https://kiszo.net/2021/08/31/magyarorszag-kiiktatta-ukrajnat-a-gazszallitasbol/
A következő 15 évben a Magyarországra érkező, hosszú távra lekötött orosz gázszállítmányok elkerülik Ukrajnát – ez az egyik lényeges pontja a Szijjártó Péter magyar külügyi tárcavezető és Alekszej Miller Gazprom-főnök minapi szentpétervári megállapodásának lényege.
Az új szerződés alapján október elsejétől indul meg a gázszállítás Magyarország irányába. Szijjártó Péter elmondta, hogy a kontraktus évi négy és fél milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik, ezt a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: három és fél milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve egymilliárd köbmétert Ausztria felől.
Ukrajna irányából tehát ezek alapján nem érkezik októbertől gáz magyarországi felhasználásra, legalábbis ezen szerződés keretében. Mindez ugyan nem jelenti azt, hogy teljesen elzárnák a csapokat Beregdarócnál, írja a szerződést részletező cikkében a Magyar Nemzet. Az infrastruktúra továbbra is működik, Ukrajna ezzel a döntéssel nem veszíti el teljesen tranzitország szerepét, hiszen az elmúlt évtizedekhez hasonlóan ezen az útvonalon – és egyúttal Magyarországon keresztül – is teljesítenie kell a Gazpromnak más nyugati irányú szállításait. Ha pedig szerencséje van, Ukrajna az így felszabaduló kapacitást máshogyan értékesítheti.
Ugyanakkor több mint jelzésértékű, hogy hosszú távon nem számolnak a felek az igen régóta rendelkezésre álló ukrán útvonallal. Moszkvának nem újdonsült célja, hogy a nyugati irányú gázszállítás megkerülje Ukrajnát, tekintettel az árakat és a mennyiségeket érintő folyamatos vitákra. Ezek vezettek az emlékezetes, 2009. január 1-i eseményhez, amikor Oroszország leállította a gáz küldését, a helyzet pedig csak napokkal később oldódott meg, addig Európa vacogott.
A Gazprom már ezt megelőzően elindította a Déli Áramlat nevű gázvezeték-projektjét, amely Oroszországból a Fekete-tengeren, a Balkánon és Magyarországon keresztül ért volna el Ausztriába. A projektet az Európai Bizottság fenntartásai miatt le kellett fújnia 2015-ben, de 2011-re már elkészült az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren közvetlenül összekötő Északi Áramlat első vezetéke. Az Északi Áramlat 1 és 2 projekteket kivitelező cégekben közvetlenül birtokol 51 százalékot a Gazprom.