Roman Protaszevicset, a „Nexta” nevű Telegram-csatorna alapítóját saját munkaadói „dobták föl”. Ezt a véleményét fejtette ki Marat Uszmanovics informatikai szakember a Szövetség Hírügynökséggel (FAN) folytatott beszélgetésében.
Az „Okos tatár” nevű Dzen-csatorna (1) szerzője – programíró, honlapok létrehozásának és promóciójának szakértője – felhívta a figyelmet: bárki, aki csak kicsit is ért az internethez, egy pillanatra sem hiszi el, hogy egy egyszerű, a semmiből felbukkant belorusz srác, saját erejéből létrehozott egy olyan blogot, amely előfizetőinek száma extra rövid idő alatt közel egymillióra nőtt.
„Protaszevics az egyik blogírónak adott interjújában elmondja, hogy a Nexta szerkesztőségében két-három ember dolgozik. Hogyan képes két-három ember egy perc alatt mintegy száz hírt közzétenni? Miközben a vezetőjük nem éppen az intellektusával tűnik ki? Azt akarják nekünk bemesélni, hogy egy „újságíró”, aki jóformán két szót nem tud összefűzni, létrehozott egy olyan csatornát, amelyet több százezren tekintenek meg?” – teszi fel a szónoki kérdést a honlapok létrehozásának és promóciójának szakértője.
Hangsúlyozta: Protaszevics még irányítónak is alkalmatlan. Mert aki egy csapatot irányít, annak, ugyanis, legalább valamennyire, értenie kell a csapat által végzett munkához. A „Nexta” csatornát igen magas színvonalú szakemberek – a jelekből ítélve nyugati titkosszolgálatok szakemberei – hozták létre és üzemeltetik. Egy csatorna promóciója, ezen a szinten, nagy pénzekbe kerül.
„Mark Zuckerberg, aki létrehozta a világ legnagyobb platformját, a Facebookot, dollár százmilliókat költött rá. (2) Ő már az előtt is ismert volt, hogy projektjét beindította. Bill Gates, a Microsoft létrehozója, igen magas szintű szakember. De indulásakor ő is segítségre szorult: nem titkolja, hogy egy milliomos családjába született. És csak a senki által sem ismert Protaszevics volt az, aki hirtelen fogta magát, saját erejéből összeütött egy több millió dollárt érő csatornát” – jegyezte meg szarkasztikusan Uszmanovics.
A FAN beszélgetőpartnere meggyőződésének adott hangot, hogy Protaszevics – stróman. Vagyis frontemberré tették ezt az embert, aki gazdái, a nyugati titkosszolgálatok számára értéktelen. Még ennek az embernek a szlengje is – „lol”, vagy „kek” (3) – igen alacsony intellektusáról árulkodik.
„Ha Protaszevics lenne a projekt „agya”, akkor óvnák. A „Nextát”, mint szervezetet, Lengyelország területén, egy fokozottan őrzött villában helyezték el. A buta Protaszevicset pedig, amikor már nem volt rá szükség, dobták. Botrányokhoz, szankciók bevezetéséhez a Nyugatnak okokra van szüksége. Időről időre ellenfeleik rendelkezésére bocsátják a felhasznált anyagot, akiket aztán, „a rezsim áldozataiként”, Navalnij típusú „lelkiismereti foglyokként” állítanak be” – vonta meg a mérleget a szakértő.
Marat Uszmanovics megjegyezte, hogy a nyugati sajtó már akkor elkezdte kibocsátani az informatikai térbe azokat a híreket, hogy „szegény Protaszevics már a krumplidiktátor mancsai közé került” – amikor a gép még csak megfordult, hogy Minszkben leszálljon. (4) Honnan volt ez a jólértesültség, a gyorsaság? (5) Nyilvánvaló, hogy a megjelentetett cikkek nyers változatait már előre megírták. Mindent, beleértve a gép fedélzetén lévő „bombáról” szóló értesítést is, a Washingtonban és Londonban székelő gazdák tervezték meg és dolgozták ki részleteiben. Protaszevics, a közös ügy érdekében, pedig ment a levesbe – összegezte a szakértő.
Mint emlékezetes, Roman Protaszevicset, a „Nexta” nevű Telegram-csatorna alapítóját, aki a Ryanair légitársaság gépével tartott Vilnius felé, május 23-án a rendvédelmi szervek a minszki repülőtéren őrizetbe vették.
Megjegyzések:
(1) A hírek között tallózó csatorna, amely hírportálok és blogírók írásait, elemzéseit, kommentárjait közli.
(2) A Facebookot sokan a CIA afféle nyilvános információszerző részlegének tekintik. Így nehezen hihető, hogy fenntartása egyedül Zuckerberget terheli.
(3) Mindkét, angol eredetű szó hangos, nyerítező, „törvénytelen” röhögést jelent.
(4) A gép már a litván határ felé közeledett. Hogy miért mégis inkább Minszk felé fordult vissza, a pilóta azzal magyarázta: a kiélezett helyzetben jobbnak tűnt az ottani repülésirányítókkal érintkezni, mintha akkor kellett volna ismerkednie a vilniusiakkal.
(5) Hasonló „jólértesültséggel” találkozhattunk a maláj légitársaság utasszállító gépének emlékezetes katasztrófájakor. A gép 2014. július 17-én, helyi idő szerint 16.20-kor zuhant le. Az első hírügynökségi jelentéseket csak 17.15-kor tették közzé az esetről, de Porosenkó (báb)elnök már 17.00 órára válságtanácskozást hívott össze az ügyben.