https://vz.ru/news/2021/4/30/1097418.html?utm_campaign=vz&utm_medium=referral&utm_source=push
- 04. 30.
Az Európai Unió szankcióira válaszul Oroszország beutazási korlátozásokat léptetett életbe az Európai Unió nyolc állampolgárával szemben. Mint a Külügyminisztériumban közölték: közöttük van David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, illetve Asa Scott – az a svéd vegyész, aki azt állította, hogy Alekszej Navalnij blogírót „novicsokkal” mérgezték meg.
A szankciók alá az alábbi személyek esnek: David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Ivars Abolins, a lettországi elektronikus hírközlő szervek országos tanácsának elnöke, Maris Baltins, a lettországi Államnyelvi Központ igazgatója, Jacques Maire, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén részt vevő francia küldöttség tagja, Jörg Raupach, a Berlin városi ügyészség vezetője, Asa Scott, a svéd Védelmi Kutatási Ügynökség vegyi, biológiai, sugárvédelmi és nukleáris biztonsági laboratóriumának vezetője, Ilmar Tomusk, az Észt Nyelvi Felügyeleti Hatóság vezetője, valamint Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az európai értékek védelméért és az átláthatóságért felelős elnökhelyettese.
„Az Európai Unió tovább folytatja az orosz állampolgárokkal és szervezetekkel szembeni törvénytelen és egyoldalú korlátozásokkal kapcsolatos politikáját. Egyedül 2021 márciusában hat orosz állampolgárt értek jogtalan európai uniós korlátozó intézkedések” – áll a tárcának a Külügyminisztérium honlapján olvasható nyilatkozatában.
A tárca hangsúlyozta, hogy az egyoldalú szankciók gyakorlata szembemegy az ENSZ Alapokmányával, illetve az alapvető nemzetközi jogi normákkal. „Mindez a nyugati sajtóban felkorbácsolt oroszellenes hisztéria kíséretében történik – ráadásul bizonyítékok hiányában. Valamennyi olyan javaslatunkat, hogy minden, az Oroszország és az Európai Unió között fölmerülő kérdést közvetlen, szakmai jellegű párbeszéd keretében kell rendezni, következetesen mellőzik, illetve elutasítják” – mutattak rá a minisztériumban.
Korábban az Európai Parlament elítélte a nemrégiben az ukrán határ közelében megrendezett oroszországi hadgyakorlatot. Egyben felszólította az Európai Bizottságot, hogy kapcsolja le Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetőrendszerről, illetve „amennyiben Ukrajnában folytatódik az orosz agresszió”, úgy ne vásároljon onnan többé kőolajat és földgázt.
Szergej Lavrov külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy Oroszország rendelkezik azzal a bázissal, ami egy, a SWIFT-hez hasonló fizetési rendszer létrehozásához szükséges. A maga részéről Andrej Krutszkih, a Külügyminisztérium nemzetközi információs biztonsági főosztályának a vezetője megjegyezte, hogy a Nyugat aligha szánja rá magát arra, hogy Oroszországot lekapcsoltassa a SWIFT fizetési rendszerről. Miközben tehát a rendszerről való lekapcsolással kapcsolatos fenyegetésekre reagál, Moszkva abszolút biztos a dolgában. És nem fogja ezt válasz nélkül hagyni.
2020 szeptemberében a Svéd Védelmi Kutatások Ügynöksége (FOI) arra a döntésre jutott, hogy Alekszej Navalnij blogírót egy, a „Novicsok” csoportba tartozó idegbénító anyaggal mérgezték meg (1). Az ezzel kapcsolatos közleményt Asa Scott doktornő ismertette. 2013-ban ugyanez az intézet állította azt, hogy Damaszkusz Gúta nevű elővárosában egy foszfororganikus mérgező vegyszert, a szarint vetettek be. (2)
Megjegyzések:
(1) Szakemberek egybehangzóan állítják: ha Navalnijt csakugyan „novicsokkal” mérgezték volna meg, nem jutott volna el élve Berlinig. De lehet, hogy addig az omszki kórházig sem, ahol először kezelték. És ahonnan már csaknem gyógyultan távozott, amikor – követelésére – a berlini Charité magánklinikára szállították. És ahová már megint súlyos állapotban került, és ahol az orvosoknak másodszor is, úgymond meg kellett küzdeniük az életéért.
Ahogy az omszki kórházban, úgy a berlini „Charitében” is levett vér- és vizeletmintákban nem találták jelét „novicsok”-féle méregnek. Valamiért azonban a mintákat átvitték a Bundeswehr laboratóriumi központjába, ahol „találtak” ilyen vegyületet.
„Megmérgezése”, „állapotának rosszabbodásai” mindig újabb és újabb szankciókra, orosz városokban pedig újabb és újabb megmozdulásokra adtak alkalmat.
(2) Nyugaton, ezzel szemben semmilyen izgalmat nem váltott ki, amikor az ukrán hadsereg – 2014 júniusában, a Szlavjanszk városáért vívott harcok során – egyes településeken foszforbombákat vetett be. Ezeknek utóhatásuk is van. Amelyekről azonban már nem tudhatunk meg semmit, mivel ezek a települések rövidesen ukrán megszállás alá kerültek, és vannak mindmáig. Így semmit sem tudhatunk meg azokról az utóhatásokról, amelyek az érintett lakosoknál azt követően jelentkeztek, hogy településüket elfoglalta az ukrán hadsereg.
Foszforbombákat az után is vetett be az ukrán hadsereg – mind a frontokon, mind lakott településeken. A Donbassz katonái, civiljei nem egyszer látták, érezték bevetett foszforbombák nyomait.