Ukrajnában bejelentették, hogy az egyik ország lemondta részvételét a „Krími Platformon”
A fórumra augusztus 23-án Kijevben kerül sor.
Pénteki sajtótájékoztatóján Alekszej Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára bejelentette: egy ország lemondta részvételét az augusztus 23-án Kijevben megrendezendő (1) „Krími Platform” elnevezésű csúcstalálkozón.
„Oroszország nyomása miatt az egyik ország lemondta részvételét a „Krími Platformon” – közölte Danyilov. Nem árulta el azonban, hogy melyik országról van szó.
Az ukrán külügyminisztérium adatai szerint már mintegy 40 ország jelezte részvételi szándékát a „Krími Platform” elnevezésű csúcstalálkozón.
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök 2020 szeptemberében jelentette be a „Krími Platform” létrehozását. Kijev abban látja a fórum célját, hogy az koordinálja „a Krím Ukrajnába történő visszatérítését célzó nemzetközi erőfeszítéseket”. A szervezők tájékoztatása szerint ilyen formátumban, az első találkozón 44 ország, valamint nemzetközi szervezetek vesznek részt. Az európai országok többsége külügy-, illetve védelmi miniszterét küldi Kijevbe. Államfői szinten képviseltetik magukat a balti országok, továbbá Lengyelország, Szlovákia, MAGYAROSZÁG (kiemelés a fordítótól), Moldávia, Szlovénia és Finnország. (2) Várható továbbá az Európai Unió és a NATO részvétele. Az Egyesült Államok közlekedési miniszterét küldi.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, az Ukrajna által kezdeményezett találkozót kommentálva azt egy olyan „boszorkányszombatnak” minősítette. amelyen a Nyugat tovább ápolgatja a mai ukrán vezetésen belüli neonáci és rasszista tendenciákat.
Megjegyzések:
(1) A címlapfotón a hírhedt „Mirotvorec” nevű feketelista tablója látható. Rajta a felirat: „A KRÍM – AZ UKRAJNA!” A Krímben tett látogatásáért erre a feketelistára került már Dmitrij Medvegyev akkori orosz miniszterelnök, az egy ottani üzleti fórumon részt vett Gerhard Schröder korábbi kancellár – de még egy ötven fős amerikai újságírócsoport is. Miután az ukrán külügyminisztérium már a sokadik tiltakozó jegyzéket küldte Vlagyimir Putyin krími látogatásai miatt, Marija Zaharova külügyi szóvivő bejelentette: az effajta jegyzékeket olvasatlanul fogják visszaküldeni a feladónak. A diplomáciai etikett szerint ez az elégedetlenség legdrasztikusabb kifejezésre juttatásának a formája.
A Krím miatti nyugati – elsősorban amerikai – szankciós őrület és hisztéria egyik legfőbb oka: amerikai részről már nyolcadik éve nem tudják megemészteni, hogy a Krím „orosz annektálásával” örökre lemondhatnak arról az ábrándjukról, hogy a szevasztopoli támaszpont megszerzésével a Fekete-tenger urai lesznek. Beszorítva oda az orosz flottát, megakadályozva annak kifutását a Földközi-tengerre.
(2) A napokban az a hír kapott lábra, hogy – mivel erre a költséges rendezvényre az ukránoknak nincs pénzük – azt ezért New-Yorkban, az ENSZ Közgyűlés soron következő ülésszakainak megnyitói idején hagyományos állam- és kormányfői találkozójának margóján rendezik meg. Félrevezető, álhírnek bizonyult.
(3) Az ügy azért irritáló, mert a névsorból hiányoznak olyan országok, amelyek a mostani Ukrajnával Magyarországnál jóval szívélyesebb viszonyt ápolnak (Románia és Bulgária), illetve amelyek Oroszországgal való kapcsolatai a mélyponton vannak (Nagy-Britannia, Csehország).
Nem elképzelhetetlen, hogy esetleg hazánk (vagy netán Szlovákia) az az ország, amelyik lemondta részvételét. Az Önök megfigyelője külön posztban fejti ki – lesújtó – véleményét az ebben a bolhacirkuszban való részvételről. Még ha netán mi mondtuk is vissza a részvételt. Ilyen döntést meg sem lett volna szabad hozni! Ebben részletesen megindoklom, miért tartom szégyenletesnek egy ilyen rendezvényen való – egyébként fölösleges, Magyarországot lejárató – részvételt. Meggyőződésem, a magyar közvélemény elsöprő többsége –de még a magyar döntéshozók sem – értesült a Krím történéseinek valódi hátteréről.