani kormányzója pedig nemrégiben Oroszországnak a Kárpátalja iránti különleges figyelmét emlegette. Az a Magyarországgal szembeni vád pedig már régebbi keletű, hogy Moszkva és Budapest összedolgozik Ukrajna, a NATO, „a nyugati demokráciák” ellen. Ennek egyik eszköze: Ukrajna NATO-csatlakozásának akadályozása, meghiúsítása, e célból pedig az ukrán belpolitikai helyzet destabilizálása. Aminek egyik módozata: „a kárpátaljai magyar szeparatizmus” szítása.
Ilyen körülmények között azzal árulkodni Nyugaton, hogy „Orbán korrupt-fasiszta diktatúráját az orosz titkosszolgálatok védik”, hazánkat elárasztó ügynökeiknek pedig itt mindent szabad – az ellenzék olyan életveszélyes rágalma Magyarország ellen, amely az ukrán provokációk, diverziós és terrorcselekmények, a NATO-nak a magyarországi kurzusváltást kikényszerítő intervenciójának a veszélyét idézi fel. Ukrajna érezhetően nem minden eredmény nélkül mószerolja hazánkat a nyugati fővárosokban, ahol mind nagyobb ingerültséggel figyelik, ahogy Budapest küzd (igyekszik küzdeni) a kárpátaljai magyarok jogaiért. Szemben azzal a NATO-n belüli „szolidaritással”, amely mindenféle „demokratikus szabványt és értéket”, jogállamiságot felülír, ha arról van szó, hogy Ukrajnából erős faltörő kost kell kiépíteni a nemzetközi közösségből kiátkozandó Oroszország ostromához, rombolásához.
(5) A „Majdan” néven elhíresült, 2013. november végén kirobbant, három hónapig tartó véres erőszakos zavargás-sorozat kiváltó oka az volt, hogy néhány nappal az előtt, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán államfő elutazott volna Vilniusba, ahol (az Európai Unió és az un. „Keleti Partnerség” országainak csúcstalálkozóján Ukrajna aláírta volna az EU és Ukrajna partnerségi megállapodását), Janukovics észrevette, hogy a megállapodás részét képező szabadkereskedelmi egyezmény több pontja is súlyosan sérti Ukrajna gazdasági érdekeit. Ezért kezdeményezte a kérdéses pontok újratárgyalását. Kijelentette: addig nem írja alá a megállapodást, amíg a szóban forgó pontokat újra nem tárgyalják. Ezt mindenki úgy értette, az államfő iránt ellenséges sajtó pedig úgy is tálalta, hogy az elnök felmondta a készülő megállapodást. Ezért az „Euromajdan” kifejezés azt sugallta, hogy a zavargások célja: Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának kikényszerítése.
(6) SZBU = Ukrán Biztonsági Szolgálat (az ukrán gestapó)
(7) Meggyőződéses, szélsőséges nacionál-fasisztákból álló félkatonai egységek, illetve terrorkülönítmények.
