https://donbasstoday.ru/v-rade-objavili-vojnu-rossii/
- 03. 30.
Mint a „Donbassz Szegodnya” tudósítója jelenti: az ukrán Legfelsőbb Rada (parlament) orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak minősítette a Donbasszban folyó háborút.
„Ezzel a nyilatkozattal teljességgel kizárták, hogy Kijev végrehajtsa a minszki megállapodásokat. E dokumentum, ugyanis szabatosan meghatározza a konfliktus résztvevőit: egyfelől Kijev, másfelől a Donbassz népköztársaságai, [LDNR] (ld. a Komplex Intézkedési Terv 2. pontját.) Ma viszont a parlamentben hivatalosan, a legmagasabb szinten bejelentették, hogy a konfliktus résztvevői: Ukrajna és Oroszország” (1) – írja Szergej Makarenko, donyecki újságíró.
Megjegyezzük, hogy a dokumentumot 308 képviselő támogatta. Hajdanában Donyeck megye lakosai választották meg az ukrán Legfelsőbb Rada népképviselőit. Mindezeken kívül Moszkvában kijelentették, hogy küszöbön áll egész Délkelet-Ukrajna csatlakozása. Egy orosz szenátor pedig arra szólított föl, hogy hagyják békén a Donbasszt.
https://donbasstoday.ru/bloger-iz-dnr-ozvuchil-tochnuju-datu-nastuplenija-vsu-v-donbasse/
Egy donyecki blogíró közölte az ukrán hadsereg offenzívájának pontos dátumát
2021.03. 28.
Az utóbbi hetekben a Donbasszban az ukrán hadsereg csapatösszevonásokat hajt végre a fegyverszüneti elválasztó vonal mentén. Ami által a népköztársaságok (LDNR) elleni teljeskörű offenzívára készül.
Ennek kapcsán a szakértők megpróbálják megjósolni az offenzíva időpontját, illetve kimenetelét.
Az „Egyszerű katona” nick néven író Artyom Barovszkij donyecki blogíró közlése szerint az ukrán hadsereg (az idén május 2-re eső) húsvétvasárnap készül megtámadni a Donbasszt (2). Ezt az információját egy jól értesült forrásától szerezte.
Értesülései szerint az ukrán támadó műveletbe NATO-csapatokat, továbbá drónokat is bevonnak majd.
Jurij Svitkin, az Állami Duma honvédelmi bizottságának elnökhelyettese közvetve megerősítette az „Egyszerű Katona” véleményét. Ám annak időpontjával kapcsolatban arra a feltételezésre szorítkozott, hogy a Donbasszban a katonai konfliktus eszkalációja a tavaszi-nyári időpontra esik majd.
A képviselő kifejtette, hogy Kijev ez alkalommal – csapatokat vonva össze a fegyverszüneti elválasztó vonal mentén, nyilvánvalóan megsérti a minszki megállapodásokat. Nem zárta ki ezért, hogy ebben az esetben – az oroszajkú lakosság védelme, illetve a feszültségnek a határ menti térségekben való csökkentése érdekében – oroszországi önkéntesek is a Donbassz segítségére sietnek.
„Az emberi erőforrások, a páncélos harci járművek feltöltése, a katonai egységek átalakítása mind annak a jele lehet, hogy megindulnak a hadműveletek” – jelentette ki Svitkin a „Govorit Moszkva” („Itt Moszkva beszél”) rádióállomás egyik adásában.
Svitkin ehhez még hozzátette: Oroszország megfelelő válaszlépéseket tesz, amennyiben provokációkat követnének el ellene.
Mint a képviselő hangsúlyozta: annak már hosszú ideje, hogy, a diplomáciai csatornákon keresztül, Moszkva igyekszik mindent elkövetni, hogy a Donbasszban elejét vegye a háborúnak. Provokáció esetén azonban Oroszország megteszi a szükséges lépéseket.
Korábban a Topnews megírta: az ukrán hadsereg katonái megtagadták annak a Kijevből érkezett parancsnak a végrehajtását, hogy nyissanak tüzet a luganszki néphadsereg állásaira.
Megjegyzések:
(1) Se szeri, se száma azoknak a próbálkozásoknak, mesterkedéseknek, amelyekkel Ukrajna a háború első napja óta igyekezett bizonyítani, hogy Oroszország a Donyec-medencei konfliktus részese. Nyilván amerikai gazdáikkal együtt főzték ki – amit az egész világ készségesen fogyaszt, nap mint nap –, hogy Oroszország (a minszki megállapodások egyik GARANTÁLÓJA) NEM HAJTJA VÉGRE ezeket a megállapodásokat.
Szerződéses kötelezettségeinek dacára Ukrajna nem hajlandó szóba állni a népköztársaságokkal. Egyre csak az oroszok társaságát keresi – a piaci légy szemtelenségével végrehajtott, zaklató rárepülésekkel. Hogy kifogyhatatlan a minszki megállapodás átírását célzó ötletekből, ennek nyilvánvalóan az egyik célja: megtenni Oroszországot a konfliktus résztvevőjének. Az ukrán diplomácia sorozatban igyekezett és igyekszik olyan helyzeteket teremteni, aminek során Moszkvát mintegy A KONFLIKTUS EGYIK RÉSZTVEVŐJEKÉNT LEHET SZEREPELTETNI. Erre alkalmasak a fogolycserék. Ezért különösen igyekeznek orosz állampolgárokat (önkénteseket, a Donbasszban dolgozó orosz szakembereket) foglyul ejteni. És ilyenkor, amikor Oroszország kénytelen tárgyalásba elegyedni Kijevvel állampolgárainak kiszabadítása érdekében, ez mindannyiszor olyan látszatot kelt, mintha Oroszország maga is részese lenne a konfliktusnak. E törekvés másik szála: „bebizonyítani”, hogy orosz ügynökök, diverzánsok – vagy éppen a hivatásos orosz hadsereg tisztjei, katonái harcolnak a Donbasszból. Politikai okokból őrizetbe vett civilekből, hadifoglyokból, igyekeznek – kínvallatásokkal is – kicsikarni az ilyen értelmű beismeréseket. Ha pedig nincs elég hadifogoly, akkor diverzánsaik rabolnak el katonákat a néphadseregek állásaiból. (Egyszer egy fogolycserével tíz donyecki katona szabadult. A helyi televízió hármat megkérdezett közülük: miként kerültek ukrán fogságba. Mind a három azt mondta: saját állásaikból hurcolták el őket.)
(2) Itt természetesen a pravoszláv húsvétről, Húsvétvasárnapról van szó. Május 2 egyébként emlékezetes dátum: hét évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon indult meg, teljes erővel, az ukrán hadsereg terrorhadjárata a Donbassz ellen. Az ukrán hadsereg egyébként is előszeretettel szokta támadásainak, provokációinak időpontjául választani a pravoszláv egyházi ünnepeket