https://tass.ru/mezhdunarodnaya-panorama/11825579
Rogyion Mirosnyik, a Luganszki Népköztársaság (LNR) képviselője a Kontakt Csoport politikai albizottságában elmondta: olyan értelmű kérést nyújtottak át Dmitrij Kozaknak, az orosz elnök hivatala vezető-helyettesének, illetve Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, hogy kezdeményezzék a fönt említett találkozó megtartását. (1)
A Luganszki és a Donyecki Népköztársaság (LNR és DNR) – a politikai igazgatók szintjén – találkozó összehívását kezdeményezte a normandiai formátum (Németország, Oroszország, Franciaország és Ukrajna) keretében – a Donbassz népköztársaságai, illetve az Egyesült Államok képviselőinek részvételével. Ezt Rogyion Mirosnyik – aki az LNR képviselője a Kontakt Csoport politikai albizottságában – jelentette be hétfőn (július 5-én).
Elmondása szerint az ezzel kapcsolatos hivatalos javaslatokat – kérve az említett találkozó kezdeményezését – már át is nyújtották Dmitrij Kozaknak, az orosz elnöki hivatal vezető-helyettesének (1), továbbá Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek.
„Igazából ma sem a normandiai, sem a minszki formátumban nem folyik konstruktív, érdemi párbeszéd. Ukrajna, ügyrendi kérdések kapcsán, tudatosan blokkolja a tárgyalási folyamatokat. Kijev a folyamat semmitmondó imitációjává változtatja a tárgyalásokat. a normandiai négyek tanácsadóinak, az Egyesült Államok, illetve az LDNR képviselőinek a találkozója a teljes értékű párbeszéd újraindításának a kezdő pillanata lehetne” – írta Mirosnyik a Telegram-csatornán lévő oldalán.
Mirosnyik hozzátette: egy ilyen ülés megtartása „igazán értelmes beruházás lehetne a hét éve húzódó konfliktus rendezésébe”. (2)
„A találkozó konstruktív alapjául szolgálna, hogy valamennyi esetleges résztvevője hitet tehetne a minszki megállapodások tiszteletben tartása mellett, illetve tanúsíthatná: belátják, hogy a jelen pillanatban nincs más alternatíva e megállapodásokkal szemben. Azok a durva próbálkozások, amelyekkel gátolni igyekeznek, hogy a konfliktusban részes másik fél álláspontja is eljusson a világ közvéleményéhez, kontraproduktívak, és évek óta kudarcokhoz vezetnek. Eközben pedig tovább folytatódik a vérontás, a sűrűn lakott területek degradálódása” – írta Mirosnyik.
A DNR KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK NYILATKOZATA
A Donyecki Népköztársaság úgy véli. hogy a „normandiai négyek” találkozója – a Donbassz köztársaságainak és az Egyesült Államoknak a részvétele mellett – kedvező impulzust adhat a konfliktus rendezéséhez, illetve lehetővé teszi, hogy túllépjünk Kijevnek a kelet-ukrajnai helyzettel kapcsolatos torz álláspontján. „Úgy véljük, hogy e tárgyalások révén az Egyesült Államok tudomására hozhatnánk az igazságot arról, hogy valójában mi történik a Donbasszban, Kijev bűnéből milyen zsákutcában kötött ki a minszki folyamat, a tárgyalások során mi magunk milyen nehézségekkel találjuk magunkat szemben – áll Natalja Nyikonorova, a DNR külügyminiszterének nyilatkozatában. – Hisszük, hogy egy ilyen megközelítés mellett biztosítható lesz a Donbassz történéseinek kiegyensúlyozott megvilágítása, és le lehet bontani az egyoldalú, torz ukrán tájékoztatás által emelt falat. Emellett, figyelembe véve azt, hogy ténylegesen az Egyesült Államok irányítja az ukrán államot, egy ilyen találkozó után remélhető lesz majd, hogy felgyorsul majd a helyzet békés rendezésének folyamata.”
