Hát, sajnos, mégis. A legatlantistább hazai politikus mégiscsak elmegy égetni Magyarországot a bűnben. vérben fogant, tömeggyilkos, a nemzetiségeit – közöttük a kárpátaljai magyarságot szorongató, üldöző – puccsista bűnbanda szánalmas, propagandisztikus bolhacirkuszán.
Ugyan vajon mi olyan valós érdek fűződik Áder jelenlétéhez? Gondolja, hogy ettől majd visszakapják elvett jogaikat a kárpátaljai magyarok? Vagy szóltak Brüsszelből? Melyen rajongva csüngenek mindig zord, szigorú tekintetű, mosolytalan elnökünk szemei. Nyolc év nacionál-fasiszta terrorja, égbekiáltó háborús bűntettei sem tudták kiverni a fejéből a NATO propaganda brosúráinak közhelyeit és frázisait az oroszok agresszióval szemben szabadságát, demokráciáját, a Nyugat értékeit önmagánál is védelmező, Ukrajnáról? A Nyugat megunt, lényegében már cserben hagyott, minden eresztékében recsegő-ropogó, összeroskadni készülő védőbástyáját megy talán védeni? Odatartja ő is a saját vállát –MAGYARORSZÁG VÁLLÁT – egy vértől iszamos, mocskos, bűzhödt akol alá, amely záros határidőn belül összeroskad, maga alá temetve mindenkit, aki próbálja menteni a pusztulásra érettet. Nem kár értük! ÁM OTT LESZ MAGYARORSZÁG IS KÖZÖTTÜK!
És mit fog mondani búsképű lovag elnökünk, ezzel az emlékkel a háta mögött, amikor majd elmegy bájologni a következő, remélhetőleg már beszámítható ukrán vezetéshez, hogy ott is dürrögjön majd egyet a kárpátaljai magyarságról, és a két testvéri nép barátságáról? Hátha olyanokkal lesz akkor dolga, akik ma még azok börtöneiben sínylődnek, akikkel most együtt fog bájologni. Aki, képletesen, Haynau és a rideg cinikus lord Palmerston oldalára áll egy olyan ügyben, mint amilyen az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc volt. Mert a Donbassz most azért harcol, amiért annak idején mi is harcoltunk. Mi magyarok akartunk maradni (most is arról szólnak a dagályos ünnepi szónoklatok) – a Donbassz, a Krím oroszai pedig oroszok akarnak maradni.
(…)
Azok pártját fogja, akik – mint többek között a bohóc elnök – a minap is kijelentette (megismételve azt, amit egykor az ő népével tettek): HA A KRÍM ÚJRA UKRÁN LESZ, AKKOR AZ OROSZOKNAK (a lakosság 71 százalékának) ONNAN TAKARODNIUK KELL? Erről nem hallott? Ha nem, kérdezze meg a kijevi magyar nagykövetséget, hogy miért nem. Vagy inkább az ő imádott NATO-jának az ötödik hadoszlopát, akik – mint 1941 június végén is tették azt az akkori hasonszőrűek – elsüllyesztették a nagykövetségnek ezt a jelentését.
Szégyen-gyalázat, Áder János elnök úr! Szégyent hozott az országunkra, amikor a tömeggyilkosok oldalára állt. Néhány szánalmas olyan bohóccal együtt, akik arra sem érdemesek, hogy valamire való magyar politikusok szóljanak hozzájuk, velük kezet fogjanak.
Ha pedig magának ez a meggyőződése, hát kívánom: maga és családja is részesüljön mindabban, amit kedves kis védenceik a Krím oroszainak tartogatnak.
Az írás – teljes terjedelemben – az alábbi címen olvasható:
https://vk.com/doc626800223_606742863