Pusilin levelei az ukrán titkosszolgálatok birtokába kerültek
A Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetése Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézendő kérésen dolgozik. Mint az ismertté vált, e felkérés célja három kérdést érint: Oroszország katonai segítségét kérni, elismerni a Donyecki Népköztársaság függetlenségét, illetve barátsági szerződés megkötését a DNR és az orosz fél között. (1) Amellett, miként azt a ZN.UA hírportál közli, a DNR kéri felvételét Oroszországba.
Az ukrán kiadvány a levél három tervezetének szövegére hivatkozik. A leveleket feltehetően a DNR külügyminisztériuma készítette Putyin nevére, Gyenyisz Pusilinnak, a DNR vezetőjének az aláírásával. Állítólag mindhárom üzenet azonos szöveggel indít. Ezekben az üzenetek köszönetet fejeznek ki Putyin elnöknek „az orosz államfőnek a Donbassz lakosságának a sorsa iránt tanúsított aktív hozzáállásáért, illetve azért a mérhetetlen segítségért, amellyel 2014 óta segít átvészelni a kijevi vezetés által gyakorolt nyomást”.
Az ukrán kiadvány azt állítja, hogy ezeket a dokumentumokat megszerezték a kijevi titkosszolgálatok. (2)
Megjegyzések:
(1) Nem olyan nagyon régen derült ki, hogy a DNR vezetése egyszer már próbálkozott ezzel. Mégpedig a háború legelején.
Miután a 2014. május 11-i referendum elsöprő többségben megszavazta a független és szuverén Donyecki Népköztársaság önálló államiságának megteremtését, az új ország vezetése, sok egyéb mellett követelte az ukrán hadsereg távozását a stratégiai fontosságú létesítményekből, így a donyecki repülőtérről is. Ez utóbbira az ukrán hadsereg sehogy sem volt hajlandó. Ezért az új állam fegyveres milíciái 2014. május 26-án megpróbálták őket eltávolítani onnan. Harcok robbantak ki. A népfelkelők kezdeti, átmeneti sikerei után azonban, légi úton, jelentős erősítés érkezett az ukrán csapatok számára. A segítségül jött légi alakulatok, a népfelkelők elleni hadmozdulatokkal egyidejűleg, terrortámadást intéztek a főváros békés lakossága ellen is: rakétákkal, fedélzeti géppuskáikkal lőtték az ártatlan civileket, lakóházaikat.
Mindezek nyomán a DNR parlamentje 2014. május 30-án hivatalos levélben kért segítséget, védelmet Oroszországtól. Amelyik azonban ezt éppen úgy nem adta meg, mint ahogy közel három hónappal korábban negligálta Viktor Janukovics addigra már elűzött, de jog szerint még törvényes ukrán államfő levelét, aki abban hivatalosan kérte Oroszország segítségét a törvényes rend helyreállításában.
(2) Mindkét részről a titkosszolgálatok jól végzik munkájukat. Mindkét részről beépülnek a másik félhez. Nagyon sok értékes információhoz jutnak a népköztársaságok titkosszolgálatai a korábbi, a népi rendszerekkel titokban rokonszenvező kollégáktól. Ez azonban részben fordítva is igaz. Nem kevesen „teleltek” és „telelnek át” a régi rend híveiből, akik titokban a kijevi rezsimet segítik. Néhány, nagy port fölvert politikai gyilkosság esetében gyanítható volt a kijevi szál. Mint például a „Givi” (Mihail Tolsztih) népszerű parancsnok, de maga az első államfő, az ugyanúgy robbantásos merénylet áldozatául esett Alekszandr Zaharcsenkó esetében is fölmerült, hogy a környezetében lévőkből is közreműködhettek a gyilkosságban. Zaharcsenkó elég gyakran kilátogatott a frontra, az első vonalakba is. A néphadsereg állásaira zúduló ellenséges tűz is ilyenkor megerősödött. Vagyis az államfő érkezéséről tudtak, és „várták” is. Aggodalomra ad okot az olyan esetek meglehetősen nagy száma is, amikor a népfelkelők (eszmeileg leginkább elkötelezett) „első hullámából” tartóztatnak le harcosokat, koholt vádakkal. Az igazságtalanul meghurcoltakkal való bánásmód kegyetlensége olykor majdhogynem vetekszik az ukrán titkosszolgálatoknál szokásossal.