https://vz.ru/news/2021/6/14/1104080.html?utm_campaign=vz&utm_medium=referral&utm_source=push
- 06. 14.
Grúzia és Ukrajna a jövőben az észak-atlanti tömörülés tagjaivá válhatnak – áll a NATO brüsszeli csúcsértekezletéről kiadott záróközleményében.
A dokumentumban nincs föltüntetve, hogy mikor csatlakozik Ukrajna és Grúzia az Észak-atlanti Szövetséghez. Ugyanakkor a kommüniké megemlíti: a szövetség nagyra értékeli Tbiliszi hozzájárulását a szövetség műveleteihez. Szó van továbbá az országban végbemenő reformok támogatásáról.
„Megerősítjük azt a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón elfogadott döntést, aminek értelmében Ukrajna csatlakozási folyamatának elválaszthatatlan része a tagsági akcióterv” – áll a nyilatkozatban. Hasonló döntést hoztak Grúziával kapcsolatban is.
A NATO ugyancsak támogatásáról biztosította az Ukrajnában végbemenő reformokat. A kommüniké „nyomatékosan felszólította Ukrajnát, hogy az általa vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően érjen el további előrehaladást”. A kommüniké szilárd támogatásáról biztosítja mindkét ország arra való jogát, hogy „külső beavatkozás nélkül, önállóan határozza meg jövőjét és külpolitikai irányvonalát.”
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy amennyiben Ukrajna belép a NATO-ba, a rakéták repülési ideje Harkovtól vagy Dnyepertől (1) Moszkváig 7-10 percre csökken. „Valakinek, végtére is, el kell gondolkodnia azon: milyen választ adunk arra, ami lényegében menet közben merül fel, és akkor is kell megvitatnunk” – jegyezte meg az orosz vezető.
„Amerikai partnereink most azt mondják, hogy ők semmit sem ígértek – sem Ukrajnának, sem az ukrán vezetésnek, benne Zelenszkij elnöknek. És mi ezt honnan tudjuk? Elképzelhető, hogy Ukrajna NATO-csatlakozási tervéről tárgyalnak. Legalábbis, azt nem mondja senki, hogy nem” – jelentette ki Putyin.
A „VZGLJAD” c. lap részletesen megírta, hogy a NATO, az Oroszországra gyakorolandó nyomás érdekében, hídfőállást épít ki Ukrajnában.
Megjegyzés:
(1) Korábbi nevén: Dnyepropetrovszk. Az Ukrajnában zajló „dekommunizálás” jegyében ma már nem csak a kommunista, a szovjet, de az Oroszországgal évszázadokig közös történelemre emlékeztető neveket is törlik a helységek, közterületek elnevezéséből. Nemcsak az egy-egy településen belüli, ilyen nevű közterületek elnevezéseit változtatják meg, de egész települések nevét is.
Dnyepropetrovszk neve Nagy Péter cárra emlékeztetett. Az ő bűne az, hogy az ő idejében végezték ki a svéd hódítókkal együttműködő Mazepát, akit ma nemzeti hősként tartanak számon Ukrajnában. A város korábbi neve – Jekatyerinoszlav – sem jöhet azonban szóba, mivel az meg Nagy Katalin cárnőre emlékeztet. Aki idején a mai Ukrajna déli – a Fekete-, illetve az Azovi-tenger partján lévő területeit, a Krím-félszigetet – elfoglalták, Oroszországhoz csatolták, és a cárnő ott megalapította a Harkovtól Ogyesszáig húzódó Novorosszija (Új-Oroszország) kormányzóságot. Ezért lett a városnak semleges neve: Dnyepr. (Persze, ha következetesek akartak volna lenni, akkor Dnyipro névre keresztelik. Ez, ugyanis, a Dnyeper neve ukránul.)
Amikor 2014-es megalakulásukkor a Donbassz két népköztársasága egyesülni készült, a Novorosszija nevet választották. Ez azonban zavarta az orosz elnök távolabbi elképzeléseit, így a tervet megfúrták. Novorosszijából mostanra csak a zászlaja maradt fenn.