Egy ukrán lap közölte: az ország külügyminisztériuma engedélyezte, hogy a Vörös Kereszt képviselője fölkeresse Koszjakot

https://incident.obozrevatel.com/crime/v-mid-zayavili-chto-ukraina-dopustit-k-zaderzhannomu-na-donbasse-ofitseru-rf-predstavitelej-krasnogo-kresta.htm

  1. 10. 21.

A Nemzetközi Vöröskereszt és más szervezetek képviselői engedélyt kaphatnak, hogy fölkeressék Andrej Koszjakot, az „LNR” haramiáját, aki miatt a Donbasszban akadályozták az EBESZ Megfigyelő Missziójának munkáját. Koszjakot akkor fogták el, amikor az ukrán hadsereg állásainál végzett felderítést. (1)

Az OBOZREVATEL-nek október 21-én adott kommentárjában Oleg Nyikolenkó, az ukrán külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az a tény, hogy az orosz fegyveres testületek tagját (2) felderítői tevékenysége közben fogták el, illetve az illető, dokumentáltan, részt vett az Ukrán Fegyveres Erők elleni harcokban (3) újabb bizonyítéka annak, hogy a Donbasszban folyó konfliktusért Oroszországot terheli a felelősség.

„A nemzetközi közösségnek látnia kell, hogy Oroszország kiket küld harcolni az ukrán nép ellen” (4) – jegyezte meg Nyikolenkó

A külügyi szóvivő közölte továbbá: a tárca a külföldi országok nagykövetségeihez fordult, azzal a követeléssel, hogy tájékoztassák a külföldi országokat az orosz agresszió bizonyítékairól, illetve a „normandiai formátum” egyik országa által elkövetett súlyos jogsértésekről.

Nyikolenkó emlékeztetett arra, hogy Koszjak letartóztatásban van. Erről a Luganszk megyei Szeverodonyeck városi bíróság (5) döntött. A haramiával közölték: az ukrán Büntető Törvénykönyv 2. fejezete 260. cikkelyének alapján azzal vádolják, hogy törvénytelen fegyveres testületek tagja volt.

Mint azt az OBOZREVATEL közölte:   

 

Megjegyzések:

 

(1)  Ebben a mondatban több ellentmondás is van. Először is: ha Koszjak az ukrán hadsereg ELHAGYOTT állásait fényképezte, akkor, mégis, kik fogták el? Egyáltalán: mi felderíteni való lett volna egy kiürült, elhagyott állásban? Másodszor: ha Koszjak látja, hogy ott ellenséges katonák vannak, akkor nyilván nem megy oda, ahol lelőhetik, vagy elfoghatják. Harmadszor: a tűzszüneti megállapodás alapján ott nem tartózkodhattak volna katonák.

Az, ellenben, lehetséges, hogy az „elhagyott” állásban lévő katonák észrevették, hogy a megfigyelő tiszt megindul feléjük. És lebújtak. A luganszki alezredes meglátott valamit. Odament, hogy megnézze: csakugyan van-e ott valaki vagy valami. És amikor elég közel ért, az ukránok kiugrottak, leteperték, megkötözték, és a sokszorosan, alapos gondossággal körbetekert ragasztószalaggal teljesen bebugyolálták a fejét.

Ez azonban csak arra az esetre érvényes, ha elfogadjuk az ukrán verziót. Az igazság ezzel szemben az, hogy Koszjak a „senki földjén” állt, ott ügyelt a dolgozók biztonságára. Ott rohanták le, és hurcolták át, erőnek erejével ukrán területre.

(2)  Áldozatukat kinevezték orosz tisztnek. Holott másutt azt róják fel: 2014-ben UKRÁN ÁLLAMPOLGÁRKÉNT FOGOTT FEGYVERT a törvényesnek önmagukat tartó haza- és nemzetáruló rezsim fegyveres rezsim ellen. Mindeközben foglyuknak a LUGANSZKI katonakönyvét tartják a kezükben, abban az áll, hogy áldozatuk a 2014-ig ukrajnai Luganszk megye Alcsevszk városának szülötte, ott is él most is, orosz útlevelét pedig csak tavaly februárban kapta kézhez.

