https://newsua.ru/news/52567-kurginyan-nazval-prestupnika-territorii-ukrainy-peresmotryat
- 07. 18.
Szergej Kurginyan, a „Szuty Vremenyi” („Az idő lényege”) nevű mozgalom vezetője azt állította: Ukrajna nem a törvényeknek megfelelően – az összes lehetséges szövetségi és nemzetközi törvény és norma teljes felrúgásával – lépett ki a Szovjetunióból. Így területi integritása felülvizsgálható.
„Mindennek az alapja az, hogy Ukrajna nem az akkor fönnálló törvényekkel összhangban távozott a Szovjetunióból. Amit egyébként a Helsinkiben a határok sérthetetlenségéről és más egyebekről aláírt megállapodások is megerősítenek. Ezért ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának a kérdését jog szerint, a nemzetközi jog szempontjából megvizsgáljuk, minden alap megvan. Ám ahhoz, hogy ezt megtegyük, mindenekelőtt bűnözőnek kell nyilvánítanunk Jelcint. Nem pedig a nevét viselő központokat létesíteni (1), és nem állítani azt, hogy az a történelmünkben egy ésszerű lépés volt. Akárhogy is van, én azt gondolom, hogy Putyin elnök cikkében nem csak az ő, illetve szakértőinek hozzáértése, de Putyin személyes elképzelései is tükröződnek” – jegyezte meg.
Megjegyzés:
(1) Jekatyerinburgban – méregdrága áron – 2015-ben létesült a Jelcin Központ. A ma már Oroszországban mindenki által gyűlölt, országrontó, alkoholizálásáról hírhedt politikus politikai pályafutása ott, az akkori Szverdlovszk megyei pártbizottságon kezdődött. A 80-as évek elején még az váltott ki vele kapcsolatban kisebbfajta vihart, hogy lebontatta azt az „Ipatyjev-házat”, amelynek pincéjében, a 1918. július 17-re virradó éjszaka – tekintettel a fehérgárdista csapatok közeledésére – agyonlőtték a cári családot.
A „szentségtörő kommunistából” pár év alatt azután a párton belüli „reformerek” egyik vezéralakja lett. Az SZKP és a Szovjetunió vezetését megkaparintani igyekvő politikusnak arra nemigen volt esélye, hogy ez, Gorbacsovval szemben, sikerüljön is neki. Ezért más utat választott. Mivel addigra már az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság (RSZFSZR) vezetőjévé küzdötte föl magát, ezért hozzálátott, hogy a maga szemétdombját kiszakítsa a Szovjetunióból, hogy ott ő lehessen az úr. 1990. július 12-én népszavazást rendezett a legnagyobb szovjetköztársaság területén, aminek eredményeként az szuverénnek kiáltotta ki magát. Ezzel megindult a Szovjetunió bomlása. Két másik árulóval, az ukrán Leonyid Kravcsukkal és a belorusz Sztankeviccsel együtt – senkivel sem egyeztetve, azt semmilyen jogi szempontból elő nem készítve – 1991. december 8-án a belorusz pártfőtitkárok Belovezs’szkaja Puscsa-i vadászkastélyában (6 km-re a lengyel határtól, hogy ha baj van, még időben le tudjanak lécelni) ők hárman, önhatalmúlag kinyilvánították a Szovjetunió feloszlatását. Ennek során a legkevésbé sem zavarta őket, hogy 1991. március 17-én, az erről megrendezett össz-szövetségi népszavazáson megjelent választópolgárok 76 százaléka a Szovjetunió megőrzésére szavazott.
A pompázatos Jelcin Központnak ugyanaz a szerepe Oroszországban, mint a „Terror Házának” Magyarországon. Az antikommunizmus szellemi központja, műhelye. Vajon véletlen-e, hogy a városnak Nyugat-barát a főpolgármestere, és – amíg még megvolt – a város életében jelentős szerepet játszott az amerikai főkonzulátus?
Putyin elnök egyszer „a XX. század legnagyobb tragédiájának” nevezte a Szovjetunió felbomlását. A róla elnevezett Központ avató ünnepségén ellenben kiemelkedő államférfiként méltatta e tragédia talán legfőbb okozóját.