Mit vesztett el Amerika és Ukrajna a Krímben?

https://politexpert.net/240566-rossiya-otvetit-na-popytki-kieva-vyekhat-za-schet-kharkovskikh-soglashenii

Ukrajna korábban is igyekezett a maga érdekében hasznosítani a más országokkal kötött megállapodásait. A Harkovi Egyezménnyel azonban nem sokra fog jutni. Az, ugyanis, hatályát vesztette azt követően, hogy a Krím Oroszországhoz csatlakozott – jelentette ki Bogdan Bezpalko politológus.

Az ukrán külügyminisztérium elítélte az orosz Fekete-tengeri flotta krími állomásozásáról kötött Harkovi Egyezmény felmondását (1). Oleg Nyikolenko külügyi szóvivő közölte: a megállapodásban foglaltak megsértése esetén Kijev nemzetközi bíróság előtt indíthat eljárást Oroszország ellen. Kötelezheti egyben kártérítés megfizetésére a Krím-félsziget magához csatolásáért.

Bogdan Bezpalko politológus, az orosz államfő mellett működő Interetnikai Kapcsolatok Tanácsának a tagja a PolitExpertnek adott interjújában megjegyezte: szemernyi kétség sem fért ahhoz, hogy Ukrajna megpróbálja a maga érdekében hasznosítani a Harkovi Egyezményt éppen úgy, mint ahogy a Budapesti Memorandumot és más dokumentumokat. Kijev azonban nem sokra megy velük, minthogy azt követően, hogy a Krím Köztársaság az Orosz Föderáció része lett, ezek a megállapodások hatályukat vesztették

„Oroszországnak úgyszintén, egy sor kifogása lehet Ukrajnával szemben. Például hogy nem tartják tiszteletben az oroszok és oroszajkúak jogait. Hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a Regionális Nyelvek Európai Chartáját, amelyet Kijev – Oroszországgal ellentétben – aláírt és ratifikált. Moszkva keresetekkel élhet Kijevvel szemben egy sor kétoldalú megállapodás be nem tartása miatt is. Kifogással élhet az önrendelkezési jog elveinek be nem tartása miatt – ami alapja lett a krími lakosság azon döntésének, hogy joghatóságot vált. Élhetnénk váddal azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna népirtást követett el saját lakosságával szemben a Donbasszban, Ogyesszában, más helyeken” – hangsúlyozta a politológus.

Jogi háborúskodás esetén, Bezpalko szerint, Ukrajna csak a Nyugat kettős mércéjében bízhat (2). Ha a nemzetközi bíróság csak egy kicsit is objektív lesz, akkor Kijev ügyei rosszul állnak majd. És akkor hiába lesznek a régi megállapodások – zárta mondandóját a politológus.

Korábban ismertté vált, hogy Ukrajnának 2021-ig ki kellett volna szorítania Szevasztopolból az orosz Fekete-tengeri flottát, és létre kellett volna ott hoznia egy haditengerészeti támaszpontot az Egyesült Államok 6. flottája számára.

 

Megjegyzések:

(1)  A megfigyelőben némi értetlenséget kelt ez a hír. Miután 2014. március 18-án Moszkvában aláírták a Krím és Szevasztopol városának visszatéréséről szóló megállapodást, Oroszország, mint okafogyottá vált szerződést, egy-két napon belül felmondta a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszponttal kapcsolatban, még 1992-ben, 50 évre megkötött bérleti megállapodást. Azóta eltelt több mint hét év.

(2)  Abban viszont sziklaszilárdan megbízhat. Mára a nemzetközi jogban mindenütt, ahol csak szemernyi amerikai érdek is van, a jogi ítélkezéshez elengedhetetlen objektivitás, pártatlanság megszűnt. Átadva helyét a szubjektivitásnak, az elfogultságnak, a rájuk épülő kettős mércének.