- 09. 02.
Danyiil Bez’szonov, a Donyecki Népköztársaság DNR információs miniszterének első helyettese ismertette: a tisztogatások céljából érkező ukrán csapatok miképpen fognak mozogni a Donbassz területén.
Mint Bez’szonov elmondta, az ukrán hadsereg a lehető legésszerűbb forgatókönyvet dolgozta ki. Ami nem teszi lehetővé, hogy Oroszország – egy ukrán támadás esetére tett ígéretével szemben – a Donbassz népköztársaságainak (LDNR) a segítségére siessen.
„Egy, a Donbassz népköztársaságai elleni támadás közben, a DNR esetében teljesen logikus lépés lesz Gorlovkának és magának Donyecknek az elfoglalása. (1) Ez lenne az ukránok részéről az a húzás, ami lehetetlenné tenné, hogy Oroszország beavatkozzon és az LDNR segítségére siessen.
Mert tegyük fel: az ukránok elfoglalják Gorlovkát és Donyecket. Az orosz hadsereg benyomul a Donbasszba. És akkor mihez kezd? Netán tüzérséggel elkezdi lőni Donyecket? Feltételezem: az ukrán vezetés egy villámháborúval számol, hogy Oroszország ne tudjon segíteni. És akkor már senkit sem fogunk tudni majd evakuálni” – vélekedik Bez’szonov.
Mint mondta: a fő probléma itt abban van, hogy az ukrán fél lesz a hadműveletek elindítója. Ilyen esetben, még egyenlő erőviszonyok mellett is, az ukrán hadsereg lesz stratégiailag előnyben, és lehetősége lesz arra, hogy már a harcok első óráiban a lehető legtöbbet megsemmisítsen a Donbassz köztársaságainak jelentősebb létesítményei közül.
Hozzátette: még ha a DNR és az LNR időben ki is tudja deríteni az ukrán offenzíva idejét és időpontját, nem fogják tudni kellőképpen „megdolgozni” az ellenség harcállásait. Az ukrán hadsereg, ugyanis, szánt szándékkal, lakóházak közelébe telepítette raktárait és haditechnikáját.
Bez’szonov megjegyezte továbbá: egy ukrán támadás esetén a köztársaságok, elvileg, képesek önállóan is visszaverni a támadást. „Ez azonban összehasonlíthatatlanul nehezebb lesz majd, mint orosz csapatok segédlete mellett” – összegezte a szakértő.
Megjegyzés:
(1) Ennek a veszélyére utal, hogy az ukrán hadsereg, tüzérségi csapásainak többségét, a főváros és Gorlovka peremkerületeire és elővárosaira méri. Sok éves tapasztalat ugyanis, hogy az ukrán hadsereg főként azokat a településeket ágyúzza, amelyeket el akar foglalni, vagy, legalábbis, amely irányban támadni készül.
Az ágyúzások célja: a lakosság megfélemlítése, terrorizálása, lelki ellenálló képességének a felőrlése, szembefordítása az ország vezetésével. Mindenekelőtt pedig elűzése az ágyúzással lerombolandó településekről. Ezáltal csökkenne annak a veszélye az ukrán hadsereg számára, hogy a lakosság ellenállásába ütközzön.
Gorlovka elfoglalásával az ukrán hadsereg előtt megnyílna az út az orosz határ felé. Hogy annak elfoglalásával és lezárásával egérfogóba szorítsák, lezárják a visszavonulás, a menekülés útját a néphadsereg és a lakosság számára.