A nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása, környezetügy, vallásközi párbeszéd, a jövő generációinak védelme, valamint a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia lesz a magyar elnökség öt legfontosabb prioritása. Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának vezetését májusban vesszük át Németországtól, és novemberben adjuk át Olaszországnak. A sarokpontokról az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet online rendezvényén számoltak be a szakemberek.
Navracsics Tibor (képünkön), volt kormánypárti, európai parlamenti képviselő, az Európai Bizottság egykori biztosa, a kutatóintézet vezetője szerint
az Európa Tanács elnöki tisztségében betöltött hat hónap lehetőséget ad arra, hogy a magyar politika számára különösen érzékeny területeket megjelenítsük az európai színtéren és befolyásoljuk az európai döntéshozatalt. A magyar elnökség prioritásai nemcsak hazánk, hanem Európa egésze számára is fontosak lehetnek.
Az Európa Tanácsot 1949. május 5-én a londoni szerződés keretében hozták létre, jelenleg negyvenhét állam a tagja. Magyarországot jelenleg heten képviselik a Tanácsban, amelyhez a rendszerváltoztatás után nem sokkal, 1990-ben csatlakoztunk. 1999-ben az első Orbán-kormány alatt már elnököltünk egyszer – ez a szerep nem tévesztendő össze a tíz évvel ezelőtti Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségével –, így a terep nem lesz idegen a hazai döntéshozóknak. A stafétabotot május 27-én vesszük át a németektől, és november 17-ig lesz lehetősége a magyar kabinetnek a bevezetőben már említett öt prioritási területtel kapcsolatban sikereket elérnie. Szintén a magyar elnökség fókuszterülete a környezetügy, az európai tájvédelem, élőhelyek védelme, az egészséges környezethez való alapvető jog és a fenntartható fejlődés.
Az ET parlamenti közgyűlés magyar delegációjának munkájáról és a magyar elnökséggel kapcsolatos várakozásokról Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke beszélt a webináriumon. Németh 1993 óta vesz részt az ET parlamenti közgyűlésében. A politikus a prioritások közül kiemelte a nemzeti kisebbségek kérdését, hiszen a parlamenti közgyűlés a napokban fogadta el a vajdasági magyar politikai élet egyik képviselője, a Szerb Parlament alelnöke, Kovács Elvira jelentését, amely összefoglalta, hol tart az ET a kisebbségi keretegyezmény területén. Ebben az egyezményben fogalmazódik meg egyebek mellett az az elvárás, amely a nemzetiségi nyelven történő oktatás mellett tesz hitet alapfoktól a legfelsőbb fokig. A konferencián Rusz Harry Alex, Magyarország Európa Tanács Melletti Állandó Képviseletének nagykövete az elnökség előkészítésének feladatairól számolt be. Ennek fontos része, hogy tavaly december óta Magyarország látja el az ET alelnöki szerepét, amelynek konkrét feladata az emberi jogi bíróság ítéletei végrehajtásának felügyelete.
Mivel az Európa Tanács egy laza, kormányközi szervezet, amely nem tartozik az EU intézményei közé, a hatásköre is sokkal szűkebb. Ugyanakkor a magyar kormánynak páratlan lehetősége lesz arra, hogy saját agendáját, az általa fontosak tartott témákat beemelje a köztudatba, vagy napirenden tartsa őket anélkül, hogy a szokásos klisékbe, uniós mantrákba kellene ütköznie. Anno Winston Churchill azért is szorgalmazta egy ilyen tömörülés létrehozását, hogy a nagy világégéseket okozó nemzetközi incidenseket elkerüljék. Most a koronavírus legyőzéséhez és az összeurópai gazdaság megindításához ugyancsak szükség lesz olyan párbeszédekre, amelyeknél kevesebb a vétó, a jogállamisági pepecselés, és a direktebb, pragmatikusabb narratívákat állítja előtérbe.