Joe Biden amerikai és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 30-án találkozik Washingtonban. Megbeszélést folytatnak majd Ukrajna szuverenitásáról és területi integritásáról, „az orosz agresszióról”, illetve az ukrajnai reformokról. Politológusoknál érdeklődtünk, hogy mit lehet majd várni ettől a találkozótól.
Vlagyimir Zsarihin, a FÁK-országok Intézetének igazgató-helyettese: „Dacára annak, hogy Zelenszkij látogatása udvariassági látogatás, az Egyesült Államok részéről nyilván mégiscsak elhangzanak majd Ukrajnának szánt támogató szavak. Az ukrán sajtó mindenképpen igyekszik majd ezeket felfújni. Valójában azonban ennek a látogatásnak aligha lesz kihatása bármire is.
Ráadásul Kijev egy sor kérdésben kosarat kapott. Nem vették fel a NATO-ba és az Európai Unióba, noha Zelenszkij ragaszkodott hozzá. (1) Kihagyták az „Északi Áramlat-2”-ről folytatott megbeszélésekből. És a többi. Biden minden bizonnyal szép szavakat mond majd arról, hogy Kijevnek folytatnia kell majd a korrupció elleni küzdelmet, helyre kell állítania gazdaságát, rendeznie kell a Donbasszban dúló konfliktust, stb. Mindezen frázisokba burkolják azokat a banális felszólításokat, hogy Ukrajnát helyezzék az USA teljes ellenőrzése alá. Ahelyett, hogy makacskodnának, ahogy teszik azt egyes ukrán oligarchák.” (2)
Kirill Molcsanov, az Ukrán Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese: „Zelenszkijnek erre a látogatásra kizárólag a píár miatt van szüksége. Nem a látogatás eredménye a fontos, hanem maga a folyamat. Ezzel demonstrálja Petró Porosenkónak (3), hogy vele kapcsolatban van Merkel is, Biden is és Macron is. Ő tehát elfogadott politikus, aki képviselheti Ukrajnát a Nyugaton.
Maga a találkozó tök üres. Ezzel az ukrán és az amerikai vezető tökéletesen tisztában is van. Amerikát nem sikerült bevonni a „normandiai formátumba”. Ukrajnát sem sikerült beszuszakolni az „Északi Áramlat-2”-ről folyó tárgyalásokba. Az IMF-től sincs új segélyprogram. A felek beérik általánosságokkal mindenről, ami jó, és minden ellen, ami rossz. Mindkét elnök mélységes aggodalommal szól majd „az orosz agresszióról a Donbasszban” – de még egy újabb megállapodást sem sikeredik kötni a fegyverszállításokról.
Zelenszkij akár már holnap kész Washingtonba utazni. Az USA-ban azonban sokáig nem tudták kitűzni a látogatás időpontját. (4) Nem égnek ugyanis a vágytól, hogy Zelenszkijt láthassák.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig már ismertette, hogy Washington mit vár Kijevtől. Először is, a bíróságokat külső (értsd: külföldi) irányítás alá kell helyezni. Ez megtörtént. Másodszor is: az állami vállalatok felügyelő tanácsaiba külföldieket kell bevonni. Ez még nem történt meg. Harmadszor: nem lett volna szabad hozzányúlni a Korrupció-ellenes Hivatal vezetőjéhez. És így tovább. Egészében véve a követeléseknek még a kétharmadát sem teljesítették. Ez az oka Washington hűvös magatartásának.
Megjegyzések:
(1) Zelenszkij ezzel kapcsolatban már annyira elszemtelenedett, hogy szabályszerűen utasítgatta a nyugati vezetőket szigorú ütemterv kidolgozására Ukrajna haladéktalan felvételére az adott szervezetben. Amivel végképp kiváltotta szinte minden nyugati vezető ellenszenvét. Csak a Nyugaton kötelező russzofóbia teszi azt, hogy a Nyugat politikai, diplomáciai szalonjaiban egyáltalán megtűrik még a „Klauzál téri zengerájnak” ezt az elpimaszodott, mostanra magáról teljesen megfeledkezett bonvivánját.
(2) Érdemes erre a megfogalmazásra nekünk is odafigyelnünk. Az Orbán eltávolításán munkálkodók, ahhoz „érveket” szállítók eszköztárában kiemelt helyen szerepelnek az oligarchák, az ellenük való harc szükségessége. Ahogy Ukrajnában, úgy Magyarországon is a minden tekintetben feddhetetlen Egyesült Államoknak jut a purifikátor szerepe.
(3) A korábbi és a mostani bábelnök egymás ellenségei. Általános értékelés szerint Porosenkó a hatalomba való visszatérésre készül – nem éppen amerikai támogatás nélkül.
(4) ZE bohóc mostani látogatásának időpontja már a harmadik. Egyes értékelések szerint az amerikaiak próbálták kihúzni addig, amíg Zelenszkij bukik. Ezt azonban – ez idő szerint – nem győzték kivárni.