https://vz.ru/news/2021/9/7/1117574.html
- 09. 07.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter hangot adott annak a véleményének, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának napirendjén a Krím kérdése is szerepelni fog.
„Egy jó hír: már alkudoznak. És ha Moszkva részéről még úgy indultak, hogy nem tudni: miről lehet majd tárgyalni, kategorikusan eltérnek a vélemények mind a napirendi pontokat, mind pedig a találkozó megítélését illetően – akkor most már a napirendről folyik az alkudozás. Mi a „Krími Platform” csúcstalálkozóval megmutattuk, hogy a Krímről sohasem feledkezünk meg. A Krím nem az a kérdés, amivel kapcsolatban kompromisszum lehetséges. Meggyőződésem, hogy a Krím kérdése minden körülmények között napirenden marad. A kérdés csupán az, hogy azt miképpen tálaljuk majd nyilvánosan” – mondta Kuleba. Erről a „Novosztyi” sajtóügynökség az „1+1” tévécsatornára hivatkozva számolt be.
Kuleba megjegyezte: Kijev kész a Putyinnal való találkozóra. Meglátása szerint azonban Moszkva „folyvást keresi a kifogást, amivel kitérhet a találkozó elől.” „Ma azt mondják, hogy nem akarunk a Krímről tárgyalni. Holnap pedig kitalálnak még valami mást. Mi azonban felszólítjuk Oroszországot, hogy egyezzen bele mégiscsak ebbe a találkozóba. Folytassunk nyílt párbeszédet arról, miként lehet véget vetni az országunk elleni orosz agressziónak és végrehajtani területeink de-okkupációját” – mondta Kuleba.
Korábban Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán fél készen áll Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójára. Moszkvában erre az volt a válasz, hogy éppenséggel Kijev az, amelyik kitér az elnöki találkozót érintő közvetlen kapcsolattartás elől Oroszországgal. Ha pedig Kuleba csakugyan a kapcsolatok felújítását szeretné, akkor tudja, hogy ezzel kapcsolatban mi a teendője.
Ezt megelőzően Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: Putyin kész a párbeszédre Zelenszkijjel – azon kérdések kivételével, amelyeket fölösleges megvitatni. Putyin maga arról beszélt, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok helyzete abnormális, természetellenes. Az orosz államfő akkor kifejezte reményét, hogy a két ország közötti kapcsolatok helyreállnak. Mégpedig „minél előbb, annál jobb”.
A Krím egy népszavazást követően vált oroszországi régióvá, amelynek során a szavazáson résztvevők több mint 96 %-a az Oroszországgal való újraegyesülés mellett tette le a voksát. (1) Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor hangsúlyozta, hogy a Krím hovatartozásának kérdése egyszer s mindenkorra le van zárva.
https://russian.rt.com/world/news/903525-ssha-rossiya-minskie-soglasheniya?utm_source=smi2
Az Egyesült Államok a minszki megállapodások végrehajtására szólította föl roszországot
A kijevi amerikai nagykövetség azt ajánlja Oroszországnak (2), hogy hajtsa végre minszki kötelezettségeit (3), és szolgáltassa vissza Ukrajnának a határai fölötti teljes ellenőrzését.
- 09. 05.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy maradéktalanul hajtsa végre minszki kötelezettségeit” – áll az amerikai diplomáciai képviselet Facebook-oldalán.
A nagykövetség ragaszkodik hozzá, hogy az EBESZ számára tegyék lehetővé az orosz-ukrán határon a megfigyelés folytatását, illetve állítsák vissza Ukrajna számára a határai fölötti ellenőrzést.
Amint az Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már kijelentette: az ukrán vezetésben nincs meg az az akarat, hogy végrehajtsa a minszki megállapodásokat.
Augusztus 31-én Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető az Ukrajna és az Egyesült Államok között, a védelem területén történő együttműködés új szakaszáról beszélt.
Megjegyzések:
(1) Valamiért még nálunk is, akik pedig tiltakozunk a Krím orosz annexiójának vádja ellen, elsikkad e vád cáfolatának egy kézenfekvő ténye. Nevezetesen, hogy a 2014. március 16-i krími népszavazás SZAVAZÓCÉDULÁIN KÉT LEHETŐSÉG IS VOLT. A másik lehetőség pedig az volt, hogy ARRA IS LEHETETT SZAVAZNI, HOGY A KRÍM (illetve Szevasztopol) MARADJON UKRAJNA RÉSZE.
Az annexió olyan területfoglalás, amikor a rajta élőket nem kérdezik meg arról: beleegyeznek-e abba, hogy lakóterületük egy másik állam része legyen.
A KRÍMBEN AZONBAN MEGKÉRDEZTÉK. A FÉLSZIGETEN ÉLŐK 2,51, Szevasztopol szavazópolgárainak 3,38 SZÁZALÉKA SZAVAZATÁVAL ERŐSÍTETTE MEG, HOGY Ő UKRAJNA RÉSZE SZERETNE MARADNI. És miért annexió az, ha a lakosság elsöprő többségének akarata érvényesül – a krímiek 96,77, a szevasztopoliak 95,6 %-a vissza akart térni oda, ahonnan hat évtizeddel korábban, akaratuk ellenére, kiszakították őket. Arról őket magukat kell megkérdezni, miért csupán 2,5-3,5 százalékuk élt azzal a lehetőséggel, hogy Ukrajnában maradhasson. De, ismétlem, A LEHETŐSÉG NYITVA ÁLLT.
(2) Sajátos, mondhatni újszerű diplomáciai gyakorlat az, hogy az egyik országnak egy másik országba akkreditált nagykövetsége EGY HARMADIK ORSZÁGOT UTASÍTGASSON.
(3) Nem lehet elégszer elmondani, GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT. Egy szerződés végrehajtását nem ellenőrizheti az, aki maga is végrehajtani tartozik azt. A kettő összeegyeztethetetlen.
A minszki szerződést annak a három országnak kell végrehajtania, akik részesei – szembenálló felei a Donyec-medencei konfliktusnak. Ezek: Ukrajna, és a két népköztársaság: a Donyecki és a Luganszki.
Ha Nyugaton úgy gondolták, hogy Oroszország a konfliktus résztvevője, akkor hogy’ egyezhettek bele abba, hogy a szerződés végrehajtását ellenőrizze? Ám nincs mese! Bármelyik üzletbe bemegyünk, ott lóg a felirat:A PÉNZTÁRTÓL VALÓ TÁVOZÁST KÖVETŐEN REKLAMÁCIÓNAK HELYE NINCS!
- Kidolgozták a minszki megállapodást. Abban úgy állapodtak meg, hogy van három, a szerződést végrehajtani köteles, illetve három olyan, aki a végrehajtást felügyeli. Közöttük Oroszország, AKIRŐL ÍGY ELISMERTÉK TEHÁT, HOGY NEM RÉSZESE A KONFLIKTUSNAK. (Megvették az árut).
- A megállapodást aláírták. Vagyis kiállították a blokkot. Amivel odamentek a pénztárhoz.
- A pénztáros szignálja a blokkot, és beüti a gépbe. VAGYIS ÉRVÉNYESÍTI A VÁSÁRLÁST. – Az aláírt minszki megállapodást ELVITTÉK NEW YORKBA. Ahol az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag jóváhagyta a minszki megállapodást, és nemzetközi jogi okirattá emelte azt.
ÉS INNENTŐL KEZDVE REKLAMÁCIÓT NEM FOGADUNK EL. Csak huligánok kezdenek ordítozni más, olcsóbb árut követelve.