- 10. 26.
Nemrégiben Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök utasította a katonákat és a rendvédelmi szervek dolgozóit (1): készüljenek fel egy korlátlan háborúra a Donbasszban. Az erről szóló információt – a kormánykörökben dolgozó forrására hivatkozva – egy ukrán Telegram-csatorna tette közzé.
Hasonló nyilatkozatokból rengeteg volt az utóbbi időben. És nem csak Zelenszkijtől, hanem csapatának tagjaitól és a Védelmi Minisztériumban dolgozó legkülönbözőbb, magas beosztású parancsnokoktól is.
A múlt héten például Alekszej Aresztovics az elnöki hivatal tanácsadója közölte: „egy esetleges orosz támadás” esetére már kilenc forgatókönyv készült. És Kijev felkészült bármelyikre közülük.
A Kijevben megtartott „Jaltai európai stratégiai fórumon” pedig Zelenszkij, a nyilvánosság előtt nevezte valószínűnek egy korlátlan háború lehetőségét a két ország között. Azzal vádolva egyszersmind Oroszországot, hogy az „a Donbasszban nem akar véget vetni a konfliktusnak”. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője akkor meg is jegyezte: a Kreml „sajnálja” az ukrán elnök efféle kijelentéseit, és nem akarnák átadni magukat az ilyen „apokaliptikus várakozásoknak”,
Amikor persze a kijevi héják egy Oroszország elleni háborúról beszélnek, szavaikban több a hetvenkedés. Az orosz hadsereg túl nagy falat az ukrán hadsereg számára, és soha nem is bocsátkoznak vele nyílt harcba. De hogy célzott megtorló csapásokat mérjenek a Donbassz köztársaságaira, az nagyon is belefér a mostani ukrán hadfiak felfogásába.
Oleg Nyemenszkij, a Stratégiai Kutatások Orosz Intézetének tudományos főmunkatársa, például, feltételezte: Zelenszkij számára egy, a délkeleten kezdődő nagy háború „az utolsó olyan szalmaszál, amibe még belekapaszkodhat”.
„Ukrajnában szemlátomást éleződnek az ellentétek. Aminek következtében megvan a veszélye – a nagyon nyugtalanító veszélye – annak, hogy egy, a Donbasszban kirobbanó háború révén akarják majd csökkenteni a belső ellentmondásokat, vagy legalábbis elterelni a közvélemény figyelmét ezekről az ellentmondásokról” – mondta a politológus.
Hozzátette: „kijevi kormánykörökben egy sor szakértő nyíltan vitatja ezt a változatot, és azt nagyon is komolyan veszik.”
Ugyancsak mai hír, hogy a Donbasszban mostanra gyakorlatilag nem maradtak szürke zónák. (2) Marina Harkova, a DNR (3) katonai megfigyelője jelentette: ukrán katonák az ország déli határainál elfoglaltak egy szürke zónát. A telmanovói járásban lévő Novomarjevka településről van szó, ami egy szürke zónában, semleges övezetben terül el.
Rögtön a haditudósító jelentése után érkezett a hír, hogy ugyanazon a környéken az ukránok elfoglalták Sztaromarjevka települést is. (4)
Ha tehát mindezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor levonhatjuk a következtetést: Kijev új időpontot tűzött ki a Donbassz köztársaságainak elfoglalására.
Megjegyzések:
(1) Olyan fegyveres testületek (rendőrség, a titkosszolgálatok, stb.) munkatársai is bekapcsolódnak a Donbassz területén folyó hadműveletekbe, akiket munkájuk – jog és törvényesség szerint – az országon belül ellátandó feladatok elvégzéséhez köt. Nemrégiben – készülve az újabb offenzívára – az ilyen fegyveres testületek munkatársai számára is tartottak katonai továbbképzést. Ezek számára főként az elfoglalni tervezett településeken adódnak majd feladatok: a lakosság ellenállásának letörése, annak pacifikálása, a megtorlás, a terror, a korábbi ukrán világ helyreállítása. Ezeket – olykor pedig valamennyi fegyveres erőt és testületet emlegetik az orosz „sziloviki” elnevezéssel.
(2) A szürke zónák (demilitarizált övezetek – Lavrov külügyminiszter „zseniális” találmánya, rögeszméje. Lényeg, hogy az ilyen semlegesített területekről ki kell vonni minden fegyveres erőt és fegyverzetet. Az ember legföljebb azon gondolkodhatott el: az ilyen szürke övezetek számára MIÉRT KIZÁRÓLAG A NÉPI ERŐK ÁLTAL ELLENŐRZÖTT TERÜLETEKBŐL CSÍPTEK LE TERÜLETEKET – az ukránok ellenőrizte területekből egy talpalatnyit sem. Lavrov külügyminiszter jobb ügyhöz méltó buzgalommal hajtotta ezt a rögeszméjét, még akkor is, amikor pedig már százszor bebizonyosodott, hogy az ukránok az első adandó alkalommal megkezdik visszaszivárgásukat. Majd látva, hogy ezt következmények nélkül megtehetik, a védtelenné vált területekre, településekre egyszerűen bevonultak. Egyszer már felszabadult települések egész sora került vissza (elnézve a Donbasszban folytatott orosz politikát, bízvást mondhatjuk: mindörökre) a náci junta uralma alá. Az ukrán kézre juttatott szürke zónák, természetesen már szóba se jöhetnek, amikor a „különleges státuszú” területek határait majd megvonják.
Az így ukrán kézre juttatott településekre újra rázuhant a náci rémuralom, megkezdődtek a megtorlások, emberek tűntek el. Arról nem is beszélve: aminthogy az ukrán hadsereg betette oda a lábát, (Lavrov csodaminiszter bárgyú képzelgésével ellentétben) az a település NYOMBAN MEGSZŰNT DEMILITARIZÁLTNAK LENNI. Az ukrán hadsereg azonmód megkezdte új harcálláspontok kiépítését – nem ritkán, e célból, elűzve házaikból a lakosságot. Az ukrán hadsereg jelentősen javította pozícióit, közvetlen közelébe került a néphadsereg állásainak – eredményesebbek lettek orvlövészeik, diverzánsaik több sikerrel ejtettek foglyokat, vagy foglalták is el a néphadsereg állásait. Az ukrán tüzérség (például Gorlovkában) olyan újabb célpontokat is elért, amiket addig nem. Az elfoglalt szürke zónákból kiindulva az ukrán hadsereg újabb hódításokat is tehetett: így foglalták el a Gorlovka környéki Granyitnoje (addig a néphadsereg által ellenőrzött) települést, elfoglalták Gorlovka sokat szenvedett Zajcevó elővárosának egy részét, közvetlen közelről ágyúzva immár az amúgy is rommá lőtt település általuk el nem foglalt részeit. Egy helyen (lélektani momentum!) behatoltak Gorlovka közigazgatási határain belülre – elfoglalva egy városszéli temető egy részét (a temető így most nem is látogatható).
(3) DNR = Donyecki Népköztársaság. LNR = Luganszki Népköztársaság. LDNR = a kettő együtt.
(4) A hírek szerint a „szürke zónában” elterülő Novomarjevkánál az ukrán hadsereg gyakorolta: hogyan kell elfoglalni egy, a „szürke zónában” fekvő települést. Majd – átültetve a gyakorlatba a tanultakat – váratlanul lerohanták és elfoglalták a szomszédos, népi ellenőrzés alatt álló Sztaromarjevkát, máris hozzálátva a náci rémuralom kiépítéséhez. Hírek szerint azonban, szerencsére, a népi erők visszatértek, és kiűzték a faluból az ukránokat.