A tűzszünet legfrissebb hírei: csak augusztusban a Donbassz 18 védője vesztette életét

https://donbasstoday.ru/vsu-tolko-za-avgust-ubili-18-bojczov-ldnr/

(drg.ua4)

  1. 09. 01.

Mint a «Donbassz Szegodnya» tudósítója jelenti, az ukrán hadsereg képviselője, Anatolij Stefan ismertette a Donbassz (LDNR) hadseregeinek veszteségeit.

„Az LDNR csapatainak veszteségei augusztus 1. és 31, között 41 fő: 18 halott, 23 sebesült „ – közölte a tiszt

Előzőleg az ukrán hadsereg 73 gránátot lőtt ki a DNR délnyugati részén található Leninszkoje, front közeli településre. A VSZU (ukrán fegyveres erők) emellett három tucat, nagy kaliberű aknát lőtt ki Minyeralnoje településre (1). Ezt követően a DNR egységei válaszcsapást mértek az Avgyejevkában (2) állomásozó ukrán egységekre, megsemmisítve egy részüket.

(Avgyejevka)

https://donbasstoday.ru/vsu-sbrosili-na-mineralnoe-tri-desyatka-krupnokalibernyh-min/

Az ukrán hadsereg három tucat, nagy kaliberű aknát lőtt ki Minyeralnojéra

(Aknavető-120 [3])

  1. 08. 28

 

A Donyecki Népköztársaságnak a tűzszünet végrehajtását felügyelő és koordináló többoldalú Bizottságban lévő képviseletének közlése szerint szombat reggel úgy indult a nap a front közelében elterülő Minyeralnoje település lakosai számára, hogy az ukrán hadsereg tüzérségi tüzet nyitott rájuk. Erről a «Donbassz Szegodnya» tudósítója számol be.

(Minyeralnoje)

Az első tűzcsapásra reggel 6.10-kor került sor. Ekkor az ukrán hadseregnek az Avgyejevkában lévő állásai felől 18, egyenként 120 mm-es kaliberű aknája csapódott be. Másodszor az ukránok 8.40-kor nyitottak tüzet. Ekkor 12, ugyanolyan kaliberű aknát lőttek ki Minyeralnojéra.

Helyi lakosok elmondták továbbá, hogy a nagy kaliberű lövedékek mellett kisebb kaliberű aknák és gránátok is hullottak a lakóépületekre.

 

Minyeralnoje lövetését követően tűz keletkezett az ukránok állásaiban.

 (Robbanások3)

https://donbasstoday.ru/vsu-razbombili-prigorod-doneczka-iz-granatomyotov/

Az ukrán hadsereg gránátvetőkből lőtte Donyeck egyik elővárosát

(Puskagránát2)

  1. 09. 01.

 

A Donyecki Népköztársaságnak a tűzszünet végrehajtását felügyelő és koordináló többoldalú Bizottságban lévő képviseletének közlése szerint ukrán katonák tüzet nyitottak a Donyeck nyugati peremén elterülő Veszjoloje településre. Erről a «Donbassz Szegodnya» tudósítója számol be.

Az ukrán hadsereg 18.58-kor nyitott tüzet a szomszédos Peszkiben (3) lévő állásaiból. Az ukránok a település lakott részére kézi gránátvetőkből hét, telepített automata gránátvetőikből pedig 12 gránátot lőttek ki. De kézi lőfegyverekből is tüzeltek.

(Peszki-állások.ua)

 

Előzőleg az ukrán hadsereg tüzet nyitott az ország déli részén lévő Szahanka településre. Ott kézi tankelhárító gránátvetőből hat gránátot lőttek ki a községre.

(Szahanka)

Megjegyzések:

 

(1)  Donyecktől északnyugatra lévő település.

