A Szovjetunió felbomlása következtében a Dnyeszter-mellék 30, a Donbassz 7 éve teng-leng a múlt és a jövő között. Lakói elvesztették nagy hazájukat, noha annak széthullása ellen szavaztak. (1) De új hazára sem leltek. Számukra idegenek voltak a nacionalizmust, a nácizmust tápláló új országaik nézetei, életformája. A Dnyeszter-mellék és a Donbassz lakói bizonytalanságban élnek, várják, hogy elismerjék őket, remélve, hogy megtérhetnek otthonukba, Oroszországba. Az nekik a hazájuk, a Szovjetunió jogutódja. A Dnyeszter-mellék, a Donbassz lakói fegyverrel védték meg az élethez való jogukat. Ezért senkinek sincs joga arra, hogy életüket háborgassák.
Ad.1.: Oroszországnak mint a Szovjetunió jogutódjának nemcsak joga, de kötelessége is biztosítani azt a jogot a Dnyeszter-melléken és a Donbasszban élő szovjet és orosz állampolgároknak, hogy – szabad akaratnyilvánításuk alapján – visszatérhessenek Oroszországba. Ami az ő országuk, az ő hazájuk.
Ad.2.: Oroszországnak, mint a Szovjetunió jogutódjának, törvényt kell alkotnia „Az egykori szovjet területek, népszavazás útján Oroszországba történő visszatéréséről” tárgykörben. Az orosz törvényeknek Oroszország határain kívül is hatályosaknak kell lenniük, ahogy az amerikai törvények is érvényben vannak az Egyesült Államok határain kívül. Oroszország, a Szovjetunió jogutódjaként megörökölte a Szovjetunió jogait és kötelezettségeit is. Ami azt jelenti, hogy törvényei érvényben kell hogy legyenek azokon a posztszovjet területeken, ahol a Szovjetunió felbomlását követően még nincsenek megoldva a területi kérdések.
Ad.3.: A Dnyeszter-melléknek és a Donbassznak a krími forgatókönyvnek megfelelően (2) népszavazást kell rendezniük az Oroszországhoz történő visszatérésről – amennyiben, persze, a lakosság arra „igen”-nel szavaz.
Ad.4.: Oroszországnak más ukrajnai megyék (Ogyessza, Harkov, Nyikolajev, Herszon, Dnyepropetrovszk, Zaporozsje) lakosai számára is lehetővé kell tenni a csatlakozásról szóló népszavazást. Oroszországba történő visszatérésükre az alapot nem csupán Oroszország jogfolytonossága kínálja, hanem az államhatalomnak az alkotmánnyal szembemenően történt megragadása 2014-ben, a hivatalban lévő vezetés megdöntése, illetve azon nacionalisták hatalomra kerülése, akik aztán hadat üzentek ezeknek a megyéknek.
Ad.5.: Oroszországnak, mint a Szovjetunió jogutódának megvan az a jogi felhatalmazása, illetve a jogból fakadó kötelezettsége, hogy – összhangban szabad véleménynyilvánításukkal – minden szovjet állampolgárnak biztosítsa a szabad lakhatást a posztszovjet térségben. Oroszországnak, mint a Szovjetunió jogutódjának kötelessége, hogy a posztszovjet térségben véget vessen a három évtizede tartó fegyveres konfliktusoknak. Oroszországnak, mint a Szovjetunió jogutódjának, joga van arra, hogy – polgáraik ezzel kapcsolatos szabad véleménynyilvánítását követően Oroszországba befogadja az egykori Szovjetunió területeit.
Zölddel a történelmi Novorosszija
Megjegyzések:
(1) 1991. március 17-én Szovjetunió-szerte (kivéve néhány köztársaságot, ahol a hatalomra jutott jobboldali, nacionalista vezetés ezt már megakadályozta) népszavazáson kérdezték meg az emberektől: a kilátásba helyezett reformokkal együtt is kívánják-e életben tartani a Szovjetuniót. A szavazók 76 százaléka a Szovjetunió megőrzésére voksolt.
(2) Putyin elnök legitimnek és példaszerűnek tartja a Krímben az Oroszországgal való újraegyesülésről megrendezett népszavazást. Az orosz államfő álláspontjának két sarkalatos pontja: 1. A népszavazás egy, Ukrajnán belüli legitim szervezet – az autonómia parlamentje írta ki. 2. A Krím előbb kikiáltotta függetlenségét, majd mint egy immár független állam írta ki a népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról.
A Donbassznak egészen mostanáig felrótta, hogy Ukrajnán belüli státusza (helyesebben annak hiánya) folytán nem volt legitim a népszavazás. Ezért azt Oroszország mostanáig nem ismerte el. A Dnyeszter-melléken, amennyire tudom, kétszer is volt népszavazás. Ott is a függetlenségről, a Románia felé tartó Moldovából való kiszakadásra szavaztak az emberek, azzal, hogy a PMR idővel majd kéri felvételét Oroszországba. De az ő népszavazásukat sem ismerték el Moszkvában. Az aktuálpolitikai helyzet most hirtelen sürgetővé tette a függetlenségi népszavazásokat – holott a Putyin által kifogásolt jogi részleteiben nem történt érdemi változás.