- 07. 04.
A „Neptun” ukrán rakétarendszer, ha képes is megsemmisíteni a Krími Hidat (1), ezt egyelőre csak elvben teheti meg. Szergej Hatilev katonai szakértő elmagyarázta, mennyiben veszélyes az Ukrajna által Oroszország megfékezésére alkalmas eszközeként hirdetett fegyver
Július 4-én, a Haditengerészeti Erők Napja alkalmából Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök köszöntötte az érintetteket. Ogyesszában elmondott beszédében az elnök arról beszélt, hogy az ország hadiflottája továbbra is aktívan folytatja erőgyűjtését. Ezt mutatja, hogy országosan megtörtént a „Neptun” rakéta kipróbálása és hadrendbe állítása. Ez a rakéta – fogadkozott az államfő – „lehetővé teszi, hogy méltó válaszokat adjunk a Fekete- és az Azovi-tenger medencéjében kibontakozó orosz agresszióra”.
Kijev már korábban is beszélt arról, hogy létrehoztak egy olyan nagy hatóerejű rakétarendszert, ami állítólag képes „lerombolni a Krími Hidat”, és eszköz lehet „Oroszország fékentartásában”. Előzőleg a sajtó, a „Lucs” („Fénysugár”) nevű tervezőiroda fő konstruktőrére, Oleg Korosztelevre hivatkozva megnevezték a rakétarendszer kidolgozásának költségeit. Ez a rakétának és a hírösszeköttetési eszközök létrehozásának a költségeivel együtt 40 millió dollár. Ám ha a szóban forgó összeg meg is felel a valóságnak, az említett kiadások túlságosan is magasak – vélekedik Szergej Hatilev, az orosz légierőn belüli légvédelmi rakétaegységek különleges rendeltetésű osztagainak korábbi parancsnoka.
A „PolitExperttel” folytatott beszélgetése közben a szakértő emlékeztetett rá, hogy a „Neptun” megalkotásakor felhasználták a szovjet H-35-ös, hadihajók elleni rakéta létrehozására annak idején kidolgozott tervezési dokumentációt.
„Az egy dolog, hogy máig megvannak a tervrajzok. Annak idején ukrán szakemberek is kivették részüket a H 35-ös kidolgozásából. Más dolog viszont megszervezni a rakéta ipari méretekben történő előállítását. Több száz, több ezer rakéta legyártásáról van szó. És csak akkor lehet majd arról beszélni, hogy ezeket a rakétákat be lehet vetni a Krími Híd és más célpontok ellen” – jegyezte meg Hatilev.
Nem szabad lebecsülni az új rakétarendszerből adódó veszélyeket. Ám az is világos kell hogy legyen, hogy a „Neptun” lehetőségei korlátozottak. Figyelembe véve továbbá, hogy Oroszországnak milyen tekintélyt parancsoló fegyverkészlete van, fölöttébb kétséges ennek a rakétarendszernek az Oroszország elleni bevethetősége. A katonai szakértő a Krím példáján szemléltette ennek az állításnak a lényegét.
„A «Neptun» rakéta sebessége a hangsebességen belül van. Az a védelmi rendszer, amilyenje, többek között a Fekete-tengeri Flottának is van, 500-1000 kilométerről is képes elhárítani az ellenség csapásait. Ez mind a flotta, mind pedig légvédelmi és kozmikus hadviselésnek a szárazföldön állomásozó erőire érvényes. Számításaim szerint viszont a „Neptun” maximális hatótávolsága nem több 300 kilométernél. Ha pedig ezt a rakétát egy hajóra szerelik… De hiszen láthatta, hogy még a brit romboló sem tudott közel jönni (a szerkesztő megjegyzése: a „Defenderrel” június 23-án történt incidensről van szó.)”
A „Bal” és „Basztyion” rakétarendszernek a Krímbe telepített parti ütegei, a légvédelmi és kozmikus hadviselés erői, a szárazföldi csapatok időben észlelni fogják az ellenséges erőket.
A veszély tehát elvileg fennáll. Ám mint az a PolitExpert beszélgető partnerének a meggyőződése, az továbbra is rejtély, hogy ezt a veszélyt miként lehet átültetni a gyakorlatba. Mert Oroszországnak az ilyen esetekre is megvannak azok az erői és eszközei, amelyek rendeltetése az ellenséges rakéták megsemmisítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása. És amelyek 100 %-os hatékonysággal képesek lesznek leküzdeni az ukránoknak ezt az újdonságát is.
Korábban Hatilev ismertette, hogy az orosz 9М96Е rakétáknak mik az előnyei az amerikai „Tomahawkokkal” szemben.
Megjegyzés:
(1) A Krími Híd kiváltképpen fájdalmas szálka a kijevi rezsim és nyugati patrónusainak szemében. Ezzel a híddal megszűnt a Krím elszigeteltsége, teljessé vált a félsziget leválása, önállósulása Ukrajnától, bekapcsolódása Oroszország gazdasági vérkeringésébe. (Természetesen, ukrán fenyegetés esetén, ezen a hídon gyorsan át lehet dobni a szükséges erőket.)
A HÍD MEGÉPÍTÉSE ELLEN MÉG AZ EURÓPAI UNIÓ IS TILTAKOZOTT (egészen odáig, hogy az orosz féltől a már elkészült híd elbontását is követelték). Oroszország ellenségei kezdettől fogva bosszút esküdtek a híd ellen. Számos provokációval próbálták gátolni, sőt a híd további építését meg is akadályozni. Török hajók többször is szándékosan a híd épülő tartópilléreinek ütköztek. Amerikai részről pedig még azt is kifogásolták, hogy „a híd túl alacsony”, NEM FÉRNEK ÁT ALATTA AZ AMERIKAI REPÜLŐGÉP ANYAHAJÓK, amivel az orosz fél, úgymond, szándékosan akadályozza „a szabad hajózást”. Ukrajna (de még a NATO is) jó pár alkalommal a híd lerombolásával is fenyegetőzött. Így a híd csakugyan jóval több lett egy egyszerű közlekedési műtárgynál. Külön védelmi rendszert kellett kiépíteni – katonai törzzsel, állandó harckészültségben lévő szolgálattal. A helyi fegyveres erők fölfejlesztésének (az EU ennek a leállítását, az orosz csapatok kivonását is követelte) ezért egyik feladatává lett a híd elleni támadások kivédése.