- 04. 25.
A Prága és Moszkva között drámai mértékben megromlott kapcsolatokkal összefüggésben Milos Zeman cseh elnök ma szózattal fordult a nemzethez.
Mint emlékezetes, Csehország 18 orosz diplomatát kiutasított az országból. A hatóságok közlése szerint az orosz titkosszolgálatoknak (1) közük volt a 2014-ben, Vrbetice településen lévő lőszerraktárban bekövetkezett robbanáshoz (2). Oroszország visszautasította a vádakat, és válaszul kiutasított 20 cseh diplomatát. Pillanatnyilag a Prágában, illetve Moszkvában működő külképviselet létszámát a „paritásos” szintre hozták. (3)
Milos Zeman közölte: két változata is létezik a hét évvel ezelőtt történteknek (idézet):
„Az első: a raktár munkatársainak szakszerűtlen eljárása. A második: külföldi titkosszolgálatok ügynökeinek akciója”
Az államfő hangsúlyozta: a cseh titkosszolgálatok nem rendelkeznek sem bizonyítékokkal, sem szemtanúkkal arra vonatkozóan, hogy a két orosz ügynök (4) Vrbeticében tartózkodott volna. Az elnök azt is elmondta, hogy a robbanás előtt a raktárak egyikét átvizsgálták, de semmiféle robbanószerkezetet nem találtak ott. A politikus ennek során a titkosszolgálat által rendelkezésére bocsátott jelentésre hivatkozott.
A továbbiakban Milos Zemant, Csehország elnökét idézzük:
„Ha az a verzió (miszerint az orosz titkosszolgálatok részesei voltak a történteknek) kiesik, akkor olyan titkosszolgálati játszmának vagyunk tanúi, aminek komoly következményei lehetnek Csehország politikai élete számára” (5)
Zeman elnök közölte: a cseh elhárítás nem jelentett „orosz ügynökökről”
2021.április 25.
Milos Zeman cseh elnök egy, a vrbeticei lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokkal kapcsolatos nyilatkozatában közölte: az eltelt hat év során a cseh elhárítás még titkos jelentéseiben sem tett említést olyan valamiféle „orosz ügynökökről”, akikről az utóbbi hetekben szó volt.
Zeman elmondása szerint a Biztonsági és Információs Szolgálatnak nincsenek arra bizonyítékai, hogy az incidens idején „orosz ügynökök” tartózkodtak volna Vrbetice térségében.
„Kijelenthetem azt, ami a Biztonsági és Információs Szolgálat jelentésében is áll, és amit az imént hangsúlyoztam is: semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ez a két ügynök Vrbetice térségében tartózkodott volna” – idézi az ország elnökének szavait a CNN Prima News.
Mint mondta: amikor, még a robbanás előtt, átvizsgálták a második raktár helyiségét, „ott semmiféle robbanó szerkezetet nem találtak”.
A két ország közötti kapcsolatok annak nyomán éleződtek ki, hogy Prága megvádolta Moszkvát: köze volt a Vrbetice községben található lőszerraktárban 2014-ben bekövetkezett robbanáshoz.
Mint Andrej Babis cseh miniszterelnök megjegyezte: Prága gyanúja szerint Oroszországnak köze volt a robbanáshoz. Mindazonáltal kijelentette: az incidens nem volt az állami terrorizmus aktusának tekinthető. (6)
A Kremlben kategorikusan visszautasították azokat a cseh állításokat, hogy Oroszországnak köze lett volna a robbanáshoz. Az orosz Külügyminisztériumban kijelentették: a Csehországból származó nyilatkozatok célja az volt, hogy ellensúlyozzák az arról szóló híreket, miszerint Belorussziában államcsíny készült.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Felderítő Szolgálat vezetője „nyomorúságos, alantas hazugságoknak” minősítette az Oroszország címére elhangzó vádakat.
Megjegyzések:
(1) Az „orosz ügynökök” kapcsán viszont hajtóvadászat indult azon cseh állampolgárok ellen, akik önkéntesekként harcoltak a Donbassz oldalán. Az ellenük felhozott vádak között szerepel az is, hogy ők orosz ügynökök, terroristák, illetve pénzelték a terrorizmust. Egy elfogott korábbi önkéntest ezért 15 évi szabadságvesztésre ítéltek. Most a titkosszolgálat állítólagos korrupciós ügyben indított felgöngyölítő műveletet. Az ennek keretében őrizetbe vett öt személy között is, állítólag, vannak korábbi cseh önkéntesek. Pár hónapja tudósítottak pedig donyecki hírforrások egy cseh önkéntes kiadatási peréről Rosztovban. Az orosz hatóságok cseh körözés alapján fogták el orosz területen az immár donyecki állampolgár cseh harcost, aki időközben feleségül vett egy orosz asszonyt. A dolgok akkori állása szerint kiadatás várt a súlyosan tüdőbeteg férfire.
