- 05. 29.
A Nyugat geopolitikai érdekeinek kedvezve Kijev totál elrontotta viszonyát Minszkkel – vélekedik Andrej Zolotarev ukrajnai politológus.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter veszélyesnek nevezte Belorusszia és Oroszország közeledését. Mint mondta: amit Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök tesz, azzal eltávolítja országát a Nyugattal való konstruktív párbeszédtől. (1) Az ukrán külügyminisztérium meggyőződése szerint a Minszk által képviselt álláspont esélyt sem hagy arra, hogy közös nevezőre lehessen jutni.
Minden abban az irányban tart, amit még a múlt nyáron, a belorussziai választások után jelöltek ki (2) – jelentette ki Andrej Zolotarev ukrajnai politológus a „PolitExpert” (PE) szerkesztőségével folytatott beszélgetésében. Ukrán politikusok, hivatalos személyek „önjelölt vezetőnek”, „hatalombitorlónak” kezdték nevezni Lukasenkót.
„Nehezen indult a dolog. Ám aztán, ahogy ebben a mederben folytatták, csak eljutottak oda, hogy szétcincálták a Belorussziával ápolt kapcsolataikat. Noha addig a számunkra kívánatos semlegességet tanúsították irántunk” – jegyezte meg a PE beszélgetőpartnere.
Azt követően, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok megszakadtak, Belorusszia továbbra is szállított a kijevi rezsimnek fűtő-, üzem- és kenőanyagokat. Minszk lett a Donbasszban zajló konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások színhelye. (3) A két ország közötti árucsere-forgalom mintegy ötmilliárd dollárra rúgott. Most ebből sok mindent Ukrajna elvesztett.
„Azzal a politikával, amit követve, a balti tigrisekkel (4) versengve demonstráljuk ellenséges viszonyunkat Belorussziával, csak azt érjük el, hogy Minszket még inkább Moszkva karjaiba taszítja. Vagyis egy olyan jóindulatú semlegességre, amit eddig Lukasenkó velünk kapcsolatos álláspontjában tapasztalhattunk, többé nem számíthatunk” – szögezte le az ukrajnai politológus.
Mostantól Ukrajna számíthat arra, hogy Belorusszia politikájában bármiféle fordulat megeshet. Így lehetséges az is, hogy ütemesebben hajtják majd végre a Szövetségi Állam tervét, annak minden katonai és politikai következményével egyetemben. (5)
„Ha eddig nem is volt fejfájásunk a Belorussziával közös határ miatt (6), mostantól majd lesz. És nem csodálkozhatunk majd az olyan megnyilatkozások után, mint amilyenek az elmúlt napokban Minszk címére elhangzottak. Mostantól számíthatunk a válaszlépésekre. Belorusszia már most leállította az A95-ös benzin szállítását Ukrajnának. Az nyilvánvaló, hogy az „A 95-ös lakótömb” (6) nem kárpótolhat minket a 95-ös benzinért– tette hozzá Andrej Zolotarev.
Amit Ukrajna művel – ékesszóló bizonyítéka annak. hogy ez az ország a nemzetközi kapcsolatokban nem alany, hanem tárgy. Kijev – a balti országokhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – az USA geopolitikai eszköze. Vagyis – magyarázta a szakértő – Ukrajnának az a dolga, hogy demonstrálja álláspontjának hajthatatlanságát és ellenségességét.
Ukrajna Belorussziához való viszonya változásokon ment keresztül. Ez a változás az USA „geopolitikai szeszélyeinek” a szolgálatában ment végbe. Kijev önkezével lőtte lábon magát – jegyezte meg a politológus.
„Ukrajna meg akarja mutatni a Nyugatnak, hogy mi az ő emberei vagyunk, milyen messzire készek vagyunk elmenni. Gondolom, ez nem talál majd viszonzásra. Meglehet, Washington részéről úgy emelik majd a tétet a Putyinnal való megbeszélések előtt, hogy elhatárolódnak majd Kijevnek ezektől a cselekményeitől. A nemzeti érdekek szempontjából azonban ez kontraproduktív” – összegezte Zolotarev.
