https://ura.news/news/1052484181
- 05. 10.
Oroszország egyedül a Donbasszban élő állampolgárainak a védelmében kezdene háborúzni Ukrajnával. Ilyen veszély azonban most nincs. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nem tervez hadműveleteket. Helyette a Joe Biden amerikai elnökre való nyomásgyakorlás céljaira használja ezeket a területeket – fejtegette Alekszej Venyegyiktov, az „Eho Moszkvi” rádióállomás főszerkesztője.(1)
„Úgy gondolom, Putyin az Ukrajna körüli feszültség szítását a Bidennel való megbeszélés céljaira igyekszik felhasználni. Ez egy ütőkártya a kezében. Tegnapi nyilatkozatában Biden azt mondta: „Igen, Putyinnal júniusban fogok tárgyalni. Láthatják, milyen sok katona volt az ukrán határon – most kevesebb van.” Vagyis Putyin kijátssza ezt a kártyát, Biden pedig tesz rá. Jelenleg tehát Putyin számára nincs semmilyen Ukrajna. Most az USA-val és esetleg a NATO-val való kapcsolatok vannak. Ukrajna nem alany, hanem tárgy. Ukrajna nem a focista, hanem a labda. A focista pedig Biden” – fejtegette Venyegyiktov a „Majd figyelni fogjuk” c. műsor keretében adott interjújában.
A főszerkesztő megjegyezte továbbá, hogy a két népköztársaságban orosz állampolgárok élnek, akiknek szavazati joguk van az oroszországi elnökválasztáson (2). Úgyhogy, ezért most jobb nem belekezdeni a háborúba. „Mennyi olyan ember, akik most, a DNR és az LNR felügyelete mellett kapták kézhez orosz útleveleiket. 533 ezer. Ha éleződne a helyzet, ezek az emberek segítséget kérhetnek. És még egy: változik a szavazatok aránya. Világos: akárcsak a Krímben, ahol a választások során a félsziget lakói az „Egységes Oroszországra” (3) és Putyinra adták szavazataikat. És íme, újabb félmillió. Ha a részvételi arányt vesszük (ami, mondjuk, 50 %) a Donbasszban ez nagyon sok” (4)
A maga részéről korábban az Ukrajnába látogató Antony Blinken, amerikai külügyminiszter közölte: az amerikai vezetés megpróbál majd nyomást gyakorolni Oroszországra annak érdekében, hogy az szálljon ki a Donbasszban zajló konfliktusból. Az amerikai politikus úgy véli, hogy Ukrajna virágzóbb és demokratikusabb lehet. (5)
Marina Fjodorovszkih
Megjegyzések:
(1) A liberális szellemiségű „Eho Moszkvi” rádióállomás és főszerkesztője, Alekszej Venyegyiktov kőkemény ellenzékben van Putyin elnökkel, a fennálló rendszerrel. Álláspontja jó pár kérdésben hazafiatlanságával, nemzetietlenségével botránkoztatja meg az átlagembert.
Itt kifejtett véleménye az orosz vezetésnek a Donbasszal való politikájáról azonban figyelmet érdemlő. A megfigyelőt elgondolkodtatta egyrészt az, hogy nem sokkal ezelőtt Moszkva álláspontja még az volt: az ukrán határhoz felvonultatott csapatokat majd csak akkor vonják hátrább, ha megszűnnek az ukrán provokációk. Nos, a provokációk nem szűntek meg, sőt, mióta hátrébb vonták a csapatokat, csak erősödtek. Tüzérségi tűzben, orvlövészek kezétől néhány nap alatt a néphadseregek több harcosa is életét vesztette – legutóbb éppen tegnap. Donyeck mostanában előszeretettel ágyúzott egyik délnyugati peremkerületében pedig, a tüzérségi tűzben, halálos sérülést kapott egy 82 éves idős ember.
Ugyanakkor csoportunkban is fölfigyeltek arra, hogy, a Fekete-tengerre befutni készülő két amerikai hadihajó is hirtelen meggondolta magát és (mint hírlik, Biden parancsára) visszafordult.