Ugyanakkor Nyikonorova leszögezte: semmilyen, az ebben az irányban tett kezdeményezés nem mehet szembe a minszki megállapodásokkal, és egy ilyen kibővített összetételű találkozó nem válthatja föl a normandiai formátumot. „Nem üdvözöljük, és nem látjuk lehetségesnek, hogy a normandiai formátum bármilyen módon, így oly módon is változzon, hogy részesei közé beveszik az Egyesült Államokat. Azt lehetségesnek tartjuk, hogy egyszeri alkalommal, paritásos alapon a Donyecki és a Luganszki Népköztársasággal, részt vehessen a tanácskozáson – közölte Nyikonorova. – Teljes mértékben támogatunk viszont minden olyan elképzelést és forgatókönyvet, amely alkalmas arra, hogy életet leheljen a minszki megállapodásokba, és zálogává lehet a hosszabb távra szóló, tartós békének”.
A NORMANDIAI FORMÁTUM
A normandiai formátum 2014 júniusa óta létezik. Akkor, a szövetségesek normandiai partraszállásának 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepségek margóján, Oroszország, Ukrajna, Francia- és Németország vezetői első alkalommal vitatták meg a Donyec-medencei konfliktus rendezését. Azóta öt legfelsőbb szintű találkozóra került sor – a legutolsóra 2019. december 9-én Párizsban. Az utóbbi hónapokban az N4 országok között főként a politikai tanácsadók, illetve a külügyminiszterek szintjén került sor megbeszélésekre.
Megjegyzés:
(1) El nem ismert két ország lévén az N4 nyugati képviselői szóba sem állnának velük. Oroszország viszont az N4 országok egyike – illetve egyik garantálója a minszki megállapodásoknak is.
(2) Ha az önök megfigyelője – annyi csalódás után el tudná hinni, hogy na, most aztán Moszkva tényleg beindul, nem hátrál meg, nem lágyul el a szíve az ukránok iránt (akik, tudvalevőleg. „ugyanolyan oroszok, mint mi vagyunk”, és, természetesen nem teheti tönkre az ő orosz népét) és végre kenyértörésre viszi a dolgot – akkor azt lehetne gondolni, hogy ez a lépés: zseniális húzás. Putyin újra bevitte a véres bohócot az erdőbe, ahonnan, józan emberi számítás szerint, már nincs menekvése.
Az orosz propaganda már régóta mondogatja, hogy Ukrajnából, annak bohóc, (mindenkit folyton orránál fogva vezetni akaró, az alamizsnát pimaszul és agresszíven követelő és krónikusan hazudozó) bábelnökéből elege van már nemcsak Európának, de Amerika, (józanságának maradékát még őrző) részének is. Így netán eljött az ideje a kemény fenyítésnek.
Az egy pillanatig sem kétséges, hogy valójában kinek a kútfőjéből pattant ki a luganszki politikus által fölvetett javaslat: a normandiai négyekkel együttes ülés az USA és a Donbassz részvételével. Istennek és a Nyugatnak – de főként Ukrajnának – tetsző, ízletes csali: Kijev mindig is arra törekedett, hogy az USA-t bevonja a normandiai formátumba. És örömében nem veszi észre a horgot – a Donbassz részvételét a tárgyaláson, és bekapja azt.
Pontosabban: Moszkva arra épít, hogy – meghallva a javaslatot a Donbassz részvételéről – Kijev azonnal lerúgja azt a pályáról. ÉS ITT LEPLEZI LE MAGÁT, ország-világ, A LEGSZOROSABB NYUGATI SZÖVETSÉGESEK ELŐTT. (Ezt tán még Amerika is zokon veszi tőle). Hogy KI VOLT AZ, KEZDETTŐL FOGVA, AKI OBSTRUÁLTA A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOK VÉGREHAJTÁSÁT. A felbosszantott Nyugat pedig ezzel végképp hátat fordít Kijevnek. Akiről sokan most már Nyugaton is látják: ezekkel nem ehet megállapodni semmiről. És Putyin szabad kezet kap.
Ha minden a józan emberi logika szerint lenne, úgy KIJEV MOST KAPTA MEG AZ UTOLSÓ ESÉLYT. Ha ezt is elrontja, a vele folytatott játszmának vége.
Ám ha, mint eddig mindig, most sem a józan logika szerint alakulnak a dolgok… Ha a Nyugat ezt is megbocsátja Kijevnek. Vagy az orosz elnök játssza tovább agyafúrt geopolitikai játszmáit, amelyekről még maga a jó isten sem tudja már, hogy miért, és még meddig tartanak. Miközben újra erősödik az ukrán ágyúzás, növekvő számban pusztulnak, értelmetlenül, céllövöldei bábukként, a Donbassz honvédei, civil lakosai.