(2) Valójában két robbanás is volt: októberben, illetve decemberben. Az ember azt gondolná: ha orosz ügynökök robbantottak októberben, úgy tervük végrehajtása után elhúzták a csíkot. Miért kockáztatták volna meg, hogy két hónappal később visszatérjenek tettük színhelyére? Még akkor is, ha a fegyverraktárban a kijevi juntának szánt fegyvereket őrizték.
Ráadásul 2014. szeptember közepe óta érvényben volt az első minszki fegyverszüneti megállapodás. Ha ezek a fegyverek októberben még ott voltak a fegyverraktárban, mi célból őrizgették ott őket? Csak nem AKARTÁK ŐKET – A FEGYVERSZÜNETET MEGSÉRTVE – UKRAJNÁBA SZÁLLÍTANI? (Amiben egyébként semmi különös nem lett volna. Fegyverszünetek ide, minszki bájcsevej oda – a Nyugat egy pillanatra sem állította le fegyverszállításait a tömeggyilkos, háborús bűnös, nacionál-fasiszta kijevi bábrezsimnek.)
(3) Ezzel úgyszólván ellehetetlenült mindkét külképviselet munkája. A konzuli részlegeket, például, mindkét részről be kellett zárni. Mivel Csehország (Prága, a Karlovy Vary-i gyógyszállók) az orosz turisták eddig igen kedvelt utazási célpontjai voltak, vízumok híján most majd elmaradnak. Ahogy elmaradnak az üzletemberek kölcsönös utazásai.
Az angliai egyetemet végzett – így szükségszerűen egyfajta világképpel rendelkező – ifjú külügyminiszter így máris letette névjegyét. Mondhatni: levizsgázott. Így fognak vizsgázni a Fekete-Győr és Cseh Katalin féle vezető állami tisztségviselők is, ha hatalomra kerülnek, vagy Nyugatról hatalomba ültetik őket. Vigyázó szemetek tehát Csehország jövendő sorsára vessétek!
(4) Hogyan, hogy nem, ugyanazt az Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot vádolták most meg a csehországi robbanással, akiket három és fél évvel a robbanás után, a „Szkripal-ügyben” a brit titkosszolgálat is a gyilkossági kísérlet gyanúsítottjainak nyilvánított. Annak idején a cseh hatóságok nem említettek „orosz szálat”. Szó volt, ellenben, arról, hogy a lőszerraktárakat egy kétes üzleti kapcsolatokkal rendelkező magán fegyverkereskedő cég bérelte. E cégben érdekeltek voltak, egyebek mellett, az amerikai titkosszolgálatok is – amelyek, egyebek mellett, e raktárakból is szállítottak fegyvereket úgy közel-keleti terrorszervezeteknek, mint az ukrán nacionál-fasiszta félkatonai különítményeknek. A cseh titkosszolgálatok akkor még ezt a céget tették felelőssé a robbanásért.
(5) Andrej Babis cseh miniszterelnök régóta szálka Brüsszel (és Washington) szemében. Egyike volt a V4 azon politikusainak, akik következetesen ellenezték, hogy a mesterségesen előidézett migránsválságot felhasználva Brüsszel megkaparintsa a szuverén nemzetállamok kulcsfontosságú irányító eszközeit, illetve – erőszakkal felhígítva nemzeti-vallási összetételüket (ahogy az Nyugaton már meg is történt) – alámossa ezen országok kollektív azonosságtudatát, megtörje ellenállásukat azon törekvésekkel szemben, hogy őket is bedarálják a liberálfasiszta egyenmasszába.
Csehországban történtek kísérletek arra, hogy a Nyugat útjában álló miniszterelnököt eltávolítsák. Miután ezek nem jártak eredménnyel, hozakodtak elő ezzel a mesterségesen előidézett kémhisztériával.
(6) Kár szépítgetni az állítást. Ha egy állami szervezet – esetünkben egy titkosszolgálat – olyan diverziós cselekményt követ el, békeidőben, egy másik ország létesítménye ellen, ami ráadásul még két halálos áldozatot is követelt, az, bizony, az állami terrorizmus megnyilvánulása. Csak akkor nem terrorcselekmény egy lőszerraktár felrobbantása, ha a két ország hivatalosan is hadat visel egymás ellen.