(3)  Azt ukrán részről is közölték, hogy foglyuk július óta a megfigyelő misszió tisztje. Mivel a jog nem visszamenőleges hatályú, így azért már nem lehet őrizetbe venni, amit az adott pillanatban már nem csinált. Júliusban ő megszűnt a luganszki néphadsereg katonája (tisztje) lenni. Egy alapvetően békés célú missziónak lett a tagja, ahol azért alkalmazták, mert KORÁBBI katonaként megvannak a jelen munkájához szükséges katonai ismeretei. Ha úgy tetszik, tulajdonképpen, munkakörét tekintve megszűnt luganszkinak lenni. Az egy dolog, hogy Luganszk őt delegálta ebbe a NEMZETKÖZI TESTÜLETBE, amelynek tagjai se nem ukránok, se nem donyeckiek és se nem luganszkiak. Ahogy az Unióban, az ENSZ-ben megválasztott magyar tisztségviselők is (optimális esetben) nem Magyarországot, hanem az őket megbízó, alkalmazó nemzetközi szervezetet képviselik.

(4)  Ebben a demagóg állításban benne van AZ EMBERRABLÁS IGAZI CÉLJA: Oroszországon, annak jó hírnevén ütni egyet. Bármivel kapcsolatban, amit a fogolyból ki tudnak majd húzni, A FŐ VÁDLOTT: OROSZORSZÁG lesz. (És egészen szörnyű vádpontok lesznek. A LEGSÚLYOSABB, VÁRHATÓAN, „HÁBORÚS BŰNTETT” LESZ.

(Ezzel összefüggésben Oroszország ellen már két ügyben folyik eljárás. Az egyik a Donbassz fölött 2014 nyarán lelőtt maláj utasszállító ügye, amivel kapcsolatban, Hágában, egy holland bíróságon tavaly március óta folyik a per. A másik ügy: az orosz Wagner magánhadsereg zsoldosai által a Donbasszban állítólag elkövetett háborús bűntettek kérdése. Tavaly júliusban majdnem sikerült Kijevbe téríteni egy, hitük szerint venezuelai munka ígéretével tőrbe csalt 33 fős fegyveres vagyonőr csoportot. Miután az az akció nem sikerült, úgy másfél hónapja, a prágai repülőtéren – ukrán elfogatóparancsra – őrizetbe vettek egy hazafelé induló orosz állampolgárt, aki kiadatási őrizetbe várja további sorsát. A férfi 2014-ben a „Krími Tavasz” idején (fegyvertelen) polgárőr egységeket szervezett. Ennek ürügyén kérték Prágától a kiadását. Amit ha a cseh fél teljesít, a szerencsétlenre, ugyancsak kínvallatásokkal, „háborús bűntetteket” fognak rávarrni. És a minap Andrej Koszjak számára „tartogatott” egyik bűnügy is „háborús bűntettekről” szól.

(5)  2014 nyarán az ukrán hadsereg elfoglalta a korábbi Luganszk megye legnagyobb részét. Mivel a megyeszékhely még továbbra is a népi erők kezén van, ezért Szeverodonyecket tették meg ideiglenes megyeszékhelynek.

(6) Azóta kiderült, hogy azon a napon az ukránok még egy luganszki megfigyelőt is el akartak rabolni. Valószínűleg kettejüket együtt. Ezzel máris megdőlt az előbb ismertetett ukrán meseváltozat. Az esetről kiderült (az vélelmezhető), hogy a másik megfigyelő – látva, hogy társát fegyveresek megtámadják és magukkal hurcolják – gyorsan elbújt. Így őt nem vették észre. A kérdés: ha ő is ott van, ahol az ukránok mondták akkor hová tudott volna elbújni támadói elől?

Vajon véletlen-e, hogy az EBESZ misszió nem számolt be jelentésében a második ember elrablására tett kísérletről is?

(7)  Az ukránok, mikor megnézték a foglyuktól elkobzott mobilon lévő videót, „rögtön tudták”, hogy a beste szakadárok az ukrán állásokat lövik tüzérséggel. Luganszki részről azt állítják: lőkiképzés volt. (Amit erősít, hogy nem látni-hallani választüzet.)

És ha tényleg az ukrán állásokat lövik? Akkor mi van? Mióta háborús bűntett az, ha háborúban, nyílt csata közben, a szembenálló hadseregek lövik egymást (feltéve, hogy ezt nem tűzszünet idején teszik)? Mintha háború idején a hadseregeknek nem az lenne a dolguk, hogy az ellenséget lőjék. (Az, mondjuk, az ukránok rendszeres szokása, hogy, tűzszünetek idején – mindig ők, elsőként, tüzet nyitnak.)