- 10. 12.
Valerij Klocsok politikai elemző, a Growford Institute szakértője kijelentette: Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes oroszországi látogatása azt jelzi, hogy kezdetét veszi a minszki megállapodások átformattálásának a folyamat.
A szakértő rámutatott: még néhány hónappal ezelőtt, a két köztársaság (LDNR) képviselői jelezték azt a kívánságukat, hogy teljes jogú résztevőkként szeretnének bekapcsolódni a Donbasszról a normandiai formátumban (1) zajló tárgyalásokba. Klocsok úgy véli, hogy a Donbassz köztársaságainak az Egyesült Államokkal együtt történő bevonása a normandiai formátumban történő tárgyalásokba a világ szemében legitimálni fogja Donyecket és Luganszkot.
„Pár hónapja az LNR és a DNR un. külügyminisztériumainak (2) képviselői levelet írtak Kozaknak. (3) Ebben kifejezték azt az óhajukat, hogy szívesen csatlakoznának a Normandiai Formátumhoz – netán úgy is, hogy annak tagja lesz az Egyesült Államok is. (4) Mert mi is történik ezzel. Az a tény, hogy ezek a kvázi-köztársaságok az Egyesült Államokkal együtt részesei lesznek a Normandiai Formátumnak, az bizonyos mértékig legitimitást ad az Ukrajna és az LDNR közötti kétoldalú megbeszéléseknek. (5) Amihez régóta ragaszkodik Oroszország.
Szabadjon felhívnom a figyelmüket: a világ szemében – a minszki megállapodásokon kívül – nem létezik más módja az Ukrajnában zajló háború befejezésének. Látjuk: mi minden veszéllyel járnak a minszki megállapodások. (6) De minden a föntebb említetteket, az átformattálás felé tendáló mozgás létét erősíti” – vélekedik Klocsok. Aki megjegyezte: Nuland mostani látogatása csupán a kezdete a Donbassz helyzete átformattálásának.
„Ez van a mögött, hogy megszületett ez a levél Kozaknak, amit tovább passzoltak az USA-hoz – és még Lavrov orosz külügyminiszter is kitért erre. Ez nem fog menni máról holnapra, beletelhet még egy fél év, vagy egy egész is. Ezért is indították most el ezt a folyamatot. Az én szememben ilyen kezdet Nuland oroszországi látogatása. Mivelhogy nem véletlenül bökték ki, hogy Nuland, minden bizonnyal, találkozni fog Kozakkal. Kozak pedig kulcsfigura Moldovával (7) és Ukrajnával kapcsolatban is” – foglalta össze a szakértő.
Mint emlékezetes, Victoria Nuland tegnap (október 11-én) hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Kozakkal való találkozóját október 13-án tervezik.
Megjegyzések:
(1) Normandiai formátum: 2014 nyarán, a szövetségesek normandiai partraszállásának 70. évfordulós ünnepségeire Európa, a világ sok állam- és kormányfőjét. A házigazda francia elnök kezdeményezésére, az ünnepségek margóján találkozott egymással a francia, az orosz és az ukrán elnök, valamint Angela Merkel kancellár. Ők a „Normandiai Négyek”, belőlük áll a „Normandiai Formátum”. A frissen kirobbant kelet-ukrajnai (Donbassz) konfliktus rendezése céljából megállapodtak egy állandó tárgyalási fórum létrehozásában. Lukasenkó belorusz elnök e célra színhelyül felajánlotta Minszket, amit a többiek el is fogadtak. Ott, a „Prezident” hotelben folynak mindmáig a tárgyalások – plenáris üléseken, illetve szakbizottságokban. Ott dolgozták ki, és írták alá az első (2014 szeptember), majd a második fegyverszüneti megállapodást (2015 február). Noha Ukrajna sem az első, sem a második megállapodásból egy betűt sem hajtott végre, 2015 februárban aláírták a második fegyverszünetet – egyben tárgyalások kezdődtek a háború utáni rendezésről. (Ez olyan, mintha 1945-ben – még Hitler életében, a harci cselekmények közepette – összevonták volna a jaltai és a potsdami konferenciát.)
(2) Orosz származású, de amerikai politológusról van szó, aki a nyugati szóhasználattal él.
(3) Dmitrij Kozak – az orosz elnök hivatalának vezető-helyettese. Elnöki különmegbízott, a Minszkben folyó tárgyalásokon az orosz küldöttség főtárgyalója.
(4) Eddig Zelenszkij mesterkedett azon, hogy átalakítsa a minszki formátumot, bevonva oda az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Kanadát – így erősítve ott a nyugati túlsúlyt. Formailag itt mintegy elébe mennek. Putyin elnök azonban nem ilyen, hanem egészen más megfontolásokból karolja most fel az USA bevonását a minszki tárgyalásokba. Azzal már jó ideje mindenki tisztában van, hogy a „Minszk-2” is régóta kiszenvedett – csak senki sem merte felvállalni ennek kimondását. Most Putyin elnök, ezzel a húzásával, véget vetett ennek a nyűglődésnek – és a kezébe vette az irányítást.
(5) A minszki megállapodás, rendezési terv értelmében a Donbassznak különleges státuszt kell adni, Ukrajnán belül. Az ezzel összefüggő lépések megtételéhez a minszki megállapodások állandó egyeztetéseket, együttműködést írnak elő a kijevi rezsim, és a népköztársaság között. Az Egyesült Államokkal és a két köztársasággal kibővülő formátum mostantól elkerülhetetlenné teszi, hogy Kijev együttműködjön Donyeckkel és Luganszkkal. Ezt obstruálni az amerikaiak orra előtt – mint ahogy a rezsim tette ezt mindeddig – már fölöttébb bajos lesz.
(6) A két malomkő között őrlődő, a saját szélsőségeseitől rettegő kijevi rezsim számára ez csakugyan nagyon kockázatos. Ezért sem merték megtenni mindeddig a legapróbb lépést sem a megállapodások végrehajtása érdekében,
(7) Ukrajna kicsinyke délnyugati, szomszédja, Moldova ellentmondásos képet nyújt. A hivatalos Kijev és Kisinyov között eddig is jó viszony volt. Mióta azonban az Amerikából hazatért, román állampolgárságú, feltétlen Nyugat-barátságáról ismert Maia Sandu megnyerte az ottani elnökválasztást, a két rezsim szoros együttműködésben van. Együttesen tervezgetik az 1990-ben kivált Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaság (PMR) lerohanását és visszakényszerítését Kisinyov fennhatósága alá. Az Oroszországgal ellenséges viszonyba lévő Moldova azonban most bajba került a gázellátást illetően. Így győzött a józan belátás: Kisinyov is az ukrajnai vezetékeket elkerülő hosszútávú megállapodást kötött a Gazprommal, ami újabb fájdalmas csapás Kijev, és annak tervei számára.