„Elkedvetlenedni azért nem kell”
Végzős hallgatókkal való találkozóján Vlagyimir Putyin kijelentette: annak a képnek, amit az amerikai és az orosz sajtó Joe Biden elnökről lefest, „a valósághoz semmi köze”.
- 06. 17.
Az egyik végzős hallgatónő a találkozó során szóba hozta: a „Fehér Ház” lakóját „Álmos Joe”-nak nevezik, és, egyes hírek szerint, demenciában szenved.
Dacára annak, hogy az amerikai vezető, Európa felé tartva több időzónán is áthaladt (1), és ennek tünetei is szoktak lenni, Putyin szerint frissnek látszott, és a számára készített tárgyalási anyagokat maradéktalanul „vette”. Időnként, persze, bele- belenézett a jegyzeteibe. „De mi ezt mindig így csináljuk”– mondta Putyin. Aki megjegyezte, ő sem mindig reagál jól az időzónák eltérésére.
Putyin elmondta: az a kép, amit a sajtó olykor Bidenről fest, lehangoló. Ám elkedvetlenedni nem kell. Biden igazán érti a dolgát, és nagyon kell figyelni nála, hogy az ember valamiről le ne maradjon. „Ő maga soha nem marad le semmiről!” – mondta Putyin. „Az amerikai elnök igen összeszedett, tudja, mit akar elérni, és ezt művészi tökéllyel teszi is. És ez érződik is” – tette hozzá az államfő.
Putyin, ezzel szemben, megbírálta Biden szóvivőjét, Jen Psakit. Aki, mint mondta „valamit állandóan összekever”. (2)
Megjegyzések:
(1) Tudjuk, hogy a genfi találkozó idejére Biden már több napja Európában volt. Programjait (a G7-ek június 12-i angliai csúcstalálkozója, majd a NATO június 14-i – mint mondják, szokatlanul rövid – brüsszeli csúcstalálkozója) úgy alakították, hogy az elnöknek módja legyen átállni az európai időzónára.
(2) Jen Psaki Obama elnöknek is a szóvivője volt. Kiváltképpen az általa betöltött posztjához mérten elképesztő, páratlan tájékozatlansága és bornírtsága hamar kétes hírnevet szerzett neki. A kívülálló megfigyelő kárörvendő élvezettel figyelte a sajtótájékoztatókon Psaki összecsapásait az AP amerikai hírügynökség tudósítójával, aki legegyszerűbb kérdéseivel is mindig fejre tudta állítani,fejére tudta olvasni tévedéseit, hazugságait. Egyik emlékezetes „aranyköpése” volt, amikor a 6. amerikai flotta partraszállásával fenyegette meg a köztudomásúan szárazföldi Belorussziát. Hamarosan „a butaság mértékegységeként” kezdték emlegetni az „1 psakit”