- 04. 28.
A Kreml hivatalosan nem kapta meg Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a javaslatát, hogy orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal találkozzanak a Vatikánban.
Mint Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője bejelentette: SEM A KREMLNEK, SEM A VATIKÁNNAK NINCSENEK INFORMÁCIÓI AZ OROSZ ÉS AZ UKRÁN VEZETŐ TALÁLKOZÓJÁRÓL. (1) Peszkov arra is emlékeztetett, hogy a Donbassz helyzetének rendezéséről nem lehet Kijev és Moszkva között dönteni. (2)
A Kreml szóvivője így kommentálta Zelenszkij korábbi kijelentését, miszerint a Putyinnal való megbeszéléseihez a legjobb helyszín a Vatikán lenne.
Alekszej Szolovjov
Orosz politológus Putyin és Zelenszkij megbeszéléseinek színhelyéről
- 04. 28.
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy a Donbasszról Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak a Vatikán „ideális helyszíne” lehetne. Ezt az olasz „La Repubblica”-nak adott interjújában jelentette ki. Alekszej Martinov, a Legújabban létrejött Államokkal foglalkozó Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy az ukrán vezető bohóckodik.
Az újságírókkal beszélgetve Zelenszkij kifejtette, hogy a Szentszék mindig is olyan erkölcsi tekintély volt, amely pártatlanul tölti be a közvetítő szerepét, ezáltal bizalmat ébresztve a konfliktus valamennyi résztvevője körében. Így a történelem során a szembenálló felek gyakran kérték fel béke közvetítésre a Vatikánt.
Alekszej Martinov, a Legújabban létrejött Államokkal foglalkozó Intézet igazgatója, nemzetközi szakértő bohóckodásnak minősítette a javaslatot.
„És akkor miért nem mindjárt Jeruzsálemben? Az események körülményeinek, nüanszainak, szereplőinek (3) szempontját figyelembe véve ez logikusabb lenne. Úgy tűnik, Jeruzsálemnek, mint a megbeszélések lehetséges helyszínének a megemlítése jóval helytállóbb lett volna” – jegyezte meg a szakértő.
Martinov megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök – mint a világ egyik vezetőjéhez illik – maximálisan udvarias formában, amennyire a jómodor ezt lehetővé teszi, a rá jellemző emberszeretettel és széles látókörből kiindulva adott választ Zelenszkijnek. Az ukrán elnököt Martinov egy olyan „bohócnak” minősítette, „aki még sokáig szándékozik ugrabugrálni”. Ezért, egész egyszerűen, „át kell kapcsolni egy másik csatornára”.
A múlt héten Zelenszkij egy videóüzenetben azt javasolta orosz kollégájának, hogy „találkozzanak az ukrán Donbassz bármelyik olyan pontján, ahol háború folyik.” Vlagyimir Putyin válaszolt: Kijevnek mindenekelőtt a Donyecki (DNR) és a Luganszki (LNR) Népköztársaság vezetésével kell párbeszédet folytatnia. Hozzátette azonban, hogy kész Zelenszkijt Moszkvában fogadni, ha az a kétoldalú kapcsolatokat akarja megvitatni. Moszkvából külön hangsúlyozták: a tárgyalások napirendjén nem szerepel sem a Krím, sem a Donbassz.
Aztán az ukrán vezető megjegyezte: minden afelé tart, hogy Putyinnal mégiscsak létrejön a találkozó. Ennek során annak helyszíne és időpontja csupán részletkérdés – hangsúlyozta Zelenszkij. (4) A Kremlben megerősítették: a két ország képviselői állandó kontaktusban vannak.
Megjegyzések:
(1) Kiemelés a fordítótól.
Ismét tanúi lehetünk tehát a kabarébohóc piaci légy szemtelenségű, zaklató rárepüléses taktikájának. Ahogy a Donbasszról folyó beszélgetést igyekszik a maga által eltervezett mederbe terelni. Nyilvánvaló, hogy egy harmadik helyszínen folytatandó tárgyalásba: 1. azonnal bevon nyugati partnereket is; 2. a megbeszélések tárgyává azonmód a Donbasszt teszi.
(2) Az orosz elnök azért ragaszkodik (és reméljük, hogy ezúttal csakugyan ragaszkodik majd eredeti álláspontjához, és a csábító szirénhangokra hallgatva nem enged abból. Akkori bárgyú engedménye a 2019. decemberi párizsi csúcstalálkozó, Oroszország számára megalázó, kudarcához vezetett) ahhoz, hogy megbeszéléseik Moszkvában legyenek, mivel ott – híven (mostani) álláspontjához, kizárólag az orosz-ukrán kétoldalú kapcsolatokról hajlandó tárgyalni. Az orosz elnöknek (mielőtt netán, eddigi szokásukhoz híven, megint engednének) föl kell figyelniük: a csepűrágó megint a normandiai négyek két nyugati tagjának a részvételéhez ragaszkodik. Ami azt jelenti: a kijevi báb Moszkvában is a Donbasszról akar tárgyalni, a két népköztársaság képviselői nélkül (akiket a környezetéből éppen most minősítettek terroristáknak). Valószínűleg illő lenne keményen a tudomására hozni: ha továbbra is tárgyalási partnerekként emlegeti Berlint és Párizst, úgy SEMMIFÉLE megbeszélésről nem lehet szó.
(3) A szerző, oldalvágásában, arra utal, hogy az ukrán komikus-elnök egy Krivoj Rog-i (orosz) zsidó családban született. Az ukrán nyelvet utólag tanulta, ami érződik is a kiejtésén, a beszéd közbeni enyhe bizonytalanságán. Ezzel együtt is, szemben választási ígéreteivel, egyik fő üldözője lett az orosz nyelvnek.
Krivoj Rog – zömben oroszok lakta iparváros a későbbi Ukrajna délkeleti részén. Egyik központja az 1918-19-ben létező,1922-ben végleg Ukrajnához csatolt Donyeck – Krivoj Rog-i Köztársaságnak.
Zelenszkij nagyapja a második világháború idején a szovjet Vörös Hadsereg soraiban harcolt.
(4) Időközben aztán kiderült: Kijev számára nem megfelelő a két államfő találkozójának moszkvai helyszíne.