Miután a végveszélybe került Donbasszt 2014 augusztusában Oroszország jelentős mennyiségű fegyverrel kisegítette a bajból, Donyeck és Luganszk néphadseregei nagy erejű ellentámadást indítottak. A donyecki fegyveres erők a június közepén elfoglalt Mariupol, Azovi-tengeri kikötőváros alá érkeztek, ahonnan a megszálló ukrán közigazgatás, de a hadsereg jó része is már elmenekült. A városba lényegében már csak be kellett volna vonulni. Donyeckben pedig már folyt a harc a repülőtér visszavételéért. (Ami azért is fontos volt, mert az ukrán hadsereg a repülőtér betonjáról még Donyeck központját is ágyúzni tudta.)

Az orosz segítségnyújtást követően a Donbassz néphadseregei lendületes ellentámadást indítottak. Az összeomlás szélére jutott ukrán hadsereg, maga Porosenkó bábelnök is FEGYVERSZÜNETÉRT RIMÁNKODOTT PUTYINNÁL. Aki hosszú távú, valamiféle tervei érdekében úgy döntött, hogy leállítja a néphadseregek offenzíváját, és a Minszkben megkötendő fegyverszünet nyomán hosszú alkudozásba kezd, HÁBORÚ NÉLKÜL MEGOLDANDÓ A DONBASSZBAN KITÖRT HÁBORÚ KÉRDÉSÉT. Minszkben már meg is kezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások. Ekkor történt, hogy a donyecki néphadsereg már bevonulni készült Mariupolba. Merkel ekkor válaszút elé állította Putyint: a minszki tárgyalások megszakadnak, ha azonnal le nem áll a néphadsereg offenzívája.

Így az orosz elnök leállíttatta a donyecki repülőtér ostromát, és megtiltotta, hogy a néphadsereg bevonuljon Mariupolba. A következmény: folytatódhatott az ukrán megszállók terrorja. A volt mariupoli repülőtérből Ukrajna leghírhedtebb, legrémületesebb börtön- és koncentrációs tábor komplexuma lett. Az ukránok időközben bevehetetlen erőddé építették ki a várost. Aminek környékén pedig a tervek szerint nyugati támaszpont létesülne – megvetve így a nyugati katonai jelenlét alapját az Azovi-tenger partján. Állandóan, élesen napirenden tartva ezzel a Krím hovatartozásának kérdését is ­– lévén hogy oda a csak immár orosz felségterületté vált Kercsi-szoroson lehet bejutni. Pont a hétvégén próbálkoztak is megint az ukránok egy újabb súlyos provokációval.

A minszki „fegyverszünet” érdekében tehát le kellett állni a donyecki repülőtér ostromával. Az ukrán hadsereg pedig tovább lőhette onnan a várost. Amikor októberben egy, a repülőtérről kilőtt ukrán lövedék iskolájuk udvarán focizó srácok közé csapódott, kioltva egy 17 és egy 14 éves fiú életét, Zaharcsenkó elnök megdühödött és parancsot adott a repülőtér ostromának a folytatására. Azzal a feltétellel tehette ezt, hogy az ostromló donyeckiek nem vethetnek be tüzérséget (miközben az ukránok akadálytalanul, következmények nélkül lőhettek továbbra is tüzérséggel).

Az ostrom így 242 napig elhúzódott, a donyecki néphadsereg, tüzérségi támogatás híján iszonyatos vérveszteségeket szenvedett, a repülőtérből jóformán kő kövön nem maradt. És noha kézenfekvő lett volna, hogy a repülőtér elfoglalása után a néphadsereg folytatja támadását, és kiűzi Donyeck északi elővárosaiból is (Avgyejevka (2), Peszki) a fővárost és környékét állandóan ágyúzó, fenyegető ukrán hadsereget – erre a kimerült, kivérzett néphadseregnek nem maradt már ereje. A „második Minszk” pedig – amit Moszkvából drákói szigorral betarttattak (miközben az ukrán hadsereg fittyet hányt rá) VÉGKÉPP MEGAKADÁLYOZTA A DONBASSZ FELSZABADÍTÁSÁT.  2015 februárja óta csak az ukrán hadseregnek voltak területi nyereségei – miután sorra elfoglalták azokat a területeket, amelyeket Lavrov zseniális találmányával, a „fegyvermentes övezetekkel”, gyakorlatilag a néphadseregtől az ukránok kezére játszottak át.