https://donbasstoday.ru/v-lnr-prokommentirovali-vyhod-kieva-iz-minska/
- 04. 06.
Rogyion Mirosnyik, a Luganszki Népköztársaság főképviselője a minszki tárgyalásokon a „Donbassz Szegodnya” tudósítójának kommentálta a Donbassz integrációjának kérdéseivel foglalkozó ukrán miniszter kijelentését. Alekszej Reznyikov közölte: Ukrajna képviselői a Háromoldalú Kontakt Csoportban többé nem utaznak Minszkbe, mivel Kijev nincs bizalommal Belorusszia iránt. (1)
„Fontos pontosítani: mikor határozott úgy Kijev, hogy nem kíván többé Minszkben tárgyalni. Rögtön az után-e, amikor Kravcsuk Oroszország talpnyalójának nevezte Belorussziát – vagy amikor Kijev megtámogatta a Belorusszia elleni nyugati szankciókat? Vagy netán azt követően, hogy a belorusz biztonsági szervek annak nyomára bukkantak, hogy fegyverek és fegyveres emberek tömege áramlik Ukrajnából Belorussziába? Ezek olyan akciók, amelyektől ugyan nem javul Kijev és Minszk viszonya, de amelyeket Ukrajna tudatosan folytat” – mondta.
„Ugyanakkor Minszk a legkisebb okát sem adta annak, hogy valaki is kétségbe vonja az általa a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságára adott garanciát. Miként azt is, hogy meg tudja teremteni a feltételeket az egymással szemben álló felek között folytatandó párbeszédhez is. Reznyikov, a megszállók miniszterelnök-helyettese, amikor tucatnyi alkalommal is részt vett Minszkben az Ukrajnán belüli konfliktus rendezésére alakult Kontakt Csoport ülésein. Úgyhogy, kifogásai légből kapottak. Ezek oka: Kijev leplezetlenül ellene van annak, hogy tárgyalnia kelljen a népköztársaságokkal – és egyáltalán, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezése érdekében munkálkodjon. «Tüntessék el a tárgyalásokról Pirogovát» (2), meg hogy „mi nem megyünk Kijevbe” – ezek az ukrán fél olyan mondvacsinált kifogásai, amelyekkel zátonyra akarja futtatni a minszki formátumban folyó tárgyalásokat” – jelentette ki Rogyion Mirosnyik.
Korábban Mirosnyik feltárta: az orosz elnök tanácsadója volt kénytelen közbelépni Kravcsuk arcátlansága miatt.(3) Az LNR képviselői voltak azok, akik átadták a bizonyítékokat az EBESZ képviselőinek arra vonatkozóan, hogy Kijevnek köze volt egy, Luganszkban nyilvános helyen elkövetett terrorcselekményhez.
Megjegyzések:
(1) Tavaly július végéig meglehetősen jó volt Ukrajna és Belorusszia viszonya. Lukasenko elnök – az orosz-ukrán ellentétek okául szolgáló több kérdésben, így a Krím kérdésében is – az ukrán álláspontot támogatta.
Az ukrán titkosszolgálatnak, fondorlattal, sikerült 33 olyan orosz fegyveres vagyonőrt Minszkbe csalni, akiket a „Wagner” nevű orosz fegyveres magánhadsereg Donbasszt megjárt zsoldosainak véltek, és akiket el akartak fogni, hogy aztán Kijevben bíróság elé állítsák őket. A terv az volt, hogy a nekik beígért latin-amerikai munkahelyre Isztambulon keresztül utazók repülőgépét az ukrán légtérben, valamilyen ürüggyel Kijevbe térítik, ahol az oroszokat lefogják. Az akció mögött álló amerikai titkosszolgálatoknak azonban „jobb” ötletük támadt: eldugták a bogarat a belorusz titkosszolgálat fülébe, hogy a 33 orosz az augusztus 9-i belorussziai választások megzavarására, Lukasenkó megbuktatására jött Minszkbe. A belorusz titkosszolgálat ezért lefogta az oroszokat. Lukasenkó tombolt – még az is fölvetődött, hogy a terrorcselekményért elítélendő oroszokat utána kiadják Ukrajnának. Az amerikaiak terve – Moszkva és Minszk összeveszejtése – így csaknem sikerült. Putyin személyes közbelépésével sikerült a dolog méregfogát kihúzni, a konfliktust rendezni. Az oroszokat hazaengedték – ami („Lukasenkó pálfordulása”) miatt viszont Kijev lobbant haragra Minszk iránt.
A két ország közötti viszony pillanatok alatt megromlott. Ukrajna már akkor kijelentette: a történtek fényében immár alkalmatlannak tartja Minszket arra, hogy a Donyec-medencei konfliktus rendezéséről folyó tárgyalásoknak továbbra is a helyszíne legyen.
2014 júniusában, a normandiai partraszállás 70. évfordulós ünnepségeinek margóján, a Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezése céljából találkozott egymással a francia, az orosz és az ukrán elnök, illetve Merkel kancellár asszony. Megállapodtak egy állandó tárgyalásos, konzultációs fórum létrehozásáról. Lukasenkó belorusz elnök ehhez felajánlotta Minszket, amit a Normandiai Négyek el is fogadtak. A 33 orosz lefogására élesen reagált a két népköztársaság főképviselője, mondván: a történtek után semmi biztosíték sincs arra, hogy a belorusz szervek őket is le nem fogják, és ki nem szolgáltatják Kijevnek.
(2) Ukrán javaslatra a tárgyaló küldöttségek – szakértőkként – soraikat bővíthették a civil szféra képviselőivel. Minden küldöttség, értelemszerűen, SAJÁT MAGA JELÖLHETTE KI A SZÓBAN FORGÓ SZEMÉLYEKET. Az ukrán küldöttség, három olyan személyt – közöttük egy annak idején ismert – újságírót jelölt, akik ukránbarátságuk okán 2014-ben eltávozta a Donbasszból. Amikor azonban a DNR Maja Pirogova újságírónőt javasolta, Leonyid Kravcsuk ukrán főtárgyaló (az ország első elnöke) kijelentette: amíg Pirogova a donyecki küldöttség tagja, ők ki fognak vonulni az ülésekről.
(3) Újabb és újabb destruktív ötletek, kezdeményezések bedobásával húzta az időt.