Korábban Ukrajna – októberig – megtiltotta villamos energia vásárlását Oroszországtól és Belorussziától. Szergej Pikin energetikai szakértő azt feltételezi: nem véletlen, hogy Kijev csupán négy hónapra hozott ilyen intézkedést.
Megjegyzések:
(1) Ismerős a megfogalmazás itthonról is, ugye? Nos, amikor „demokratikus”, „baloldali”, stb. ellenzékünk azon aggódik, hogy Orbán kiszakítja Magyarországot a Nyugatból, akkor (is) egy gyékényen árul a kijevi nacionál-fasiszta rezsimmel.
(2) Az elmúlt nyár végéig Ukrajna és Belorusszia viszonyát csakugyan a cikk szerzője által is említett „jóindulatú semlegesség” jellemezte. Július végén jött viszont az a bizonyos eset azzal a 33 orosz fegyveres vagyonőrrel. Akiket az ukrán titkosszolgálat már a hálójában tudott, és már csak az maradt, hogy Minszkből Kijevbe térítsék őket. Valaki azonban eldugta a bogarat a belorusz KGB fülébe, hogy az oroszok a közelgő elnökválasztás megzavarására, végső soron pedig Lukasenkó megbuktatására érkeztek Minszkbe. (Valójában szegények csak a rájuk Venezuelában váró munkahelyükre akartak elutazni, Isztambulon keresztül.)
A KGB ezért szállásukon csapott le rájuk, egy éjszakával korábban, mint ahogy a számukra végzetesnek ígérkező járatra fölszállhattak volna.) Két főváros haragja is tombolt (az amerikai titkosszolgálat megvalósulni látszó titkos terve szerint). Lukasenkóé azért, hogy Moszkvából, úgy látszik, meg akarják buktatni. Moszkváé pedig, egyrészt, azért, hogy 33 ártatlan orosz állampolgárt lefogtak. Másrészt pedig azért, mert híre ment: a belorusz elnöknek, Kijev kérésére, nem igazán lenne kedve ellenére kiadni az oroszokat. Putyin személyes, erélyes közbelépésére a dolgot sikerült elrendezni, az oroszok hazatérhettek.
Ekkor viszont Kijevben lobbantak haragra. Onnantól kezdve Minszk, Lukasenkó elnök minden volt számukra, csak szép kisasszony nem. A „jóindulatú semlegességből” igen hamar ellenségeskedés lett.
(3) Mostanában Ukrajna teljes erővel támadja a Donyec-medencei konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások 2014 koraősze óta minszki színhelyét. Valójában ez Kijev egyik eszköze a tárgyalások teljes zátonyra futtatására, a 2015. februári minszki megállapodások által rá rótt kötelezettségek alóli kibújásra – mégpedig úgy, hogy ne őt találják vétkesnek a békefolyamat megtorpedózásában.
(4) A három kis balti ország, amelyeket kezdetben bőkezűen támogattak az észak-európai országok, mindmáig szívesen tekintik magukat „tigriseknek”. Kezdeti gyors fejlődésük mostanra elakadt. Kemény csapást mért rájuk, hogy Oroszország, majd később Belorusszia is – válaszul a baltiak velük szembeni leplezetlenül ellenséges lépéseire – teheráru forgalmukat átirányították az Oroszországban közben kiépített teherkikötőkbe, olaj- és gázterminálokba. Megfigyelők szerint a minapi minszki akcióval olyan szankciókat provokáljanak ki az EU részéről, amelyek e két országot a most bojkottált szállítási útvonalak újbóli igénybe vételére kényszerítenék.
(5) Többször felbukkant az a feltételezés, hogy Oroszország, Belorusszia közbeiktatásával, ismeri el a Donbassz két népköztársaságát. Eszerint Belorusszia elismerné őket, majd államszövetséget alkotva velük, egyesülne Oroszországgal a Szövetségi Államban.
(6) Zelenszkij korábban egyszerre volt olcsó tévékabarék, illetve szappanoperák írója, rendezője és főszereplője is. Ezek egyike volt az „A 95-ös lakótömb” című is. Zelenszkij mellett ennek több más szereplője is – Zelenszkij elnökké válása óta – figyelemre méltó politikai karriert futott be.