A Donbassz felszabadulásának forgatókönyvei

https://newsua.ru/news/60158-ves-donbass-vojdet-pod-kontrol-ldnr-ishchenko-nazval-stsenarij-sobytij?utm_source=push&utm_medium=news&utm_campaign=onesignal

  1. 10. 06.

Mint Rosztyiszlav Iscsenkó politológus kijelentette: Ukrajna szétesésével egy időben az egész Donbassz fölött helyreáll a Donyecki és Luganszki Népköztársaság ellenőrzése. (1)

A további távlatokat tekintve megjegyezte: az LDNR „Párizs bevétele után” (2) szerez majd újabb területeket. Ezen nyilván Kijev bevételét értette.

„Az egyébként világos, hogy csak két variáció lehetséges. Vagy az Ukrajna elleni hadműveletek, amelyek az ország szétesésével, lerombolásával járnak majd együtt. Ami után beszélhetünk majd egy új ország létrejöttéről, illetve arról, hogy különböző területek különböző országok részeivé lesznek, stb. Ha már nem lesz ukrán állam, nem lesz kivel szemben területi igényeket megfogalmazni” – fejtegette a politológus.

A szakértő ugyanakkor egy másik forgatókönyv létezéséről is beszélt.

„Ukrajna széthullása esetén a maradék területeket előbb katonai, majd politikai ellenőrzés alá kell vonni. Minden egyéb forgatókönyv azt feltételezi, hogy az LDNR, a Krím jogállásának megfelelően, csatlakozik Oroszországhoz.

Emlékeztetnénk arra: korábban Iscsenkó azt állította, hogy egy Oroszországgal való háború esetén, a hadműveletek kezdetétől számított maximum két-három hétig számíthatna arra, hogy a Dnyeper vonalán lévő nagyvárosokban a hadsereg képes lenne szervezett ellenállást tanúsítani.

 

https://newsua.ru/news/60146-polsha-i-vengriya-podelyat-nazvan-vozmozhnyj-srok-likvidatsii-ukrainy

Ukrajnát legkésőbb 2050-ig felszámolhatják. A lengyelek és a magyarok pedig felosztják

  1. 10. 07.

Jevgenyij Murajev volt parlamenti képviselő megnevezte Ukrajna felszámolásának lehetséges időpontját.

Murajev hangsúlyozta: az ország nehéz gazdasági helyzetben van, ami miatt nincs elég pénz az állam normális működtetésére. Ez pedig rövidesen kiváltja a polgárok elégedetlenségét. Ami az országlakosok közötti szembenállást eredményezheti.

Mint szavaiból kiderül: előfordulhat, hogy az ország nem éri meg a 2050-et.

„Itt van nekünk a Kuleba, aki arról ordibál, hogy az oroszok 490 ezer útlevelet kiadtak a Donbasszban. És a románok hány útlevelet adtak ki? És a magyarok? És a lengyelek hány lengyelkártyát osztottak szét? Nézzék csak meg: ezek az országok mind a rosszakaróink. (3) Amikor majd egymásnak esünk, ezek teljes egyetértésben sietnek majd minket megmenteni. És viszik magukkal az etnikai lakosságot. Fölemlegetik majd, hogy Galícia a Molotov-Ribbentrop paktumig Lengyelország része volt, Kárpátalja pedig, 1945-ig, Magyarországé” – mondta Murajev.

Aki felszólította az ukrán vezetést, hogy kezdjenek el az országgal foglalkozni, lássanak hozzá az országon belül érvényes játékszabályok felülvizsgálatához, „ássák el a csatabárdokat”, és tűzzenek ki egy közös célt. A politikus hozzátette: Ukrajna gondjait az ország államszövetséggé való átalakítása oldja meg. (4)

„Egy nagy, olyan országnak, ahol egységesek a jogszabályok, de az egyes régiók széleskörű hatáskörökkel rendelkeznek, egyszerűbben és előnyösebben tudnak együttműködni a szomszéd országokkal” – vonta meg a mérleget Murajev.

Megjegyzések:

(1)  A két népköztársaság együtt: LDNR

2014. május 11-én a Donbassz még egységesen vett részt a függetlenségi népszavazáson. Azon a nyáron azonban, egy nagy erejű offenzíva keretében, az ukrán hadsereg el (vissza) foglalta a 70 százalékát. „Donbassz” néven egyelőre erről a 30 százalékról van szó. Az orosz diplomácia csak újabban hozza szóba, hogy a Donbassz területi integritását helyre kell állítani.

(2)  Miután Napóleon 1812 nyarán Oroszországba betört seregét kiűzték, az orosz hadsereg folytatta támadását, és 1813 őszén bevonult Párizsba.

(3)  Számot kell vetni a realitással: Jevgenyij Murajev ugyan ellenzéki politikus, a rezsim bírálója – de ukrán. Bizonyos nemzeti korlátoltságon ő sem tudja magát túltenni.

(4)  A föderalizáció gondolatával már elkéstek. Amikor a Donbasszban, 2014 áprilisában, Szlavjanszk környékén először megszóltak a központi kormány által a helyi fegyvertelen lakosság ellen küldött hadsereg ágyúi, akna- és gránátvetői, hullani kezdtek az első bombák – azzal szétlőtték a megegyezésnek még a legkisebb lehetőségét is. (Sőt, még hamarabb, két hónappal korábban, amikor szélsőséges fegyveresek intéztek gyilkos támadást a Kijevből hazafelé tartó krími tüntetők autóbusz konvoja ellen, órákig gyötörve, terrorizálva az utasokat, hét embert pedig KIVÉGZÉSSZERŰEN AGYONLŐTTEK PISZTOLYAIKBÓL – és ami után a Krím, a Donbassz, a többi vidék orosz lakossága egy emberként kiáltott föl: mi egy ilyen fasiszta országban többé nem tudunk és nem is akarunk élni). A Krímnek sikerült kitörnie, a Donbassz kétségbeesetten küszködik, messze nem mindig támogatva határon túli nemzettestvéreitől. De ahol eltiporták a helyi lakosság ellenállását, ott is, az emberek, az első adandó alkalommal a lábukkal fognak szavazni.