https://ria.ru/20210925/franchetti-1751779218.html
Orosz és külföldi közéleti személyek követelték, hogy Csehország bocsássa szabadon Francsettit
- 09. 25.
Orosz és külföldi közéleti személyiségek követelték, hogy Csehország azonnali hatállyal bocsássa szabadon azt az orosz állampolgárt, Alekszandr Francsettit, akit a Krímben a „Krími Tavasz” egyik résztvevőjének neveznek. Ez áll a “Freе Franchetty” („Szabadságot Francsettinek!”) elnevezésű nemzetközi videokonferencián elfogadott határozatban
Francsettit a cseh rendőrség szeptemberben, a prágai repülőtéren vette őrizetbe, egy Ukrajnában kiadott elfogatási parancs alapján. Alekszandr Basztirkin, az orosz Állami Nyomozati Bizottság elnöke utasításba adta annak kiderítését, hogy milyen okokból és jogi alapok folytán vették őrizetbe az orosz állampolgárt. Francsetti őrizetbe vételével kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy az orosz állampolgárokkal szembeni barátságtalan akcióknak következményei lesznek. A külügyi tárca mindent elkövet azért, hogy segítségére legyen az orosz állampolgárnak. Oroszország elvárja, hogy a cseh hatóságok engedjék szabadon Francsettit.
A Krím egy 2014 márciusában megtartott népszavazást követően vált Oroszország részévé. Ennek során a Krím választópolgárainak 96,77 %-a, illetve Szevasztopol lakóinak 95,6 %-a foglalt állást az Oroszországhoz történő csatlakozás mellett. (1)
Ukrajna változatlanul saját, ám ideiglenesen megszállt területének tartja a Krímet, Az orosz vezetés nem egyszer kijelentette: a Krím lakossága demokratikus módon, a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával teljes összhangban szavazott az Oroszországgal való újraegyesülésre. Mint Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta: a Krím kérdése ezzel „egyszer, s mindenkorra lezárva”.
Megjegyzés:
(1) Érthetetlen módon egy nagyon lényeges momentum ennek során elsikkad. Az, tudniillik, hogy a referendum szavazócéduláján nem egy, hanem két kérdés – KÉT VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG – is szerepelt. A megfelelő kérdés beikszelésével LEHETETT SZAVAZNI ARRA IS, HOGY A KRÍM MARADJON UKRAJNA RÉSZE. És szavaztak is: a krími választópolgárok 2,51 %-a, külön a szevasztopoliaknak pedig 3,38 %-a fejezte ki azt a kívánságát, hogy a félsziget, illetve városuk maradjon Ukrajna része.
Márpedig ez alapvetően cáfolja azt az általánosan elterjedt értékítéletet, miszerint Oroszország annektálta volna a félszigetet. Az annexió ugyanis azt jelenti, hogy egy területet, AZ OTT ÉLŐK MEGKÉRDEZÉSE NÉLKÜL, AKARATA ELLENÉRE EGY MÁSIK ÁLLAM ELFOGLAL ÉS MAGÁHOZ CSATOL.
Esetünkben azonban A LAKOSSÁGOT MEGKÉRDEZTÉK. AZ EMBEREK ELŐTT OTT VOLT A LEHETŐSÉG, HOGY SZAVAZATUKKAL ADJANAK HANGOT ANNAK, HOGY ŐK UKRAJNA RÉSZE AKARNAK MARADNI. És hogy miért csupán egy elenyésző kisebbség választotta ezt a lehetőséget? – nos, ezt tőlük kell megkérdezni. Bizonyos, hogy nagyon sok, MELLBEVÁGÓ ÚJDONSÁGOT TUDNÁNAK EZZEL KAPCSOLATBAN MONDANI. Ha már a világsajtó eltagadta, elhazudta a félszigeten végmenő valós eseményeket.