Mindez megerősíti a megfigyelő kezdeti gyanúját, hogy az orosz elnök valami megbeszélés kedvéért – mint már eddig is annyiszor – tett egy hirtelen nagy engedményt. (Vagy éppen az egész, már előre, „le volt zsírozva”. Erre engedett következtetni az is, hogy az amerikai elnök hol így, hol meg úgy beszélt. És egyáltalán nem feltétlenül szenilitásánál fogva.)
(2) Elnökválasztás most nem lesz. Viszont szeptemberben választások lesznek az orosz parlament alsóházába, az Állami Dumába.
A vezető orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország a minap még egy jelentős gyarapodást könyvelhetett el. Együttműködési megállapodást írtak alá a Donbasszhoz legközelebb lévő megyeszékhelyen, a milliós Rosztovban, az Egységes Oroszország, illetve a Donbassz Önkénteseinek Szövetsége (DÖSZ) között. A szervezetet az az Alekszandr Borodaj vezeti, aki 2014 májusa és augusztusa között (orosz állampolgár létére) a Donyecki Népköztársaság első miniszterelnöke volt. (Amikor tavaly július végén az ukrán titkosszolgálat Moszkva egyik elővárosában, egy felbérelt orosz alvilági csoporttal el akarta raboltatni „a donyecki népfelkelők egyik parancsnokát”, a háromhetes késéssel közreadott hír nem mindjárt nevezte meg a potenciális áldozatot. A találgatások között Borodaj neve is föl- fölbukkant.)
A vezető kormánypárt és a DÖSZ most létrehozott együttműködése tartósnak ígérkezik, túlmutat az esedékes választásokon. A szervezet lényegében betagozódik az „Egységes Oroszországba”, annak részeként bekapcsolódik a választási kampányba. A szervezet vezetői kiemelt szerepet kapnak a választások, az arra való mozgósítás során, jelentős funkciókat kaphatnak majd az államapparátusban.
Amikor kora tavasszal kiéleződött a konfliktus a Donbasszban, a DÖSZ fogadkozott, hogy néhány nap alatt tízezer, most tartalékban lévő harcosuk szerel föl, és siet a Donbassz segítségére. Putyin elnök – amikor azt firtatják nála, hogy kész-e adott esetben az orosz hadsereg beavatkozni – általában arra hivatkozik: az orosz ÖNKÉNTESEK készek a Donbassz testvéri népének a segítségére sietni.
Az esemény jelentőségét emeli, hogy a Donbassz Önkéntesei Szövetsége Parancsnoki Tanácsának ülésére eljött Dél-Oszétia elnöke. Ez a kis kaukázusi ország, Abháziával együtt, azok között van, amelyek, lakosságukhoz mérten, a legtöbb önkéntest küldték a Donbasszba. Ennél is fontosabb azonban, hogy Oroszország – e két köztársaság bevonásával (mindkettőjük elismerte a Donbassz népköztársaságait és diplomáciai kapcsolatot is létesített velük), afféle „bújtatott segítséget” juttatott a Donbasszba.) Hogy ez a közvetítői csatorna megmaradhasson, Oroszország elhalasztotta Dél-Oszétia befogadását az Orosz Föderációba. (Ahol pedig Dél-Oszétia újraegyesülhetett volna a Kaukázus túlsó oldalán elterülő Észak-Oszétiával.)
(3) Erre a támogatásra a vezető kormánypártnak és az orosz államfőnek szüksége van. Noha Putyint továbbra is félistenként imádják, népszerűsége az utóbbi időben észrevehetően megkopott.
(4) A Donbasszban az oroszországi választásokon részvételre jogosultak között a részvételi arány – és a vezető kormánypártra leadott voksok aránya – megjósolhatóan igen magas lesz. A hálán és érzelmi kötődésen túl az emberek úgy fogják tartani (és erről beszélnek a két népköztársaság vezetői is), hogy az oroszországi választásokon, orosz állampolgárokként való részvételük annak a jelképe lesz, hogy a Donbassz sorsa, immár eltéphetetlenül, összefonódik Oroszországéval.