Az Európai Parlament meghatározta az Oroszországgal ápolandó kapcsolatok öt alapelvét

https://vz.ru/news/2021/5/16/1099389.html?utm_campaign=vz&utm_medium=referral&utm_source=push

Az Európai Parlament nemzetközi kapcsolatok bizottsága meghatározta az Európai Unió számára az Oroszországgal ápolandó kapcsolatok öt alapelvét.

Az Európai Parlament jelentése rámutat: az első elv egy olyan „demokratikus társadalom” létrehozását Oroszországban írja elő Oroszországban, amely elősegíti az „orosz nyelvű propagandával” szembeni intézkedések meghozatalát. Ennek megvalósítása érdekében a jelentés egy huszonnégy órás nonstop adásidejű tévécsatorna létrehozását ajánlja Oroszországban – közli az RT.

Arra az esetre, ha az unió értékelése szerint az ősszel esedékes parlamenti választások eredményét meghamisították, az EU vezetésének azt ajánlják: fontolja meg annak lehetőségét, hogy illegitimnek nyilvánítja az új összetételű Állami Dumát.

A jelentés szerzői úgy gondolják: Oroszországnak meg kell mutatnia mindazokat az előnyöket, amelyekhez abban az esetben juthat, ha elindítja a demokratikus átalakulásokat. Az ilyen előnyök közé sorolható a vízumrendészet könnyítése, beruházási programok a szabadkereskedelembe, továbbá a stratégiai partnerség.

Mindezek mellett a javaslatok között szerepel, hogy Oroszország számára el kell fogadni egy olyan fejlesztési stratégiát, mint amilyet Brüsszel egykor a „Keleti Partnerség” országai számára dolgozott ki, erősítendő a volt szovjetköztársaságokkal való együttműködést..

Az Európai Parlamentben leszögezték továbbá: „a demokráciának világszerte történő védelme” érdekében az uniónak egyesülnie kell az USA-val. A Moszkvával történő együttműködés építésekor pedig mindenkor figyelembe kell venni az emberi jogok tiszteletben tartásának, illetve a szabad választások megtartásának a helyzetét.

Első lépésként a projekt szerzői felszólítják az európai országokat, hogy az „Északi Áramlat-2” projekttel összefüggésben állítsák le az együttműködést Oroszországgal.

Annak érdekében, hogy Moszkvára nyomást lehessen gyakorolni, az Európai Uniónak az erőfeszítések egyesítését javasolják a NATO-val és a nemzetközi partnerekkel. E nyomásgyakorlás célja lenne, hogy elejét vegyék a „Keleti Partnerséghez” tartozó térség ügyeibe való orosz beavatkozásnak, illetve Moszkvát rászorítani arra, hogy szolgáltassa vissza „az Európai Unió szomszédságában lévő kelet-európai államok megszállt területeit”.

A jelentés végén található megjegyzés szerint, amennyiben folytatódnak Moszkva „agresszív cselekményei”, úgy az Európai Uniónak meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy Oroszországot kapcsolják le a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerről. Az EU vezetésének javasolták azt is, hogy állítson össze egy tervet az orosz földgáz- és kőolajszállításoktól való függőség csökkentésére.

Mint emlékezetes, április 30-án Oroszország válaszintézkedések életbe léptetését jelentette be az Európai Unióval szemben. Moszkva az EU nyolc állampolgárával szemben vezetett be beutazási korlátozásokat. Ezek között volt David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, illetve Ossy Scott, svéd vegyész, aki kijelentette, hogy Alekszej Navalnij blogírót „Novicsokkal” mérgezték meg. Markus Edegernek, az EU oroszországi képviselet-vezetőjével jegyzékben közölték a szankciókkal összefüggésben meghozott válaszintézkedéseket.